Back to top

Tűzvész tombol Görögországban

A görög hatóságok több ezer háztartást evakuáltak az Athén közelében pusztító bozóttüzek miatt szerdán.

A hatóságok elővigyázatosságból elrendelték a Keratea közelében található Anavisszosz és Palia Fokea települések, valamint kisebb falvak kiürítését. Az embereket átmenetileg a környező települések szállodáiban helyezték el.

Mintegy 180 tűzoltó és önkéntes küzd a lángok megfékezéséért. A munkálatokat nyolc helikopter és öt repülőgép is segíti.

A fővárostól délkeletre található Keratea térségében pusztító tűz kordában tartását jelentősen megnehezítik a lángokat felszító heves széllökések. A látási viszonyokat pedig nagyban korlátozza a sűrű füst.

Egyelőre azonban nem jelentettek áldozatokat a régióból, ugyanakkor több értesülés is érkezett kisebb anyagi károkról.

Görögországban kedd este óta 71 erdőtüzet jelentettek, amelyek közül a legsúlyosabb Keratea térségében tombol.

A hatóságok a Peloponnészoszi-félsziget déli régiójában rendelték még el egy település kiürítését.

Nyáron a perzselő hőség és az erős szél miatt gyakoriak az erdőtüzek Görögországban. Két évvel ezelőtt 102-en vesztették életüket az Athénhoz közeli Mati üdülőhelyen az ország elmúlt évtizedeinek legsúlyosabb erdőtüzében.

Forrás: 
hirado.hu/MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

70 új növény és állatfajt fedeztek fel idén

2021-ben a Kaliforniai Tudományos Akadémia kutatói 70 új növény és állatfaj leírásával gazdagították az ismert élőlények listáját. Ez is azt támasztja alá, milyen kis részét ismerjük még a földi élővilágnak.

Külföldön is keresett a magyar fenyő

Hazánkban mintegy 3000 hektáron termesztenek fenyőfát, főleg Vas, Zala és Somogy megyékben. A Nordmann-fenyő iránti kereslethez igazodva ebből a fajtából is nagy mennyiségben telepítettek a magyar gazdálkodók. Az árusítóhelyeken így ma már széles a kínálat hazai termesztésű, kiváló minőségű Nordmann-fenyőből is.

Felelősségvállalás az erdőért, a környezetért

A Mecsekerdő szakmai továbbképzéssel, új erdők telepítésével, környezetkímélő technológiák bevezetésével és tesztelésével fejlesztette erdőgazdálkodását 2021 során.

Szarvasgomba-vadászat vált kulturális világörökséggé

Nyolc éve a fehér szarvasgombájáról ismert piemonti város, Alba indította el a kampányt, hogy a szarvasgomba-vadászat kulturális örökségként ismerjék el.

Erdőből a városba

A madárfajok többsége nem kedveli az emberek közvetlen közelségét. Némelyek azonban mindinkább alkalmazkodnak a városi környezethez, zajokhoz, és gyakrabban tűnnek fel a kertekben, parkokban, vagy akár az erkélyeken is. A már jól ismert parlagi galambok és a széncinegék mellett egyre több fekete rigót, vagy éppen erdei fülesbagolyt is láthatunk a városokban.

A Sajdik-madarak röpte

Bárhol bukkanjanak is fel, Sajdik Ferenc figurái ismerősen köszönnek ránk. A rajzfilm nagy ho-ho horgásza, a mesebeli dagi madár Gombóc Artúr, a reklám „bontott csirkés” ősembere, vagy bármely tüneményesen bizarr állatka, sürgölődő emberi lény, emberarcú tárgy, girbe-gurba városi utcácska egy könyv lapjain.

Védett ragadozók vs legelő állatok

Farkasok, hiúzok, medvék és hódok – védett állatok, viszont egyre nagyobb fejtörést okoznak a lengyel állattartó gazdáknak és méhészeknek. Most védekezni fognak ellenük.

A gombák és a moszatok menthetik meg az emberiséget

Egy esetleges atomtámadás következményei nem csak a filmeseket, de a tudósokat is foglalkoztatja. Most egy alaszkai mérnök kutatásának eredménye látott napvilágot, amelyben kifejti, hogy a gombák és a moszatok alkalmasak arra, hogy egy nukleáris katasztrófa esetén megmentsék az embereket.

A jövő nemzedékek szószólójával egyeztettek az erdészeti szakmai szervezetek

Az öt meghatározó erdészeti szakmai és érdekképviseleti szervezet párbeszédet kezdeményezett az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesével. Az egyeztetés témája az erdőgazdálkodással szemben támasztott közérdekű elvárások, és azok teljesítésének lehetőségei voltak.

A vízierőművek gátjai miatt csökken a tigrisek és jaguárok száma

A világszerte egyre nagyobb számú vízierőműgát miatt csökken a tigrisek és jaguárok száma. A kutatók szerint a gátépítés a világ vadon élő tigriseinek több mint egyötödére negatív hatással van, a probléma főként az Ázsiában élő populációt érinti - írja a BBC hírportálja.