Back to top

Szüreti bemutató Pécsen: új rezisztens fajták kaptak állami elismerést

Az idén a megszokott időben indult a szüret a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében, a hagyományos őszi bemutatón már egy hónapja beért fürtöket is láthattunk. Az idei évjárat sok nehézséggel járt, szárazság és hideg viselte meg a szőlőt. A pécsi klónszelekció és rezisztencianemesítés eredményeként az idén a kutatóintézet 14 klónja, illetve hibridje nyert állami elismerést.

Jakab Gábor intézetigazgató a globális fölmelegedés kapcsán figyelmeztetett, hogy olyan károsítóknak is kedveznek a változások mint a polifág rovarok vagy a baktériumok. Utóbbiak az enyhe télen könnyen fennmaradnak, a meleg, párás nyarak pedig nagyon kedvezőek a számukra. A szőlőre legveszélyesebb közülük a Pierce-betegség, ami a mediterráneumban idős olajfaültetvények pusztulásához vezetett, és dísznövényeken már Németországban is jelen van.

Szőlőn Mallorcán találták meg a Xylella fastidiosa baktériumot, amit a nálunk is honos és gyakori tajtékos kabóca terjeszt.

A szőlő a második legtöbbet permetezett kertészeti kultúra az alma után, ezért sem mindegy, hogy fölbukkannak-e újabb kórokozók, kártevők. Sajnos a feketerothadás egy ilyen új betegség, amit ugyan már régen leírt a szakirodalom, azonban az utóbbi években kezdett terjedni az országban.

A Pinot regina Olaszországban is fölkerült a fajtajegyzékre
A Pinot regina Olaszországban is fölkerült a fajtajegyzékre
Fotó: Horváth Csilla
Az idén a szüret augusztus 11-én kezdődött, mondta Kozma Pál szőlőnemesítő, tudományos főmunkatárs. A Sylvet és a Kozmopoliten 19 fölötti mustfokkal ért be addigra. A Castellumot augusztus 27-én, 20,2 mustfokkal és 8,7 ezrelék savtartalommal szedték. A Pinot regina Villányban, Bock József üzemi kísérletében szeptember 3-án 20,1 mustfokkal ért be. Ha az őszi hónapok továbbra is úgy alakulnak, mint most, jó minőségű szőlőre számíthatunk.

Kozma Pál beszámolt arról is, hogy az idén az intézet 14 szőlőklónja és fajtája kapott állami elismerést, Olasz rizling, Furmint, Hárslevelű, Sauvignon blanc és Cirfandli klónok, valamint a rezisztencianemesítési programból az Andor, a Borsmenta és a Pinot regina. Utóbbit 2010 óta Dél-Tirolban is vizsgálják, és az első magyar rezisztens szőlőfajtaként ott is fölkerült a fajtajegyzékre.

A kutatóintézet génbankjából is láthattunk fajtákat a bemutatón a saját nemesítésű fajták mellett
A kutatóintézet génbankjából is láthattunk fajtákat a bemutatón a saját nemesítésű fajták mellett
Fotó: Horváth Csilla
Az intézetben a feketerothadással kapcsolatos kutatást indítottak: keresik a rezisztenciaforrást, amiből kiindulva ellenálló fajtát lehet létrehozni,

illetve a Szent István Egyetem Szőlészeti Tanszékével, valamint a Genetika és Biotechnológiai Intézettel közösen markerfejlesztésen dolgoznak, amivel fölgyorsítható lenne a nemesítés.

Nem lehet különválasztani egymástól a környezeti stressz elemeit, hangsúlyozta Teszlák Péter tudományos munkatárs, hiszen a napfény, a hőmérséklet, a víz és a tápanyagok kedvezőtlen változása egymással is összefügg. Az idén nagyon száraz volt a tavasz, ráadásul gyakori lehűlések követték egymást, ami vontatott hajtásfejlődéshez vezetett. A 4-5 leveles hajtásokon lehetett látni az úgynevezett tavaszi láz jeleit, ami a korai káliumhiány-tünetekre emlékeztet: halványzöld, kissé felpöndörödött és szinte áttetsző levelek alakulnak ki. Súlyos esetben a levélszél elhal. A jelenség oka a nitrogén-anyagcsere zavara, amit a hideg idő okoz. Ezekben a levelekben a normálisnál 30-szor több putreszcint mértek. Ez a biogén amin nagyon kellemetlen szagú anyag, a legrosszabb esetben a borban is érezhető hibát tud okozni, és megzavarja a virágzás menetét. A tünetet idővel kinövi a szőlő.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az élelmiszerbiztonság első szereplője a fajtanemesítő

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szántóföldi növényfajták okirat átadásával egybekötött ünnepséget tart tartott az idén 70 éves székkutasi Növényfajtakísérleti Állomáson. A jeles eseményen az új növényfajták nemesítőházainak képviselői vehették át a munkájuk elismeréséért járó okleveleket.

Dióliget nem csak diófákkal

„Fiatal vállalkozók lévén abban hiszünk, hogy meg kell találni a saját utunkat, amit követve sikeresek lehetünk, ha tanulunk, és ha emellett tartani tudjuk a minőséget” – vallja Szabó Dániel és felesége, Szabó-Hajós Tímea. Ők álmodták meg és hozták létre a magyar falusi élet régmúltját, az agrárium szépségeit és hagyományait felidéző Dióligetet Óhídon.

Szokatlan módon született vipera Szegeden

A Szegedi Vadaspark terráriumában egy apró rákosi vipera tűnt fel. Mivel csak nőstényeket tartanak, így felmerült a lehetősége, hogy a kicsi szűznemzéssel jött világba. Ennél a fajnál pedig ez lenne az első dokumentált eset erre a szokatlan szaporodási módról.

Geográfusok segíthetik az erdőtüzek előrejelzését és megfékezését

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfusai évek óta dolgoznak egy olyan módszer fejlesztésén, amely hatékonyabbá teheti a kialakult erdőtüzek elleni védekezést, és segítheti azok előfordulásának előrejelzését is - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága a hét elején az MTI-t.

A Kutatók Éjszakája idén is felejthetetlen élmény lesz

Európa-szerte megrendezik a Kutatók Éjszakáját a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítésére. Az ingyenes eseménysorozatot idén is szeptember utolsó hétvégéjén, szeptember 30-án tartják és természetesen az agrár kutatóhelyek is várják az érdeklődőket.

Cirok szakmai nap a Gabonakutatónál

A Gabonakutató dél-alföldi nemesítőállomásán szakmai napot tartottak szeptember elején. Az intézet nemesítői és területi képviselői által tartott kiszombori bemutató témáját az aszályos idei időjárás határozta meg, de a víz hiánya mellett a magas hőmérséklet is komoly kihívást jelentett a növények számára. Az alföldi körülmények közepette jó volt látni a szárazságtűrő cirokféléket és napraforgókat, sőt még zöld szóját is lehetett látni.

Egy gleccserrel szegényebb lett Németország

A tudósok a héten jelentették be, hogy az Alpokban található Schneeferner déli részén extrém forrónak bizonyult a nyár, ami meggyorsította az itt lévő gleccser eltűnését.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Hogyan változott a táplálékpiramis az idők során?

Valószínűleg már mindenki számára ismert a táplálkozási piramis fogalma, vagy legalábbis láttunk már élelmiszer-piramist, ami beégett az elménkbe. Nagy valószínűséggel ezt úgy képzeljük el, mint azt az élelmiszer-piramist, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 1992-ben hivatalosan elfogadott.

Ezt eddig nem tudtuk a háziméh bélflórájáról

Egy új tanulmány rámutat arra, hogy a háziméh mikrobiomja összetettebb, mint ahogy eddig gondoltuk.