Back to top

Szüreti bemutató Pécsen: új rezisztens fajták kaptak állami elismerést

Az idén a megszokott időben indult a szüret a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében, a hagyományos őszi bemutatón már egy hónapja beért fürtöket is láthattunk. Az idei évjárat sok nehézséggel járt, szárazság és hideg viselte meg a szőlőt. A pécsi klónszelekció és rezisztencianemesítés eredményeként az idén a kutatóintézet 14 klónja, illetve hibridje nyert állami elismerést.

Jakab Gábor intézetigazgató a globális fölmelegedés kapcsán figyelmeztetett, hogy olyan károsítóknak is kedveznek a változások mint a polifág rovarok vagy a baktériumok. Utóbbiak az enyhe télen könnyen fennmaradnak, a meleg, párás nyarak pedig nagyon kedvezőek a számukra. A szőlőre legveszélyesebb közülük a Pierce-betegség, ami a mediterráneumban idős olajfaültetvények pusztulásához vezetett, és dísznövényeken már Németországban is jelen van.

Szőlőn Mallorcán találták meg a Xylella fastidiosa baktériumot, amit a nálunk is honos és gyakori tajtékos kabóca terjeszt.

A szőlő a második legtöbbet permetezett kertészeti kultúra az alma után, ezért sem mindegy, hogy fölbukkannak-e újabb kórokozók, kártevők. Sajnos a feketerothadás egy ilyen új betegség, amit ugyan már régen leírt a szakirodalom, azonban az utóbbi években kezdett terjedni az országban.

A Pinot regina Olaszországban is fölkerült a fajtajegyzékre
A Pinot regina Olaszországban is fölkerült a fajtajegyzékre
Fotó: Horváth Csilla
Az idén a szüret augusztus 11-én kezdődött, mondta Kozma Pál szőlőnemesítő, tudományos főmunkatárs. A Sylvet és a Kozmopoliten 19 fölötti mustfokkal ért be addigra. A Castellumot augusztus 27-én, 20,2 mustfokkal és 8,7 ezrelék savtartalommal szedték. A Pinot regina Villányban, Bock József üzemi kísérletében szeptember 3-án 20,1 mustfokkal ért be. Ha az őszi hónapok továbbra is úgy alakulnak, mint most, jó minőségű szőlőre számíthatunk.

Kozma Pál beszámolt arról is, hogy az idén az intézet 14 szőlőklónja és fajtája kapott állami elismerést, Olasz rizling, Furmint, Hárslevelű, Sauvignon blanc és Cirfandli klónok, valamint a rezisztencianemesítési programból az Andor, a Borsmenta és a Pinot regina. Utóbbit 2010 óta Dél-Tirolban is vizsgálják, és az első magyar rezisztens szőlőfajtaként ott is fölkerült a fajtajegyzékre.

A kutatóintézet génbankjából is láthattunk fajtákat a bemutatón a saját nemesítésű fajták mellett
A kutatóintézet génbankjából is láthattunk fajtákat a bemutatón a saját nemesítésű fajták mellett
Fotó: Horváth Csilla
Az intézetben a feketerothadással kapcsolatos kutatást indítottak: keresik a rezisztenciaforrást, amiből kiindulva ellenálló fajtát lehet létrehozni,

illetve a Szent István Egyetem Szőlészeti Tanszékével, valamint a Genetika és Biotechnológiai Intézettel közösen markerfejlesztésen dolgoznak, amivel fölgyorsítható lenne a nemesítés.

Nem lehet különválasztani egymástól a környezeti stressz elemeit, hangsúlyozta Teszlák Péter tudományos munkatárs, hiszen a napfény, a hőmérséklet, a víz és a tápanyagok kedvezőtlen változása egymással is összefügg. Az idén nagyon száraz volt a tavasz, ráadásul gyakori lehűlések követték egymást, ami vontatott hajtásfejlődéshez vezetett. A 4-5 leveles hajtásokon lehetett látni az úgynevezett tavaszi láz jeleit, ami a korai káliumhiány-tünetekre emlékeztet: halványzöld, kissé felpöndörödött és szinte áttetsző levelek alakulnak ki. Súlyos esetben a levélszél elhal. A jelenség oka a nitrogén-anyagcsere zavara, amit a hideg idő okoz. Ezekben a levelekben a normálisnál 30-szor több putreszcint mértek. Ez a biogén amin nagyon kellemetlen szagú anyag, a legrosszabb esetben a borban is érezhető hibát tud okozni, és megzavarja a virágzás menetét. A tünetet idővel kinövi a szőlő.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdősítés nem csupán faültetés

Az ENSZ a 2021-30 közötti időszakot az ökoszisztémák visszaállításának szenteli. Ennek keretében nagyszabású erdőtelepítési programokat indít világszerte. A szervezet által november közepén, Egyiptomban megrendezett Klímaváltozási Konferencián az EU és 26 nemzet 16 milliárd dollárt szentelt arra, hogy az erdőket segítsék. Főként azért, mert a fák széntároló kapacitása nagyban hozzájárul a klímaváltozás lassításához.

A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló kutatásban vesz részt az SZTE

A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló nemzetközi kutatásban vesz részt egyetlen kelet-közép-európai intézményként a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Szilva aszályban

Az idei súlyos aszálykár ellenére az öntözetlen ültetvényekben is voltak olyan szilvafajták, melyek gyümölcsét piacra lehetett vinni. Az ízük azonban elmaradt a megszokottól. A vezető fajták nagy része mennyiségben és minőségben is rosszabbul termett a vártnál. Az öntözött ültetvényekből betakarított szilva szép, jó minőségű, de drága volt az idén.

Amibe a fűszerpaprika belepirul

A megmérettetést másnapján a Szatymazi Gazdakör, a Szatymaz Község Önkormányzata, a MATE KERTI ZKK Szegedi Kutató Állomás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei Szervezete, a MTA Kertészeti Albizottság, valamint a SZAB Kertészeti-, Növénybiológiai és Biotechnológiai Munkabizottság nevével fémjelzett előadásokat Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára nyitotta meg.

Etyeki sörsiker Londonban

Több mint 40 ország, közel 700 nevezett tétele között ért el ezüst- és bronzérmet a szakmai körökben a világ legjelentősebb sörversenyének tartott International Beer Challenge-n az Etyeki Sörmanufaktúra, Londonban.

Gyógynövények az ültetvényben

Napjaink széles körben alkalmazott szőlőtermesztési gyakorlataiban jelentős talajbolygatással vagy vegyszerfelhasználással jár a gyomszabályozás, gyomirtás. Ezek sorközti kiváltására már számos takarónövény-magkeverék elérhető, alkalmazásuk elsősorban az ökológiai, biodinamikus vagy AKG előírások szerint működő gazdaságokban terjed. Friss hazai kutatásban a gyógynövények felhasználását vizsgáljuk.

Majmokat küld az űrbe Kína - és űrpárzásukat fogják vizsgálni

A kínaiak most fejezték be saját orbitális űrállomásukat, és máris egy különleges kísérletre készülnek. Az állomás első lakóival majmok is utaznak, és a vizsgálat tárgya az állatok párzása lesz. Mindezt természetesen a tudomány nevében.

A diófogyasztás segíthet álomba merülni?

Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központjainak (CDC) adataiból kiderült, hogy az Egyesült Államokban több mint minden harmadik ember nem alszik eleget. A naplóírás, a meditáció és az olvasás csak néhány a sok nyugtató lefekvési rituálé közül, amelyek segíthetnek kikapcsolódni, de van néhány szokatlanabb módszer is. Lehetséges például, hogy a dióevés segíthet elaludni?

Feleannyi ideig él ma egy méh, mint ötven éve

A Marylandi Egyetem rovarszakértői egy kísérletben bizonyították be, hogy a laboratóriumban ideális körülmények közt tartott mézelő méhek csak fele annyi ideig élnek, mint az 1970-es években végzett ugyanilyen vizsgálatok tesztállatai. Mindez egybevág az amerikai méhészek tapasztalataival, miszerint felgyorsult a kolóniák pusztulása, és csökkent a méztermelés is az elmúlt évtizedekben.

Agrárakadémia a falusi és vidéki turizmusról

Az agroturizmus kihívásairól volt szó a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság kiadó Agrárakadémia sorozatának ötödik állomásán. Az előadók a vidéki turizmus előtt álló kihívásokról és a bennük rejlő lehetőségekről beszéltek.