Back to top

Méhekkel a koronavírus ellen? - Interjú Dr. Stefan Stangaciu orvossal és vezető apiterapeutával

Az immunrendszer több, mint amit gondolunk róla. Valójában szervek, szövetek és sejtek szövetsége, mely külső támadás esetén, mint egy hadsereg hatékonyan lendül ellentámadásba. Persze a szövetség tagjainak egészségesnek kell lennie. Erről kérdeztem Dr. Stangaciu-t, aki nem mellesleg méhészkedik is. Véleménye szerint a méhészek nem véletlenül védettek a kórokozókkal szemben. Lássuk, hogy miért:

Dr. Stangaciu, vágjunk a közepébe hogyan működik az immunrendszerünk?

Amikor az immunrendszerről beszélünk, a legtöbben a fehér vérsejtekre, a leukocitákra gondolnak, ami ugyan helyes, de valójában testünk több védelmi szinttel rendelkezik. Van energetikai védelmünk, mint ahogy a Földet egy mágneses mező veszi körül. Ez a meridiánok rendszere, vagyis a test első  védelmi rétege.

Aztán a következő réteg a bőr. Mechanikai védelmet nyújt, de benne, illetve alatta van a biokémiai védelem is, melyet a zsírréteg alkot.

Közvetlenül a bőr és a nyálkahártya (“belső bőrréteg”) vagyis az orr, száj, emésztő-,  légzőrendszer illetve a vagina nyálkahártyája alatt találhatóak a makrofágok/neutrofilek (fehérvérsejtcsoportok), melyek szintén az immunrendszerhez tartoznak. Ezek arra specializálódtak, hogy megvédjenek a vírusok, baktériumok, gombák és paraziták inváziójától.

Ugyanilyen védelem található a beleink körül, különösen a vastagbél körül. Ezek különleges területek, ahol a nyiroksejtek (limfociták) koncentrálódnak. Testünk nyiroksejtjeinek 70 százaléka belek körül található!

dsc_8417.jpg

Propoliszt gyüjtő méh
Propoliszt gyüjtő méh
Fotó: Hevesi Mihály

De sejt szinten is védettek vagyunk?

Igen, testünk minden egyes sejtje többé-kevésbé képes megvédeni magát. Ha egészségesek, a sejtek, interferont vagyis jelzőmolekulákat termelnek, melyek az immunrendszert aktiválják így blokkolva a vírusokat és baktériumokat. Amikor egy vírus bejut egy sejtbe és szaporodni kezd, számtalan szabadgyök keletkezik, melyek a vírust segítik. Mikroszkopikus ollócskaként szétdarabolják a sejtet. Azonban

ha a sejt tele van antioxidánssal, a szabadgyökök keletkezése, és ezzel a vírusok szaporodása is korlátozódik, így nem tudnak túl nagy kárt okozni.

Mondandóm lényege: nagyon fontos, hogy a különböző védelmi szinteket segítsük és nem csak az egyiket ezek közül.

A legelső szint a pszicho-emocionális szint: a depresszió, a félelem, aggodalom, féltékenység stb. befolyásolja az idegrendszerünket, ami aztán megerőlteti az endokrin mirigyeket, az agyalapi mirigyet. Nem termelődik megfelelően az adrenalin és a kortizol, az immunrendszer legyengül.

Átfogó tudományos kutatásokból és a pszicho-neuro-immunológia vaskos könyveiből tudjuk, hogy ezek a problémák hatással vannak az immunrendszerünkre. Sajnos, a szociális elszigeteltség korában és a kormányok által elrendelt egyéb intézkedések következtében, melyeknek megvan a maguk logikája,

az emberek depresszívvé, ingerültté és aggodalmaskodóvá válhatnak, ami gyengíti az immunrendszerüket.

Pedig ez a legfontosabb bármilyen vírus legyőzésében. Maga a vírus a probléma 10 százalékát jelentheti, a többi 90 százalékot az immunrendszer legyengülése.

Az eddigi  globális statisztikákból tudható, hogy a SARS-COV 2 fertőzöttek 95 százalékának nincsenek problémái. Hordozhatják ugyan a vírust, de nincsenek tüneteik vagy csak jelentéktelenek.

A maradék 5 százalék az, ahol problémák adódnak. Továbbá a fertőzöttek 2 százalékának lesznek komoly tünetei. A nagy kérdés, ha tiszta fejjel akarunk gondolkodni:  “Miért betegszik meg súlyosan a fertőzöttek 2 százaléka?”

Vannak válaszaink: pl. ezeknél a betegeknél más betegségek (diabetesz, szívbetegség, a hajszálerek törékenysége, túlsúlyosság stb.) is jelen van. De a gyenge immunrendszer is, ami a legfőbb oka a megbetegedéseknek!

És fordítva is feltehetjük a kérdést: “Miért nem lesz beteg a fertőzöttek 95 százaléka?” Ha megvannak a válaszok, megtervezhetjük a megoldásokat, hogy az 5 százalékon segíthessük.

Mondana néhány szót arról, hogy mely szervek és szövetek tartoznak az immunrendszerbe?

Vannak ugye a Peyer-plakkok a beleinkben. A nyirokcsomók a testünk minden táján megtalálhatók. Aztán a vörös csontvelő különösen fontos a hosszú csöves csontokban, ahol a fehér-, vörösvérsejtek és a vérlemezkék keletkeznek.

Aztán ott van a csecsemőmirigy, más néven timusz. De speciális nyirokszerveink vannak az orr körüli részben illetve a torokban (orr-, illetve torokmandula).  Aztán van a lép.  Ezek azok a szervek és szövetek, melyekben az immunrendszer edződik, fejlődik, megsokszorozódik. Ha ezek a szervek és szövetek jól működnek, akkor együtt is tudnak működni.  

Mondjuk, egy vírus bekerül az orrba, akkor a fehér vérsejteknek az egész testből nagyon gyorsan oda kell érkezniük. Ehhez rendbe kell hozni a vér és a nyirok mozgékonyságát, folyékonyságát, hogy a fehér vérsejtek gyorsan az érintett területre tudjanak jutni, a példánkban az orrszövetekbe.

Hogyan tudjuk ezt lehetővé tenni?

Az egyik módja, hogy változtatunk az étkezősünkön és elkerüljük azokat az ételeket, melyek gyengítik a vér és a nyirok mozgékonyságát. Másik módszer, hogy növeljük a testhőmérsékletet, hogy segítsük a lázat. Dióhéjban ennyit az immunrendszerről.

Mindenkinek azt tanácsolom, hogy kutakodjék, olvasson az immunrendszerről. És találja meg, hogy mi teszi az immunrendszerét “boldoggá” ahhoz, hogy jól működjék.

Mi a helyzet a méhészekkel? Ők bizonyos mértékben védettek a COVID 19-el szemben?

méhpempős anyabölcsők.jpg

Pempős anyabölcsők
Pempős anyabölcsők
Fotó: Hevesi Mihály
Nos, amennyire tudjuk, nincsenek problémáik ezzel.

Nagyon kevés olyan méhészről tudunk, aki fertőzött lett volna ezzel a vírussal illetve nagyon gyorsan megszabadult tőle.

Kínában egy 5119 méhésszel és 121 apiterápiás pácienssel készült tanulmány szerint senki sem halt meg közülük. Ez az első tanulmány, mely a méhészek koronavírussal szembeni immunitása mellett szól. Természetesen további tanulmányokra van szükség ezzel kapcsolatban, hogy végső következtetéseket vonhassunk le.  

Miért lehetnek védettek a méhészek?

A méhészek mézet, virágport, méhkenyeret fogyasztanak, melyekben polifenolok találhatók, illetve méhméreg (melittin) kerül a szervezetükbe, de ugyanúgy beszívják a kaptárlevegő illó anyagait, melyek a propoliszból, viaszból szabadulnak fel.

A méhpempő vagy a herelárva (Apilarnil) is tartalmaz hasznos regeneratív anyagokat. A méhpempő feltételezésem szerint ugyanúgy tartalmaz pl. telomerázt, mint a virágpor vagy méhkenyér. Ezek mind aktív anyagok és rendkívül jó tápértékkel rendelkeznek, melyek mértékkel fogyasztva védelmet nyújtanak a vírusokkal szemben.

(Az interjú második részét itt , a harmadikat pedig itt olvashatja.)

Dr. Stefan Stangaciu -  Nemzetközi Apiterápiás Szövetség  Titkára, a Német Apiterápiás Társaság tiszteletbeli elnöke továbbá a Román Apiterápiás Társaság Elnöke

Tevékenységéről, kurzusairól itt tájékozódhatunk: www.apitherapy.com 

 További cikkek a témában:

A méz hatékonyabb mint az antibiotikum a felsőlégúti betegségek kezelésében

VÍrusok, baktériumok, méhbetegségek- Interjú Dr. Rusvai Miklós állatorvos virológussal

Miért nem árt a koronavírus a méhészeknek

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tetanusz: Leginkább a lovak, juhok, tenger­i­malacok és az ember érzékeny rá

A tetanusz egy spórás baktérium, a Clostridium tetani által kiváltott, az izmok merevgörcsével járó idegrendszeri megbetegedés. Mivel a baktérium csak szigorúan levegőmentes (anaerob) körülmények között képes szaporodni, így a kórkép elsősorban mély sérülésekhez (pl. szúrt sebekhez), vagy kölyökkutyák esetén fogváltáshoz társulva fordulhat elő.

Magyar kezdeményezésre szigorodhatnak a mézkeverékek származás jelölési előírásai

Eredményre vezettek az elmúlt két év erőfeszítései, a Mezőgazdasági és Halászati Tanács mai ülésén az Európai Bizottság ígéretet tett a mézkeverékek származás jelölési előírásának felülvizsgálatára. Ez megteremti a lehetőségét a származási országok pontos feltüntetésének, amely alapján a vásárlók könnyen felismerhetik a silányabb minőségű, túlnyomórészt nem magyar mézet tartalmazó keverékeket.

Mi történik a testünkkel, ha csípős ételeket fogyasztunk?

Egyesek élnek halnak a csípős ételekért, míg mások nem igazán tudják ezeket a fogásokat megemészteni. Erre az egyik magyarázat, hogy a chili paprika olyan anyagokat tartalmaz, amit a szervezetünk egyénenként változóan dolgoz fel; vannak, akik hirtelen izzadni kezdenek már egy falat után, mások pedig zokszó nélkül kérik egymás után a paprikákat.

Vegán proteinnel robbant az Abonett

Növényi fehérjével dúsított extrudált kenyeret fejlesztett ki az Abonett Kft., amely fennállása során először átlépte az egymilliárd forintos árbevételt.

A tökmagolaj aranyat ér

A Göcsejben termelünk, és a tökmagolaj annyira jótékony hatással van az egészségre, hogy szinte aranyat ér. Csak összekötöttük ezt a két tulajdonságot, hogy létrejöjjön a Göcsej Aranya márkanév – mondta el tudósítónknak Zakó Bence, aki 5 éve foglalkozik édesapjával olajtöktermesztéssel és tökmagolaj-előállítással a Zala megyei Szilvágyon.

Magyar tányérra palóc tyúkot!

Luxuséttermek kínálatában is megállja a helyét a nyuszkanyakú palóc tyúk. Örömteli lenne, ha a falusi portákon nagy létszámban megjelenne ez a jó élelemkereső, télen is tojó fajta, amelyet egy mátranováki tenyésztő, Földi Gyula nemesítői munkásságának köszönhetünk.

Cékla, a vörös immunerősítő vitaminbomba

A céklától a zöldségkedvelők többsége ódzkodik, pedig sok féleképpen el lehet készíteni. A cékla egyike azoknak a zöldségeknek, amelyek elég megosztók, tehát vagy szeretjük, vagy kifejezetten utáljuk.

Kezdő méhesről-méhesre - Kapcsolatok, szakmai interakció

Ribai Róberttel egy méhészeti közösségi oldalon ismerkedtem meg, adminisztrátorként felhívta a figyelmemet egy hibára, amit vétettem. Az ezt követő beszélgetésből pedig kiderült, hogy számos méhészeti kérdésben hasonlóan gondolkodunk.

Mézbor házilag

Az erjesztett italok elkészítésének vannak buktatói. Ám ez a mézbor viszonylag könnyen, házi eszközökkel is elkészíthető. Az alábbiakban egy egyszerű receptet és módszert adunk közre.

Állatvédelmi kódex - Közös állásponton a civilek és a szakma

Az állatok világnapján írta alá a 15 alapító szervezet az Állatorvostudományi Egyetem kezdeményezésére született állatvédelmi kódexet, amiben közös megegyezésre jutottak a szakmai szervezetek és a civil állatvédők. Az állatvédelem éve lett az idei, miután megalakult az egyetemen az Állatvédelmi Központ, illetve miniszteri biztos felügyeli a területet.