Back to top

Méhekkel a koronavírus ellen? - Interjú Dr. Stefan Stangaciu orvossal és vezető apiterapeutával

Az immunrendszer több, mint amit gondolunk róla. Valójában szervek, szövetek és sejtek szövetsége, mely külső támadás esetén, mint egy hadsereg hatékonyan lendül ellentámadásba. Persze a szövetség tagjainak egészségesnek kell lennie. Erről kérdeztem Dr. Stangaciu-t, aki nem mellesleg méhészkedik is. Véleménye szerint a méhészek nem véletlenül védettek a kórokozókkal szemben. Lássuk, hogy miért:

Dr. Stangaciu, vágjunk a közepébe hogyan működik az immunrendszerünk?

Amikor az immunrendszerről beszélünk, a legtöbben a fehér vérsejtekre, a leukocitákra gondolnak, ami ugyan helyes, de valójában testünk több védelmi szinttel rendelkezik. Van energetikai védelmünk, mint ahogy a Földet egy mágneses mező veszi körül. Ez a meridiánok rendszere, vagyis a test első  védelmi rétege.

Aztán a következő réteg a bőr. Mechanikai védelmet nyújt, de benne, illetve alatta van a biokémiai védelem is, melyet a zsírréteg alkot.

Közvetlenül a bőr és a nyálkahártya (“belső bőrréteg”) vagyis az orr, száj, emésztő-,  légzőrendszer illetve a vagina nyálkahártyája alatt találhatóak a makrofágok/neutrofilek (fehérvérsejtcsoportok), melyek szintén az immunrendszerhez tartoznak. Ezek arra specializálódtak, hogy megvédjenek a vírusok, baktériumok, gombák és paraziták inváziójától.

Ugyanilyen védelem található a beleink körül, különösen a vastagbél körül. Ezek különleges területek, ahol a nyiroksejtek (limfociták) koncentrálódnak. Testünk nyiroksejtjeinek 70 százaléka belek körül található!

Propoliszt gyüjtő méh
Fotó: Hevesi Mihály

De sejt szinten is védettek vagyunk?

Igen, testünk minden egyes sejtje többé-kevésbé képes megvédeni magát. Ha egészségesek, a sejtek, interferont vagyis jelzőmolekulákat termelnek, melyek az immunrendszert aktiválják így blokkolva a vírusokat és baktériumokat. Amikor egy vírus bejut egy sejtbe és szaporodni kezd, számtalan szabadgyök keletkezik, melyek a vírust segítik. Mikroszkopikus ollócskaként szétdarabolják a sejtet. Azonban

ha a sejt tele van antioxidánssal, a szabadgyökök keletkezése, és ezzel a vírusok szaporodása is korlátozódik, így nem tudnak túl nagy kárt okozni.

Mondandóm lényege: nagyon fontos, hogy a különböző védelmi szinteket segítsük és nem csak az egyiket ezek közül.

A legelső szint a pszicho-emocionális szint: a depresszió, a félelem, aggodalom, féltékenység stb. befolyásolja az idegrendszerünket, ami aztán megerőlteti az endokrin mirigyeket, az agyalapi mirigyet. Nem termelődik megfelelően az adrenalin és a kortizol, az immunrendszer legyengül.

Átfogó tudományos kutatásokból és a pszicho-neuro-immunológia vaskos könyveiből tudjuk, hogy ezek a problémák hatással vannak az immunrendszerünkre. Sajnos, a szociális elszigeteltség korában és a kormányok által elrendelt egyéb intézkedések következtében, melyeknek megvan a maguk logikája,

az emberek depresszívvé, ingerültté és aggodalmaskodóvá válhatnak, ami gyengíti az immunrendszerüket.

Pedig ez a legfontosabb bármilyen vírus legyőzésében. Maga a vírus a probléma 10 százalékát jelentheti, a többi 90 százalékot az immunrendszer legyengülése.

Az eddigi  globális statisztikákból tudható, hogy a SARS-COV 2 fertőzöttek 95 százalékának nincsenek problémái. Hordozhatják ugyan a vírust, de nincsenek tüneteik vagy csak jelentéktelenek.

A maradék 5 százalék az, ahol problémák adódnak. Továbbá a fertőzöttek 2 százalékának lesznek komoly tünetei. A nagy kérdés, ha tiszta fejjel akarunk gondolkodni:  “Miért betegszik meg súlyosan a fertőzöttek 2 százaléka?”

Vannak válaszaink: pl. ezeknél a betegeknél más betegségek (diabetesz, szívbetegség, a hajszálerek törékenysége, túlsúlyosság stb.) is jelen van. De a gyenge immunrendszer is, ami a legfőbb oka a megbetegedéseknek!

És fordítva is feltehetjük a kérdést: “Miért nem lesz beteg a fertőzöttek 95 százaléka?” Ha megvannak a válaszok, megtervezhetjük a megoldásokat, hogy az 5 százalékon segíthessük.

Mondana néhány szót arról, hogy mely szervek és szövetek tartoznak az immunrendszerbe?

Vannak ugye a Peyer-plakkok a beleinkben. A nyirokcsomók a testünk minden táján megtalálhatók. Aztán a vörös csontvelő különösen fontos a hosszú csöves csontokban, ahol a fehér-, vörösvérsejtek és a vérlemezkék keletkeznek.

Aztán ott van a csecsemőmirigy, más néven timusz. De speciális nyirokszerveink vannak az orr körüli részben illetve a torokban (orr-, illetve torokmandula).  Aztán van a lép.  Ezek azok a szervek és szövetek, melyekben az immunrendszer edződik, fejlődik, megsokszorozódik. Ha ezek a szervek és szövetek jól működnek, akkor együtt is tudnak működni.  

Mondjuk, egy vírus bekerül az orrba, akkor a fehér vérsejteknek az egész testből nagyon gyorsan oda kell érkezniük. Ehhez rendbe kell hozni a vér és a nyirok mozgékonyságát, folyékonyságát, hogy a fehér vérsejtek gyorsan az érintett területre tudjanak jutni, a példánkban az orrszövetekbe.

Hogyan tudjuk ezt lehetővé tenni?

Az egyik módja, hogy változtatunk az étkezősünkön és elkerüljük azokat az ételeket, melyek gyengítik a vér és a nyirok mozgékonyságát. Másik módszer, hogy növeljük a testhőmérsékletet, hogy segítsük a lázat. Dióhéjban ennyit az immunrendszerről.

Mindenkinek azt tanácsolom, hogy kutakodjék, olvasson az immunrendszerről. És találja meg, hogy mi teszi az immunrendszerét “boldoggá” ahhoz, hogy jól működjék.

Mi a helyzet a méhészekkel? Ők bizonyos mértékben védettek a COVID 19-el szemben?

Pempős anyabölcsők
Pempős anyabölcsők
Fotó: Hevesi Mihály
Nos, amennyire tudjuk, nincsenek problémáik ezzel.

Nagyon kevés olyan méhészről tudunk, aki fertőzött lett volna ezzel a vírussal illetve nagyon gyorsan megszabadult tőle.

Kínában egy 5119 méhésszel és 121 apiterápiás pácienssel készült tanulmány szerint senki sem halt meg közülük. Ez az első tanulmány, mely a méhészek koronavírussal szembeni immunitása mellett szól. Természetesen további tanulmányokra van szükség ezzel kapcsolatban, hogy végső következtetéseket vonhassunk le.  

Miért lehetnek védettek a méhészek?

A méhészek mézet, virágport, méhkenyeret fogyasztanak, melyekben polifenolok találhatók, illetve méhméreg (melittin) kerül a szervezetükbe, de ugyanúgy beszívják a kaptárlevegő illó anyagait, melyek a propoliszból, viaszból szabadulnak fel.

A méhpempő vagy a herelárva (Apilarnil) is tartalmaz hasznos regeneratív anyagokat. A méhpempő feltételezésem szerint ugyanúgy tartalmaz pl. telomerázt, mint a virágpor vagy méhkenyér. Ezek mind aktív anyagok és rendkívül jó tápértékkel rendelkeznek, melyek mértékkel fogyasztva védelmet nyújtanak a vírusokkal szemben.

(Folytatjuk!)

Dr. Stefan Stangaciu -  Nemzetközi Apiterápiás Szövetség  Titkára, a Német Apiterápiás Társaság tiszteletbeli elnöke továbbá a Román Apiterápiás Társaság Elnöke

Tevékenységéről, kurzusairól itt tájékozódhatunk: www.apitherapy.com 

 További cikkek a témában:

A méz hatékonyabb mint az antibiotikum a felsőlégúti betegségek kezelésében

VÍrusok, baktériumok, méhbetegségek- Interjú Dr. Rusvai Miklóssal

Miért nem árt a koronavírus a méhészeknek

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Készüljünk a télre: Wolf András tippjei az egészséges és finom almakompóthoz

A hideg időszak beköszöntével, különös tekintettel a mostani járványhelyzetre, érdemes átgondolni, hogyan biztosíthatunk az egész család számára télen is megfelelő vitaminforrást. Az Európai Friss Kalandok program nagykövete, Wolf András a kompótot ajánlja, amelynek elkészítéséhez néhány tippet is ad.

13 millió euró gyorssegély a fair kereskedelemnek

Segélyalapot hoznak létre Németországban, célja a fejlődő országokban fenntartható gazdálkodást folytató kistermelők támogatása, hogy a koronavírus-válság idején is meg tudják tartani a dolgozóikat.

Galagonya: gyógybor-, és ketchup ízesítőnek is jó!

A galagonya a szenvedő szívek doktora.Erdei sétáink során gyakran találkozunk mostanában pirosban pompázó galagonya bokrokkal. A galagonya virágos ágvégből – tavasszal - enyhe szívpanaszokra kedvezően ható jóízű tea készül, de a most pirosló termések is felhasználhatók...

Bevetik az anyatejet a Covid-19 ellen

A koronavírusfertőzésen átesett szoptatós édesanyák teje olyan antitesteket tartalmaz, amelyek alkalmasak lehetnek a fertőzés elleni védekezésben. Ezt holland orvosok jégkrém formájában képzelik el. Az amszterdami Emma Kinderziekenhuis kórház orvosai arra a következtetésre jutottak, hogy az értékes összetevőkből álló anyatej fogyasztása segít a koronavírus megelőzésében, legyőzésében.

Fejőrobotok Mezőhegyesen – sikeres a tehénállomány beszoktatása

Október 2-án 181 tehén áthajtásával kezdődött meg a 2,7 milliárd forintos beruházással elkészült robotizált istállók beüzemelése Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság tejgazdaságában. Ilyen léptékű beszoktatásra még nem volt példa, mint ahogy arra sem, hogy a tejtermelés az első napokban nem, hogy visszaesett volna, hanem 6%-kal nőtt.

Lovastorna versenyek a koronavírus idején

Belépéskor lázmérés, maszk a lelátón, kézfertőtlenítő a műló mellett. Nem egyszerű versenyezni, versenyt szervezni olyankor, amikor ennyire gyorsan változik a világ körülöttünk, sőt, már azt is nehéz megítélni, mi a helyes döntés: versenyezni, vagy inkább otthon maradni.

A méhek is taníthatók, akárcsak a kutyák

A kutyákhoz hasonlóan a méhek is taníthatók nyomkövetésre. Egy kutatás során napraforgó illatot alkalmaztak a tudósok, hogy megfigyeljék milyen hatással van az illatanyag a méhekre, a beporzás hatékonyságára, így a terméshozamra is.

Kína megússza a járvány második hullámát?

A kínai hatóságok által közölt adatok szerint a koronavírusjárvány kiindulópontján szinte legyőzték a járványt, kevés megbetegedést jelentenek és drasztikus fellépést. Vajon tényleg túl van Kína a pandémiás időszakon? Kína most nyugodtnak tűnik. Bár itt kezdődött a járvány, hónapok óta naponta csak néhány vagy esetleg tucatnyi új esetet jelentenek hivatalosan.

A kistermelők a járvány hősei

A családi gazdálkodók és a kistermelők az utóbbi hónapok hősei az élelmezésben, mert a korona­vírus-járvány alatt végig a frontvonalban dolgoztak. A nehéz körülmények dacára velük voltak a feldolgozók, a szállítók és a kereskedők is, írja az október 16-i élelmezési világnap alkalmából kiadott közleményében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete.

Segít a méz az alkohol lebontásában

Ezért is egészséges a méz. Mára már közismert, hogy a méz segít az alkohol lebontásában. Ugyanis a benne lévő fruktóznak (gyümölcscukornak) köszönhetően segít szervezetünknek ecetsavvá alakítani az alkohol fogyasztás során keletkező acetaldehidet, így jelentősen csökkenthet a másnaposság időtartama. Alkoholfogyasztás előtt és után együnk egy-egy kanál mézet!