Back to top

Szüreti bemutató Pécsen: új rezisztens fajták kaptak állami elismerést

Az idén a megszokott időben indult a szüret a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében, a hagyományos őszi bemutatón már egy hónapja beért fürtöket is láthattunk. Az idei évjárat sok nehézséggel járt, szárazság és hideg viselte meg a szőlőt. A pécsi klónszelekció és rezisztencianemesítés eredményeként az idén a kutatóintézet 14 klónja, illetve hibridje nyert állami elismerést.

Jakab Gábor intézetigazgató a globális fölmelegedés kapcsán figyelmeztetett, hogy olyan károsítóknak is kedveznek a változások mint a polifág rovarok vagy a baktériumok. Utóbbiak az enyhe télen könnyen fennmaradnak, a meleg, párás nyarak pedig nagyon kedvezőek a számukra. A szőlőre legveszélyesebb közülük a Pierce-betegség, ami a mediterráneumban idős olajfaültetvények pusztulásához vezetett, és dísznövényeken már Németországban is jelen van.

Szőlőn Mallorcán találták meg a Xylella fastidiosa baktériumot, amit a nálunk is honos és gyakori tajtékos kabóca terjeszt.

A szőlő a második legtöbbet permetezett kertészeti kultúra az alma után, ezért sem mindegy, hogy fölbukkannak-e újabb kórokozók, kártevők. Sajnos a feketerothadás egy ilyen új betegség, amit ugyan már régen leírt a szakirodalom, azonban az utóbbi években kezdett terjedni az országban.

A Pinot regina Olaszországban is fölkerült a fajtajegyzékre
A Pinot regina Olaszországban is fölkerült a fajtajegyzékre
Fotó: Horváth Csilla
Az idén a szüret augusztus 11-én kezdődött, mondta Kozma Pál szőlőnemesítő, tudományos főmunkatárs. A Sylvet és a Kozmopoliten 19 fölötti mustfokkal ért be addigra. A Castellumot augusztus 27-én, 20,2 mustfokkal és 8,7 ezrelék savtartalommal szedték. A Pinot regina Villányban, Bock József üzemi kísérletében szeptember 3-án 20,1 mustfokkal ért be. Ha az őszi hónapok továbbra is úgy alakulnak, mint most, jó minőségű szőlőre számíthatunk.

Kozma Pál beszámolt arról is, hogy az idén az intézet 14 szőlőklónja és fajtája kapott állami elismerést, Olasz rizling, Furmint, Hárslevelű, Sauvignon blanc és Cirfandli klónok, valamint a rezisztencianemesítési programból az Andor, a Borsmenta és a Pinot regina. Utóbbit 2010 óta Dél-Tirolban is vizsgálják, és az első magyar rezisztens szőlőfajtaként ott is fölkerült a fajtajegyzékre.

A kutatóintézet génbankjából is láthattunk fajtákat a bemutatón a saját nemesítésű fajták mellett
A kutatóintézet génbankjából is láthattunk fajtákat a bemutatón a saját nemesítésű fajták mellett
Fotó: Horváth Csilla
Az intézetben a feketerothadással kapcsolatos kutatást indítottak: keresik a rezisztenciaforrást, amiből kiindulva ellenálló fajtát lehet létrehozni,

illetve a Szent István Egyetem Szőlészeti Tanszékével, valamint a Genetika és Biotechnológiai Intézettel közösen markerfejlesztésen dolgoznak, amivel fölgyorsítható lenne a nemesítés.

Nem lehet különválasztani egymástól a környezeti stressz elemeit, hangsúlyozta Teszlák Péter tudományos munkatárs, hiszen a napfény, a hőmérséklet, a víz és a tápanyagok kedvezőtlen változása egymással is összefügg. Az idén nagyon száraz volt a tavasz, ráadásul gyakori lehűlések követték egymást, ami vontatott hajtásfejlődéshez vezetett. A 4-5 leveles hajtásokon lehetett látni az úgynevezett tavaszi láz jeleit, ami a korai káliumhiány-tünetekre emlékeztet: halványzöld, kissé felpöndörödött és szinte áttetsző levelek alakulnak ki. Súlyos esetben a levélszél elhal. A jelenség oka a nitrogén-anyagcsere zavara, amit a hideg idő okoz. Ezekben a levelekben a normálisnál 30-szor több putreszcint mértek. Ez a biogén amin nagyon kellemetlen szagú anyag, a legrosszabb esetben a borban is érezhető hibát tud okozni, és megzavarja a virágzás menetét. A tünetet idővel kinövi a szőlő.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A darazsak képesek különbséget tenni az "azonos" és a "különböző" között

A Michigani Egyetem kutatótriója megállapította, hogy a redősszárnyú darazsak képesek különbséget tenni az azonos és a különböző dolgok között.

Mocsárvilágból turistaparadicsom

A VADEX Mezőföldi Zrt. erdőgazdálkodása mintegy 19 ezer, vadgazdálkodása pedig csaknem 30 ezer hektárra terjed ki a közép-dunántúli térségben. Összetett tevékenysége során arra törekszik, hogy a magas színvonalú tartamos erdőgazdálkodás mellett kiaknázza a termőhelyben rejlő lehetőségeket, miközben a térség lakossági-társadalmi igényeit is kielégíti.

Szóról szóra, borról borra

Az elmúlt évben hat Szent-György hegyi pince részvételével indult az 1bor1vers projekt, idén ez a szám duplájára nőtt; így a Balaton borrégió 12 pincészetének egy-egy bora kóstolható most össze kortárs versekkel.

Egyetlen gén 40 százalékkal növelte a terméshozamot

Azzal, hogy egy kínai rizsfajta egyik génjét még egyszer hozzáadták a növényhez, a kutatóknak 40 százalékkal sikerült növelniük a terméshozamát. A változtatás következtében a növény több műtrágyát képes hasznosítani, fokozza a fotoszintézisét és előbbre hozza a virágzást. Ezek mind hozzájárulnak a terméshozam növeléséhez.

Cseresznye és meggy - Tanulmányúton Német- és Csehországban

Június végén a Pullulo Faiskolai Kft. kollégái néhány cseresznye- és meggytermesztő szakember társaságában szakmai tanulmányúton vettek részt a németországi Pillnitzben, valamint Csehországban a Holovousy Kutatóintézetben az Artevos GmbH licenciroda szervezésében.

Az egészséges táplálkozás csökkenti a koronavírus súlyosságát és kockázatát

A Harvardhoz tartozó Massachusetts General Hospital Diabetes Unit és Center for Genomic Medicine kutatóinak tanulmánya kimutatta, hogy azok a betegek, akik rutinszerűen egészséges étrendet követtek, a kockázat és a súlyosság szempontjából jobban helytálltak a COVID-19 elleni küzdelemben.

A dínomdánomtól és a hejehujától jobb minőségű lesz a sertéshús

Egy európai sertéstenyésztő a véletlen folytán rájött arra, hogy a disznói jobb kedvre derülnek, ha zenét hallgatnak. A kocák például inszemináció közben kedvetlenek voltak, ám mikor a sertéstenyésztő fia dalra fakadt, a munka könnyebben ment. A sertéstartó megosztotta felfedezését egy kutatócsoporttal, akik tudományos vizsgálatot folytattak a jelenség kapcsán.

Meddig finanszírozható az almatermesztés?

Jakabszálláson, Tánczos László 23 éves almaültetvényében tartott bemutatót a UPL és a Bayer. A termesztők gondjairól a tulajdonos beszélt bevezetőjében. A klímaváltozás mellett a mind nehezebb gazdasági helyzet és a munkaerőhiány sújtja leginkább a gyümölcstermesztést.

Növények extra tápanyagellátását szolgáló rendszert fejlesztenek

Növények extra tápanyagellátását szolgáló rendszert fejleszt a TS Labor Kft. uniós támogatással a Pannónia Medicina Zrt.-vel és a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködve - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Család, összetartás, elhivatottság

„Büszke vagyok szüleimre, de még inkább büszke vagyok az unokáimra. Nem cserélném őket még a Cserszegi fűszeresre sem.” Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő szavait keszthelyi emlékszobájának avatásán egyfajta mottóként idézték, kiemelve: ez a nagyon mély és tömör mondat mindent elárul Karcsi bácsiról. Benne van a családszeretet, az összetartás és a szakma iránti elhivatottság.