Back to top

Méhekkel a koronavírus ellen? - Interjú Dr. Stefan Stangaciu orvossal és vezető apiterapeutával

Az immunrendszer több, mint amit gondolunk róla. Valójában szervek, szövetek és sejtek szövetsége, mely külső támadás esetén, mint egy hadsereg hatékonyan lendül ellentámadásba. Persze a szövetség tagjainak egészségesnek kell lennie. Erről kérdeztem Dr. Stangaciu-t, aki nem mellesleg méhészkedik is. Véleménye szerint a méhészek nem véletlenül védettek a kórokozókkal szemben. Lássuk, hogy miért:

Dr. Stangaciu, vágjunk a közepébe hogyan működik az immunrendszerünk?

Amikor az immunrendszerről beszélünk, a legtöbben a fehér vérsejtekre, a leukocitákra gondolnak, ami ugyan helyes, de valójában testünk több védelmi szinttel rendelkezik. Van energetikai védelmünk, mint ahogy a Földet egy mágneses mező veszi körül. Ez a meridiánok rendszere, vagyis a test első  védelmi rétege.

Aztán a következő réteg a bőr. Mechanikai védelmet nyújt, de benne, illetve alatta van a biokémiai védelem is, melyet a zsírréteg alkot.

Közvetlenül a bőr és a nyálkahártya (“belső bőrréteg”) vagyis az orr, száj, emésztő-,  légzőrendszer illetve a vagina nyálkahártyája alatt találhatóak a makrofágok/neutrofilek (fehérvérsejtcsoportok), melyek szintén az immunrendszerhez tartoznak. Ezek arra specializálódtak, hogy megvédjenek a vírusok, baktériumok, gombák és paraziták inváziójától.

Ugyanilyen védelem található a beleink körül, különösen a vastagbél körül. Ezek különleges területek, ahol a nyiroksejtek (limfociták) koncentrálódnak. Testünk nyiroksejtjeinek 70 százaléka belek körül található!

Propoliszt gyüjtő méh
Propoliszt gyüjtő méh
Fotó: Hevesi Mihály

De sejt szinten is védettek vagyunk?

Igen, testünk minden egyes sejtje többé-kevésbé képes megvédeni magát. Ha egészségesek, a sejtek, interferont vagyis jelzőmolekulákat termelnek, melyek az immunrendszert aktiválják így blokkolva a vírusokat és baktériumokat. Amikor egy vírus bejut egy sejtbe és szaporodni kezd, számtalan szabadgyök keletkezik, melyek a vírust segítik. Mikroszkopikus ollócskaként szétdarabolják a sejtet. Azonban

ha a sejt tele van antioxidánssal, a szabadgyökök keletkezése, és ezzel a vírusok szaporodása is korlátozódik, így nem tudnak túl nagy kárt okozni.

Mondandóm lényege: nagyon fontos, hogy a különböző védelmi szinteket segítsük és nem csak az egyiket ezek közül.

A legelső szint a pszicho-emocionális szint: a depresszió, a félelem, aggodalom, féltékenység stb. befolyásolja az idegrendszerünket, ami aztán megerőlteti az endokrin mirigyeket, az agyalapi mirigyet. Nem termelődik megfelelően az adrenalin és a kortizol, az immunrendszer legyengül.

Átfogó tudományos kutatásokból és a pszicho-neuro-immunológia vaskos könyveiből tudjuk, hogy ezek a problémák hatással vannak az immunrendszerünkre. Sajnos, a szociális elszigeteltség korában és a kormányok által elrendelt egyéb intézkedések következtében, melyeknek megvan a maguk logikája,

az emberek depresszívvé, ingerültté és aggodalmaskodóvá válhatnak, ami gyengíti az immunrendszerüket.

Pedig ez a legfontosabb bármilyen vírus legyőzésében. Maga a vírus a probléma 10 százalékát jelentheti, a többi 90 százalékot az immunrendszer legyengülése.

Az eddigi  globális statisztikákból tudható, hogy a SARS-COV 2 fertőzöttek 95 százalékának nincsenek problémái. Hordozhatják ugyan a vírust, de nincsenek tüneteik vagy csak jelentéktelenek.

A maradék 5 százalék az, ahol problémák adódnak. Továbbá a fertőzöttek 2 százalékának lesznek komoly tünetei. A nagy kérdés, ha tiszta fejjel akarunk gondolkodni:  “Miért betegszik meg súlyosan a fertőzöttek 2 százaléka?”

Vannak válaszaink: pl. ezeknél a betegeknél más betegségek (diabetesz, szívbetegség, a hajszálerek törékenysége, túlsúlyosság stb.) is jelen van. De a gyenge immunrendszer is, ami a legfőbb oka a megbetegedéseknek!

És fordítva is feltehetjük a kérdést: “Miért nem lesz beteg a fertőzöttek 95 százaléka?” Ha megvannak a válaszok, megtervezhetjük a megoldásokat, hogy az 5 százalékon segíthessük.

Mondana néhány szót arról, hogy mely szervek és szövetek tartoznak az immunrendszerbe?

Vannak ugye a Peyer-plakkok a beleinkben. A nyirokcsomók a testünk minden táján megtalálhatók. Aztán a vörös csontvelő különösen fontos a hosszú csöves csontokban, ahol a fehér-, vörösvérsejtek és a vérlemezkék keletkeznek.

Aztán ott van a csecsemőmirigy, más néven timusz. De speciális nyirokszerveink vannak az orr körüli részben illetve a torokban (orr-, illetve torokmandula).  Aztán van a lép.  Ezek azok a szervek és szövetek, melyekben az immunrendszer edződik, fejlődik, megsokszorozódik. Ha ezek a szervek és szövetek jól működnek, akkor együtt is tudnak működni.  

Mondjuk, egy vírus bekerül az orrba, akkor a fehér vérsejteknek az egész testből nagyon gyorsan oda kell érkezniük. Ehhez rendbe kell hozni a vér és a nyirok mozgékonyságát, folyékonyságát, hogy a fehér vérsejtek gyorsan az érintett területre tudjanak jutni, a példánkban az orrszövetekbe.

Hogyan tudjuk ezt lehetővé tenni?

Az egyik módja, hogy változtatunk az étkezősünkön és elkerüljük azokat az ételeket, melyek gyengítik a vér és a nyirok mozgékonyságát. Másik módszer, hogy növeljük a testhőmérsékletet, hogy segítsük a lázat. Dióhéjban ennyit az immunrendszerről.

Mindenkinek azt tanácsolom, hogy kutakodjék, olvasson az immunrendszerről. És találja meg, hogy mi teszi az immunrendszerét “boldoggá” ahhoz, hogy jól működjék.

Mi a helyzet a méhészekkel? Ők bizonyos mértékben védettek a COVID 19-el szemben?

Pempős anyabölcsők
Pempős anyabölcsők
Fotó: Hevesi Mihály
Nos, amennyire tudjuk, nincsenek problémáik ezzel.

Nagyon kevés olyan méhészről tudunk, aki fertőzött lett volna ezzel a vírussal illetve nagyon gyorsan megszabadult tőle.

Kínában egy 5119 méhésszel és 121 apiterápiás pácienssel készült tanulmány szerint senki sem halt meg közülük. Ez az első tanulmány, mely a méhészek koronavírussal szembeni immunitása mellett szól. Természetesen további tanulmányokra van szükség ezzel kapcsolatban, hogy végső következtetéseket vonhassunk le.  

Miért lehetnek védettek a méhészek?

A méhészek mézet, virágport, méhkenyeret fogyasztanak, melyekben polifenolok találhatók, illetve méhméreg (melittin) kerül a szervezetükbe, de ugyanúgy beszívják a kaptárlevegő illó anyagait, melyek a propoliszból, viaszból szabadulnak fel.

A méhpempő vagy a herelárva (Apilarnil) is tartalmaz hasznos regeneratív anyagokat. A méhpempő feltételezésem szerint ugyanúgy tartalmaz pl. telomerázt, mint a virágpor vagy méhkenyér. Ezek mind aktív anyagok és rendkívül jó tápértékkel rendelkeznek, melyek mértékkel fogyasztva védelmet nyújtanak a vírusokkal szemben.

(Az interjú második részét itt , a harmadikat pedig itt olvashatja.)

Dr. Stefan Stangaciu -  Nemzetközi Apiterápiás Szövetség  Titkára, a Német Apiterápiás Társaság tiszteletbeli elnöke továbbá a Román Apiterápiás Társaság Elnöke

Tevékenységéről, kurzusairól itt tájékozódhatunk: www.apitherapy.com 

 További cikkek a témában:

A méz hatékonyabb mint az antibiotikum a felsőlégúti betegségek kezelésében

VÍrusok, baktériumok, méhbetegségek- Interjú Dr. Rusvai Miklós állatorvos virológussal

Miért nem árt a koronavírus a méhészeknek

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fokhagymát a baromfiólba

A madártetűatka (Dermanyssus gallinae) az egyik legnagyobb problémája a baromfitartóknak és -tenyésztőknek az egész világon. Egy kutatás a közelmúltban kimutatta, hogy a baromfitáphoz adagolt fokhagyma hatásos lehet ellene.

Az élet vize, a pálinka

Külsőleg és belsőleg is használható csodagyógyszer a pálinka, tartották régen, és sokan így gondolják ma is. Azért egyre fogy a hívők száma. A pálinka népi gyógyászatban betöltött szerepét, a vele egykor használt füveket, más alapanyagokat, népi gyógymódokat és eszközöket mutat be a keszthelyi Balatoni Múzeum legújabb időszaki kiállítása.

Tüntetnek az élőállat-szállítás ellen

Eddy Wax, brit újságíró, a politico.eu mezőgazdasági és élelmiszeripari szabályozással foglalkozó újságírója tette közzé, hogy parlamenti képviselők és aktivisták az élő állatok szállítása ellen kampányolnak Brüsszelben, közvetlenül a húspiac mellett.

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avattak

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avatott tegnap a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, összesen 32-en kapták meg mesterlevelüket. Az eseményen került átadásra az EuroSkills 2021 versenyen érmeket nyerő, az agrárágazatban indult magyar versenyzők elismerése is.

Állatvédelem és a gyermekek

A gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek állatvédelmi szemléletformálása, valamint felelős állattartással kapcsolatos ismereteinek szélesítése a célja annak az együttműködési megállapodásnak, amelyet az Állatorvostudományi Egyetem rektora, az AM Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója írt alá.

Madárinfluenza: óvatos könnyítések két megyében

A madárinfluenza járványhelyzet kedvező alakulásának eredményeként „óvatos könnyítéseket” engedélyezett az országos főállatorvos Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye korlátozás alatt nem álló területein. Az engedmény a víziszárnyasok technológiai mozgatását teszi lehetővé.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (I. rész)

2020 egy kihívásokkal teli évtizedet indított el. Az emberek élete komoly változáson ment keresztül egy globális világjárvány megjelenésével, és ezzel együtt bizonyos élelmiszerekből hiány is fellépett. Sajnos az élelmiszerhiány a világ számos országában folytatódott, és úgy tűnik, hogy a jövő évben sem lesz még vége…

A juhtej hasznos a szervezetnek és szépít is

A juhtej ritkán található dobozokban vagy üvegekben, azonban gyakran megtalálható számos termékben, például sajtokban, túróban, arckrémekben és szappanokban is. De érdemes – e juhtejet fogyasztani?

Régóta nem volt ilyen aktív a Nagy-korallzátony

Lábadozik a létét veszélyeztető súlyos korallfehéredés után Ausztrália világörökségi listán szereplő Nagy-korallzátonya - számolt be róla az ABC News ausztrál hírportál.

A növényi alapú étrend a migrénes fejfájásra is megoldást nyújthat

Egy tanulmány szerint a növényi alapú étrendre való áttérés teljesen megszüntetheti a krónikus migrént. Ezzel kapcsolatban az orvosok kiemelték annak a férfinak az esetét, akinek eltűnt a migrénes fejfájása, miután megváltoztatta táplálkozási szokásait.