Back to top

Több mint 300 új halfajt azonosítottak Oroszország édesvizeiben

Több mint 300 új halfajt azonosítottak Oroszország és a szomszédos régiók édesvizeiben egy, a halak és tengeri állatok sokszínűségét vizsgáló átfogó kutatás során.

A Tomszki Állami Egyetem kutatója, Jurij Dildin által vezetett vizsgálatot, amelyet rövidesen a Zootaxa folyóiratban publikálnak, orosz, cseh és német kutatók végezték.

Dildin elmondása szerint a halak biodiverzitására vonatkozó mennyiségi adatok többnyire az évszázad közepén végzett kutatásokon alapulnak kisebb kiegészítésekkel, amelyek így téves információt szolgáltatnak Oroszország halállományáról.

A három ország legnevesebb kutatói, többek között az egyik legismertebb ichthiológus, vagyis halkutató, a német Ronald Fricke alkotta kutatócsoport hatalmas adathalmaz elemzésébe fogott Oroszország halfaunájának megismerése érdekében.

Munkájuk több mint 200 év kritikusan elemzett forrásaira - könyvekre, publikációkra, disszertációkra, kutatóintézetek jelentéseire, katalógusokra és adatbázisokra - épült.

Emellett az elmúlt 35 év hosszú távú kutatásait elemezték és figyelembe vették 15 kanadai, japán, orosz, amerikai és brit tudományos szervezet ichthiológiai gyűjteményét is. Új adatokat is gyűjtöttek Oroszország nagy víztestjeiből, elsősorban a legnagyobb oroszországi folyóból, az Obból és medencéjéből.

Kevesebb, mint öt év alatt több idegenhonos halfajt is találtak a délebbi vizekben, köztük több gömbhalfajt.

"Nem sokkal korábban több forrás szerint Oroszország édes- és sósvízi halfaunája 351-486 fajból állt. Tanulmányaink szerint azonban ez a szám csaknem megkétszereződött, és 791 faj tartozik már ide. Meg kell jegyezni, hogy méretéből és vizeinek nagyságából kiindulva Oroszország számos halfaj vadon élő populációja számára biztosít természetes élőhelyet" - mondta el Dildin.

Az új információt beépítik a leghitelesebb taxonómiai adatbázisba, a Kaliforniai Tudományos Akadémia Eschmeyer Halkatalógusába - olvasható a Phys.org internetes portálon.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miért vonzódnak a szúnyogok a vérhez?

Egy amerikai tudóscsoport áttörést ért el egy szerrel, melynek a vegyülete hasonló a vérhez, ennek köszönhetően a szúnyogok számára roppant vonzó. A New York-i Rockefeller Egyetem tudósai génmanipulált nőstény szúnyogokat használtak a megfigyelés során annak érdekében, hogy megfigyeljék, melyik neuron lép működésbe, amikor a rovarok megízlelik a vért.

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.

Az ország legjobb távdobó horgászai vetélkedtek Maconkán

Noha versenyhorgászaink évről évre bizonyítják, hogy a világ legjobbjai közé tartoznak, a távdobás szakága még csak gyerekcipőben jár hazánkban. A felzárkózást elősegítendő, a Magyar Országos Horgász Szövetség idén is megrendezte a Távdobó Országos Bajnokságot - sorozatban a harmadikat.

Vadászpókok szerepe az almakártevők szabályozásában

A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak. Tömegesen jelennek meg a környezetkímélő növényvédelemben részesített vagy ökológiai almaültetvényekben.

A borturizmus az egyik legnépszerűbb a járvány ideje alatt

A Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából egy elemzőcsoport adatai alapján, idén jelentősen megnőtt hazánkban a borászati rendezvények iránti érdeklődés, egész pontosan 50 százalékkal meghaladta a tavaly ilyenkor mért adatokat. Ez magyarázható azzal, hogy az őszi második vírushullám miatt a lakosság szemében felértékelődött a belföldi turizmus, ezen belül is a borturizmus.

Új diagnosztikai módszerrel határozzák meg kutatók az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarát

Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportja egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi az erdei békák (Rana dalmatina) genetikai ivarának a meghatározását. Az új módszert a hazai populációkon alkalmazva kiderült, hogy az ember által átalakított élőhelyeken a békahímek egy része genetikailag nőstény.

Az erdő és a víz harmóniája

A Gemenci-erdő nemcsak Magyarország legnagyobb ártéri erdeje, hanem európai viszonylatban is egyedülálló. A térségben gazdálkodó Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. igyekszik az erdő- és vadgazdálkodási feladatai mellett mind többekkel megismertetni Gemenc látnivalóit, természeti értékeit. Nem utolsósorban kényelmes szállást és finom helyi ételeket is kínál egyebek közt a Pörbölyi Vendégházban.

A méhek is taníthatók, akárcsak a kutyák

A kutyákhoz hasonlóan a méhek is taníthatók nyomkövetésre. Egy kutatás során napraforgó illatot alkalmaztak a tudósok, hogy megfigyeljék milyen hatással van az illatanyag a méhekre, a beporzás hatékonyságára, így a terméshozamra is.

Hogyan barátkozzunk macskákkal?

A sussexi és a portsmouthi egyetem pszichológusainak egy csoportja megfejtette a macskákkal való kapcsolatépítés titkát. Nem kell más csak egy lassú pislantás…

Kerti grillszezon után jöhet az asztali füstölés

A régi jó szalonnasütés mellett a kerti bográcsozás, grillezés, tárcsán sütés egyre népszerűbbé vált az utóbbi években. Sokan már az őszi téli időszakban is hódolnak e kerti-konyhai szenvedélyüknek. A füstölés még nem érte el ezen ételkészítési technikák népszerűségét, de valószínűleg ami késik, az nem múlik...