Back to top

Méhekkel a koronavírus ellen? - Interjú Dr. Stefan Stangaciu orvossal és vezető apiterapeutával

Az immunrendszer több, mint amit gondolunk róla. Valójában szervek, szövetek és sejtek szövetsége, mely külső támadás esetén, mint egy hadsereg hatékonyan lendül ellentámadásba. Persze a szövetség tagjainak egészségesnek kell lennie. Erről kérdeztem Dr. Stangaciu-t, aki nem mellesleg méhészkedik is. Véleménye szerint a méhészek nem véletlenül védettek a kórokozókkal szemben. Lássuk, hogy miért:

Dr. Stangaciu, vágjunk a közepébe hogyan működik az immunrendszerünk?

Amikor az immunrendszerről beszélünk, a legtöbben a fehér vérsejtekre, a leukocitákra gondolnak, ami ugyan helyes, de valójában testünk több védelmi szinttel rendelkezik. Van energetikai védelmünk, mint ahogy a Földet egy mágneses mező veszi körül. Ez a meridiánok rendszere, vagyis a test első  védelmi rétege.

Aztán a következő réteg a bőr. Mechanikai védelmet nyújt, de benne, illetve alatta van a biokémiai védelem is, melyet a zsírréteg alkot.

Közvetlenül a bőr és a nyálkahártya (“belső bőrréteg”) vagyis az orr, száj, emésztő-,  légzőrendszer illetve a vagina nyálkahártyája alatt találhatóak a makrofágok/neutrofilek (fehérvérsejtcsoportok), melyek szintén az immunrendszerhez tartoznak. Ezek arra specializálódtak, hogy megvédjenek a vírusok, baktériumok, gombák és paraziták inváziójától.

Ugyanilyen védelem található a beleink körül, különösen a vastagbél körül. Ezek különleges területek, ahol a nyiroksejtek (limfociták) koncentrálódnak. Testünk nyiroksejtjeinek 70 százaléka belek körül található!

Propoliszt gyüjtő méh
Propoliszt gyüjtő méh
Fotó: Hevesi Mihály

De sejt szinten is védettek vagyunk?

Igen, testünk minden egyes sejtje többé-kevésbé képes megvédeni magát. Ha egészségesek, a sejtek, interferont vagyis jelzőmolekulákat termelnek, melyek az immunrendszert aktiválják így blokkolva a vírusokat és baktériumokat. Amikor egy vírus bejut egy sejtbe és szaporodni kezd, számtalan szabadgyök keletkezik, melyek a vírust segítik. Mikroszkopikus ollócskaként szétdarabolják a sejtet. Azonban

ha a sejt tele van antioxidánssal, a szabadgyökök keletkezése, és ezzel a vírusok szaporodása is korlátozódik, így nem tudnak túl nagy kárt okozni.

Mondandóm lényege: nagyon fontos, hogy a különböző védelmi szinteket segítsük és nem csak az egyiket ezek közül.

A legelső szint a pszicho-emocionális szint: a depresszió, a félelem, aggodalom, féltékenység stb. befolyásolja az idegrendszerünket, ami aztán megerőlteti az endokrin mirigyeket, az agyalapi mirigyet. Nem termelődik megfelelően az adrenalin és a kortizol, az immunrendszer legyengül.

Átfogó tudományos kutatásokból és a pszicho-neuro-immunológia vaskos könyveiből tudjuk, hogy ezek a problémák hatással vannak az immunrendszerünkre. Sajnos, a szociális elszigeteltség korában és a kormányok által elrendelt egyéb intézkedések következtében, melyeknek megvan a maguk logikája,

az emberek depresszívvé, ingerültté és aggodalmaskodóvá válhatnak, ami gyengíti az immunrendszerüket.

Pedig ez a legfontosabb bármilyen vírus legyőzésében. Maga a vírus a probléma 10 százalékát jelentheti, a többi 90 százalékot az immunrendszer legyengülése.

Az eddigi  globális statisztikákból tudható, hogy a SARS-COV 2 fertőzöttek 95 százalékának nincsenek problémái. Hordozhatják ugyan a vírust, de nincsenek tüneteik vagy csak jelentéktelenek.

A maradék 5 százalék az, ahol problémák adódnak. Továbbá a fertőzöttek 2 százalékának lesznek komoly tünetei. A nagy kérdés, ha tiszta fejjel akarunk gondolkodni:  “Miért betegszik meg súlyosan a fertőzöttek 2 százaléka?”

Vannak válaszaink: pl. ezeknél a betegeknél más betegségek (diabetesz, szívbetegség, a hajszálerek törékenysége, túlsúlyosság stb.) is jelen van. De a gyenge immunrendszer is, ami a legfőbb oka a megbetegedéseknek!

És fordítva is feltehetjük a kérdést: “Miért nem lesz beteg a fertőzöttek 95 százaléka?” Ha megvannak a válaszok, megtervezhetjük a megoldásokat, hogy az 5 százalékon segíthessük.

Mondana néhány szót arról, hogy mely szervek és szövetek tartoznak az immunrendszerbe?

Vannak ugye a Peyer-plakkok a beleinkben. A nyirokcsomók a testünk minden táján megtalálhatók. Aztán a vörös csontvelő különösen fontos a hosszú csöves csontokban, ahol a fehér-, vörösvérsejtek és a vérlemezkék keletkeznek.

Aztán ott van a csecsemőmirigy, más néven timusz. De speciális nyirokszerveink vannak az orr körüli részben illetve a torokban (orr-, illetve torokmandula).  Aztán van a lép.  Ezek azok a szervek és szövetek, melyekben az immunrendszer edződik, fejlődik, megsokszorozódik. Ha ezek a szervek és szövetek jól működnek, akkor együtt is tudnak működni.  

Mondjuk, egy vírus bekerül az orrba, akkor a fehér vérsejteknek az egész testből nagyon gyorsan oda kell érkezniük. Ehhez rendbe kell hozni a vér és a nyirok mozgékonyságát, folyékonyságát, hogy a fehér vérsejtek gyorsan az érintett területre tudjanak jutni, a példánkban az orrszövetekbe.

Hogyan tudjuk ezt lehetővé tenni?

Az egyik módja, hogy változtatunk az étkezősünkön és elkerüljük azokat az ételeket, melyek gyengítik a vér és a nyirok mozgékonyságát. Másik módszer, hogy növeljük a testhőmérsékletet, hogy segítsük a lázat. Dióhéjban ennyit az immunrendszerről.

Mindenkinek azt tanácsolom, hogy kutakodjék, olvasson az immunrendszerről. És találja meg, hogy mi teszi az immunrendszerét “boldoggá” ahhoz, hogy jól működjék.

Mi a helyzet a méhészekkel? Ők bizonyos mértékben védettek a COVID 19-el szemben?

Pempős anyabölcsők
Pempős anyabölcsők
Fotó: Hevesi Mihály
Nos, amennyire tudjuk, nincsenek problémáik ezzel.

Nagyon kevés olyan méhészről tudunk, aki fertőzött lett volna ezzel a vírussal illetve nagyon gyorsan megszabadult tőle.

Kínában egy 5119 méhésszel és 121 apiterápiás pácienssel készült tanulmány szerint senki sem halt meg közülük. Ez az első tanulmány, mely a méhészek koronavírussal szembeni immunitása mellett szól. Természetesen további tanulmányokra van szükség ezzel kapcsolatban, hogy végső következtetéseket vonhassunk le.  

Miért lehetnek védettek a méhészek?

A méhészek mézet, virágport, méhkenyeret fogyasztanak, melyekben polifenolok találhatók, illetve méhméreg (melittin) kerül a szervezetükbe, de ugyanúgy beszívják a kaptárlevegő illó anyagait, melyek a propoliszból, viaszból szabadulnak fel.

A méhpempő vagy a herelárva (Apilarnil) is tartalmaz hasznos regeneratív anyagokat. A méhpempő feltételezésem szerint ugyanúgy tartalmaz pl. telomerázt, mint a virágpor vagy méhkenyér. Ezek mind aktív anyagok és rendkívül jó tápértékkel rendelkeznek, melyek mértékkel fogyasztva védelmet nyújtanak a vírusokkal szemben.

(Az interjú második részét itt , a harmadikat pedig itt olvashatja.)

Dr. Stefan Stangaciu -  Nemzetközi Apiterápiás Szövetség  Titkára, a Német Apiterápiás Társaság tiszteletbeli elnöke továbbá a Román Apiterápiás Társaság Elnöke

Tevékenységéről, kurzusairól itt tájékozódhatunk: www.apitherapy.com 

 További cikkek a témában:

A méz hatékonyabb mint az antibiotikum a felsőlégúti betegségek kezelésében

VÍrusok, baktériumok, méhbetegségek- Interjú Dr. Rusvai Miklós állatorvos virológussal

Miért nem árt a koronavírus a méhészeknek

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Minden, amit a rostokról tudni kell - 14 magas rosttartalmú élelmiszer

Tudjuk, hogy a szervezetünknek rostra van szüksége, de azt is, hogy miért? A szervezetünk nem tudja kellően megemészteni a rostokat, de pont ezért van szükségünk rájuk, hogy edzésben tartsuk. Ezek a tápanyagok segítenek szervezetünknek szabályozni például a cukrokat, ezáltal kordában tartva az éhségérzetet.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Lazítson le egy naranccsal

A narancs gazdag C-vitaminban, rostban és olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyek segíthetnek a stresszoldásban.

Omega-3: a gyulladáscsökkentő csodaszer

Az omega-3-ak azok a jótékony hatású zsírok, amelyek halakban, egyes kagylókban, valamint magvakban, diófélékben és azok olajaiban találhatók. Ezek a zsírsavak kettős feladatot látnak el: szerepet játszanak a gyulladáscsökkentő vegyületek létrehozásában, és segítenek a gyulladásos markerek termelődésének visszaszorításában is.

Kezdődik a sütőtök-szezon

Magyarországon évről évre növekszik a sütőtökfogyasztás – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből. Az üzletekben, piacokon is érdemes a kiváló minőségű hazai fajtákat választani.

Korábban hulladéknak tartott rostból készül újfajta cukor

A hagyományos édesítőszer kiváltását célzó termékek alapanyagát a búza- és rizsszalmához, illetve a kukoricacsutkához hasonló mezőgazdasági hulladékok alkotják.

Telhetetlen méhek

A brit városok méhállománya igen nagy iramban növekszik, így lassan kiszorítja a helyi, őshonos méhállományt, amely most már segítségre szorul. „Dinók, robotok és méhek. Nem tudom, miért, de ezek mindenkit lenyűgöznek”, mondja Richard Glassborow, a londoni méhészek egyesületének (London Beekeepers’ Association) elnöke.

Érzéketlenítsünk, hogy a ló ne legyen ijedős

Prédaállatokként a lovak természetben való túlélését az biztosította, hogy a környezetre nagyfokú érzékenységgel reagáltak, vagyis megijedtek. De gondoljunk csak bele, milyen furcsa lenne, ha egy rendőrló elvágtázna egy megzizzenő nejlonzacskó láttán, vagy nem lehetne felvenni az állat lábát.

Az egészséges táplálkozás kihat a gyerekek mentális jólétére is

Egy tanulmány szerint azok a gyerekek, akik naponta öt vagy több adag gyümölcsöt és zöldséget esznek, sokkal jobb mentális egészségnek örvendenek. A kutatás szerint a nagyobb mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztás a középiskolások körében jobb mentális jóléttel jár együtt, a tápláló reggeli és ebéd pedig minden korosztályban összefügg az érzelmi jóléttel.