0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Mayday örökre elvágtatott

A kiváló származású szürke angol telivér 2013-ban hat hosszal nyerte a Magyar Derbyt. Ezután még olyan nagyversenyekben aratott sikert, mint a Szent István Díj vagy a középtávú Buccaneer Díj. A versenyzés után elsősorban a félvértenyésztésben kezdett új karriert, ahol tulajdonosai egyedülálló lehetőséget láttak benne. Ezért is hatalmas csapás az elvesztése.

Egy ködös őszi napon egy nyurga másféléves érkezett Alagra, Ribárszki Sándor istállójába a baden-badeni Sales & Racing Festival elnevezésű árverésről. A kis szürke mén 4000 euróért (mai áron 1,4 millió forintért) került Czike Zoltán tulajdonába.

A Németország keleti részén fekvő, 1883-ban alapított, elismert Görlsdorfi Ménesben született, amely ma a Germania légitársaságot egykor irányító Hinrich Bischoff lányáé, Heike Bischoff-Lafrentzé, illetve annak férjéé. A ménes számos egykori keletnémet Derby-nyerőt adott 1959 és 1998 között, de ott született a Pardubici Nagy Akadályverseny, a Velka Pardubicka kétszeres nyerője, Registana is. A közelmúltban Sea The Moonnak köszönhetően került újra reflektorfénybe, ugyanis a ménesben született és a neve alatt futtatott ló 2014-ben megnyerte a Német Derbyt, majd a Badeni Nagydíjat. Görlsdorfban egyébként rajta kívül még öt másik Group 1-es nyerő is született. Jelenleg negyven kancával tenyésztenek.

Mayday apja, a szintén szürke Sternkönig is a ménes tulajdonában állt egy ideig.

Igazi hosszútávú ménként tartották számon, aki, miután Lando és a német tenyésztés egyik legmeghatározóbb ménje, Monsun mögött harmadikként ért célba a német Derbyben, megnyerte a Group 1-es Deutschland Preist 2400 méterre. Legsikeresebb utódja az Olasz Derbyt megnyerő Kallisto, aki maga is apaménként tevékenykedik.

Mayday anyja, Madame Sophie Angliában, Írországban és Németországban versenyzett főleg középtávon, azonban nem sikerült jó eredményeket elérnie.

A tenyésztésbe kiválóan örökítő apja, Montjeu, valamint kimagaslóan eredményes anyai vonala miatt került. Az már csak külön érdekesség, hogy Mayday negyedik anyja Imperiál lánya volt.

A belovaglása után a kis Mayday kétévesen viszonylag későn, augusztusban mutatkozott be a pályán 1200 méterre, és kilenc ló között mindössze a hatodik helyen végzett. Ezután még egyszer futott kétévesen, de akkor sem végzett előrébb. A tulajdonosa ezek után úgy gondolta, hogy talán el is kéne adnia ezt a lovat, mert soha nem lesz jó versenyló belőle. Szerencsére a trénernek sikerült meggyőznie őt arról, hogy legyen türelmes, Maydayből még bármi lehet, egyszerűen csak nem korai kétéves. A ló télen tovább fejlődött, azonban a tavaszi munkák során még mindig nem mutatott túl sokat. Háromévesen már április elején pályára lépett, de 1400 méterre ekkor sem futott jól.

A táv növelése azonban lassacskán meghozta a várva várt eredményeket, majd amikor végre a gyepre is rákerült egy hónappal a Derby előtt, azonnal öthosszas győzelmet aratott egy III. kategóriás versenyben.

Ezután azért még távolról sem ő számított a Magyar Derby favoritjának, így elég nagy meglepetést okozott, amikor fölényesen, hat hosszal megverte legjobb évjárattársait az év legnagyobb versenyében, amelyben a 16 induló között jobbnál jobb lovakat lehetett látni (a Nemzeti Díjat, a St. Legert és a Millenniumi Díjat háromszor nyert Akaba, a később Kancadíjat nyert Alcobaca, a több nagyversenyben győztes Heliconia, a később Group-versenyt nyert ugróló, Diplomata vagy a Németországban később akadályversenyben győzedelmeskedett Mimir). Másfél hónappal később a Szent István Díj megnyerésével az idősebb lovak között is bizonyította, hogy nem véletlenül ért elsőként célba a Derbyben. Ezután háromévesen még két nagyversenyben futott 2800 méterre, amelyekben kisebb pénzes helyezésig jutott. Négyévesen kilencszer állt starthoz.

Ekkor ismét a nyáron mutatta a legjobb formáját, amikor második helyet szerzett a 2800 méteres Földművelésügyi Miniszter Díjában.

A szezon végére azonban a tulajdonosának anyagi nehézségei támadtak, ami a lovak és a versenyzés terén soha nem jelent jót.

Végül 2015-ben új tulajdonba, Soltész Andráshoz került a ló, akinél sikerült újra formába hozni és egyéves kihagyás után újra starthoz tudott állni, sőt az év utolsó kiemelt versenyében, a Lovaregyleti Díjban a negyedik helyen ért célba. A következő szezont végigversenyezte és megnyerte a Buccaneer Díjat is. Hétévesen is starthoz állt, azonban az első versenye előtt a startgépben egy másik ló úgy megrúgta, hogy ezután már nem tudta folytatni a versenypályafutását.

Felépülése után a Lóska János ménesbe került, ahol elsősorban kisbéri lovakkal foglalkoznak és a militarysportra tenyésztenek. Számukra alapvető a jó ugróképesség, ahol Mayday tehetsége gyorsan megmutatkozott. Úgy gondolják, hogy nemcsak telivér versenylóként, hanem a lovassportban is kimagasló képességekkel rendelkezett. Benne találták meg azt a régóta keresett, Európában is helytállni képes fedezőmént, amelyik nemcsak genetikai variációt jelentett, hanem tényleg kiváló tulajdonságokat örökített a sportlótenyésztésben.

Mayday mindezek mellett nagyon gyorsan tanult, könnyen kezelhető, együttműködő ló volt.

Eddig 2019 óta összesen 16 csikója született (14 kisbéri, 2 telivér és egy vesztfáliai), idén még négy további, jövőre pedig még hat (2 kisbéri, 2 telivér, 1 sportló és 1 köztenyésztés) utódja várható. A csikókkal is nagyon elégedett a Lóska család, egységes külleműnek, szívósnak, kiegyensúlyozottnak, összességében extra ivadékoknak jellemezték őket. Nagyon bíznak az utódokban már most, habár arra, hogy a versenyzésben is mindenkinek megmutassák a remélt kiváló képességeiket, még jó néhány évet várni kell.

Sajnos a jövőben már nem születhetnek újabb ivadékai Maydaynek, nem szaladhat a legelőn, mert a mindössze tízéves szürke ménnek egy váratlan betegség után a legjobb ellátás mellett sem tudták megmenti az életét.

Abban azonban bátran bízhatunk, hogy az utódai sikerrel viszik tovább a vérvonalát és a kiváló tulajdonságait.

 

Forrás: Pegazus