Back to top

Több mint 300 új halfajt azonosítottak Oroszország édesvizeiben

Több mint 300 új halfajt azonosítottak Oroszország és a szomszédos régiók édesvizeiben egy, a halak és tengeri állatok sokszínűségét vizsgáló átfogó kutatás során.

A Tomszki Állami Egyetem kutatója, Jurij Dildin által vezetett vizsgálatot, amelyet rövidesen a Zootaxa folyóiratban publikálnak, orosz, cseh és német kutatók végezték.

Dildin elmondása szerint a halak biodiverzitására vonatkozó mennyiségi adatok többnyire az évszázad közepén végzett kutatásokon alapulnak kisebb kiegészítésekkel, amelyek így téves információt szolgáltatnak Oroszország halállományáról.

A három ország legnevesebb kutatói, többek között az egyik legismertebb ichthiológus, vagyis halkutató, a német Ronald Fricke alkotta kutatócsoport hatalmas adathalmaz elemzésébe fogott Oroszország halfaunájának megismerése érdekében.

Munkájuk több mint 200 év kritikusan elemzett forrásaira - könyvekre, publikációkra, disszertációkra, kutatóintézetek jelentéseire, katalógusokra és adatbázisokra - épült.

Emellett az elmúlt 35 év hosszú távú kutatásait elemezték és figyelembe vették 15 kanadai, japán, orosz, amerikai és brit tudományos szervezet ichthiológiai gyűjteményét is. Új adatokat is gyűjtöttek Oroszország nagy víztestjeiből, elsősorban a legnagyobb oroszországi folyóból, az Obból és medencéjéből.

Kevesebb, mint öt év alatt több idegenhonos halfajt is találtak a délebbi vizekben, köztük több gömbhalfajt.

"Nem sokkal korábban több forrás szerint Oroszország édes- és sósvízi halfaunája 351-486 fajból állt. Tanulmányaink szerint azonban ez a szám csaknem megkétszereződött, és 791 faj tartozik már ide. Meg kell jegyezni, hogy méretéből és vizeinek nagyságából kiindulva Oroszország számos halfaj vadon élő populációja számára biztosít természetes élőhelyet" - mondta el Dildin.

Az új információt beépítik a leghitelesebb taxonómiai adatbázisba, a Kaliforniai Tudományos Akadémia Eschmeyer Halkatalógusába - olvasható a Phys.org internetes portálon.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdő és a víz harmóniája

A Gemenci-erdő nemcsak Magyarország legnagyobb ártéri erdeje, hanem európai viszonylatban is egyedülálló. A térségben gazdálkodó Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. igyekszik az erdő- és vadgazdálkodási feladatai mellett mind többekkel megismertetni Gemenc látnivalóit, természeti értékeit. Nem utolsósorban kényelmes szállást és finom helyi ételeket is kínál egyebek közt a Pörbölyi Vendégházban.

A méhek is taníthatók, akárcsak a kutyák

A kutyákhoz hasonlóan a méhek is taníthatók nyomkövetésre. Egy kutatás során napraforgó illatot alkalmaztak a tudósok, hogy megfigyeljék milyen hatással van az illatanyag a méhekre, a beporzás hatékonyságára, így a terméshozamra is.

Hogyan barátkozzunk macskákkal?

A sussexi és a portsmouthi egyetem pszichológusainak egy csoportja megfejtette a macskákkal való kapcsolatépítés titkát. Nem kell más csak egy lassú pislantás…

Kerti grillszezon után jöhet az asztali füstölés

A régi jó szalonnasütés mellett a kerti bográcsozás, grillezés, tárcsán sütés egyre népszerűbbé vált az utóbbi években. Sokan már az őszi téli időszakban is hódolnak e kerti-konyhai szenvedélyüknek. A füstölés még nem érte el ezen ételkészítési technikák népszerűségét, de valószínűleg ami késik, az nem múlik...

Ha nem lesz érdemi változás, beláthatatlan következményei lehetnek

A hódok ellen való védekezés jelenleg reménytelen. A XIX. század közepén figyelték meg utolsó példányait Magyarországon, majd végleg eltűnt. Aztán 1996-ban egy visszatelepítési programnak köszönhetően újra megjelent Gemencen. A visszatelepítések egészen 2008-ig tartottak, amikorra összesen 234 példányuk élt hazánk különböző területeire.

Minden pénteken együnk halat!

Hazánkban 24-26 ezer hektáron vannak halastavak, ahol zömmel természetes táplálékot fogyasztva nevelik az asztalunkra kerülő halakat. Ezek biztonságos és minőségi termékek, a fogyasztásuk további ösztönzésre októberben indul a HalPéntek kampány. Még mindig nagyon kevés halat eszünk, a fejenkénti fogyasztás nem éri el az uniós átlag harmadát sem, noha 2013 óta több mint 1,5 kilogrammal nőtt.

A szennyezett gabona trágyaként megöli a talajéletet

Nagymértékben csökken a humuszképződés és a növények növekedéséhez hozzájáruló ugróvillások szaporulata a mikotoxinnal szennyezett gabona által, ami trágyának használva kiszorítja az életet a talajból. Mindennek komoly negatív következményei lehetnek a növénytermesztésben.

A kutyák személyisége nem egyenletesen változik az életük folyamán

Ahogy az emberek esetében, úgy a kutyáknál is változik a személyiség a korral, de ezek a változások nem egyenletesen, hanem szakaszosan történnek - állapítják meg az ELTE Etológia Tanszék és a Bécsi Állatorvosi Egyetemen működő Clever Dog Lab munkatársai legújabb tanulmányukban. A kutatásban az etológusok 217 border collie-t vizsgáltak négy éven keresztül.

Tojásból lesz a csoda – tejhelyettesítő termékeket állítanak elő tojásból a Szent István Egyetem kutatói

A tojásban fejlődő embrió számára minden feltétel biztosított egy egészséges madár kikeléséhez, az emberi táplálkozásban pedig a tojás kiegyensúlyozott forrása a létfontosságú tápanyagok legnagyobb részének. Sokrétű mivoltára a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának kutatói is felfigyeltek.

Beleszólni Európa dolgaiba

A következő hét éves KAP tervezési folyamatában két, a vidéket, a mezőgazdaságot érintő területen is várják a termelők vagy akár az egyszerű uniós állampolgárok véleményét. Az egyik a vidéki területekre vonatkozó hosszú távú jövőképről, a másik az ökológiai gazdálkodásról.