0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 3.

Szüreti bemutató Pécsen: új rezisztens fajták kaptak állami elismerést

Az idén a megszokott időben indult a szüret a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében, a hagyományos őszi bemutatón már egy hónapja beért fürtöket is láthattunk. Az idei évjárat sok nehézséggel járt, szárazság és hideg viselte meg a szőlőt. A pécsi klónszelekció és rezisztencianemesítés eredményeként az idén a kutatóintézet 14 klónja, illetve hibridje nyert állami elismerést.

Jakab Gábor intézetigazgató a globális fölmelegedés kapcsán figyelmeztetett, hogy olyan károsítóknak is kedveznek a változások mint a polifág rovarok vagy a baktériumok. Utóbbiak az enyhe télen könnyen fennmaradnak, a meleg, párás nyarak pedig nagyon kedvezőek a számukra. A szőlőre legveszélyesebb közülük a Pierce-betegség, ami a mediterráneumban idős olajfaültetvények pusztulásához vezetett, és dísznövényeken már Németországban is jelen van.

Szőlőn Mallorcán találták meg a Xylella fastidiosa baktériumot, amit a nálunk is honos és gyakori tajtékos kabóca terjeszt.

A szőlő a második legtöbbet permetezett kertészeti kultúra az alma után, ezért sem mindegy, hogy fölbukkannak-e újabb kórokozók, kártevők. Sajnos a feketerothadás egy ilyen új betegség, amit ugyan már régen leírt a szakirodalom, azonban az utóbbi években kezdett terjedni az országban.

Az idén a szüret augusztus 11-én kezdődött, mondta Kozma Pál szőlőnemesítő, tudományos főmunkatárs. A Sylvet és a Kozmopoliten 19 fölötti mustfokkal ért be addigra. A Castellumot augusztus 27-én, 20,2 mustfokkal és 8,7 ezrelék savtartalommal szedték. A Pinot regina Villányban, Bock József üzemi kísérletében szeptember 3-án 20,1 mustfokkal ért be. Ha az őszi hónapok továbbra is úgy alakulnak, mint most, jó minőségű szőlőre számíthatunk.

Kozma Pál beszámolt arról is, hogy az idén az intézet 14 szőlőklónja és fajtája kapott állami elismerést, Olasz rizling, Furmint, Hárslevelű, Sauvignon blanc és Cirfandli klónok, valamint a rezisztencianemesítési programból az Andor, a Borsmenta és a Pinot regina. Utóbbit 2010 óta Dél-Tirolban is vizsgálják, és az első magyar rezisztens szőlőfajtaként ott is fölkerült a fajtajegyzékre.

Az intézetben a feketerothadással kapcsolatos kutatást indítottak: keresik a rezisztenciaforrást, amiből kiindulva ellenálló fajtát lehet létrehozni,

illetve a Szent István Egyetem Szőlészeti Tanszékével, valamint a Genetika és Biotechnológiai Intézettel közösen markerfejlesztésen dolgoznak, amivel fölgyorsítható lenne a nemesítés.

Nem lehet különválasztani egymástól a környezeti stressz elemeit, hangsúlyozta Teszlák Péter tudományos munkatárs, hiszen a napfény, a hőmérséklet, a víz és a tápanyagok kedvezőtlen változása egymással is összefügg. Az idén nagyon száraz volt a tavasz, ráadásul gyakori lehűlések követték egymást, ami vontatott hajtásfejlődéshez vezetett. A 4-5 leveles hajtásokon lehetett látni az úgynevezett tavaszi láz jeleit, ami a korai káliumhiány-tünetekre emlékeztet: halványzöld, kissé felpöndörödött és szinte áttetsző levelek alakulnak ki. Súlyos esetben a levélszél elhal. A jelenség oka a nitrogén-anyagcsere zavara, amit a hideg idő okoz. Ezekben a levelekben a normálisnál 30-szor több putreszcint mértek. Ez a biogén amin nagyon kellemetlen szagú anyag, a legrosszabb esetben a borban is érezhető hibát tud okozni, és megzavarja a virágzás menetét. A tünetet idővel kinövi a szőlő.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu