Back to top

Debrecen zöld koronája, a Nagyerdő

A Debreceni Értéktár Bizottság, a Környezetvédelmi Munkacsoport és a Nagyerdő Társaság, valamint számos más együttműködő partner szervezésében 2020. szeptember 28. és október 3. között A Nagyerdő hete címmel a debreceni Nagyerdő értékeit bemutató programsorozatra kerül sor.

Fotó: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata
Melyet sajtótájékoztató keretében ismertet Balázs Ákos, Debrecen alpolgármestere, Juhász Lajos, a Nyírerdő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese és Mazsu János, a Debreceni Értéktár Bizottság elnöke 2020. szeptember 10-én.

A Debreceni Nagyerdő meghatározó fontosságú a cívis város minden lakója számára. Miért? A település tüdeje, a kikapcsolódás, a pihenés, a sportolás helyszíne, történelmi identitásának alapvető alkotó eleme. Nemzeti kultúránkban a Nagyerdő éppúgy kiemelkedő érték, debreceni ikon, mint a Nagytemplom vagy a Kálvinista Róma elnevezés.

A debreceni Nagyerdő egyik részletét 81 évvel ezelőtt, 1939. október 10-én nyilvánították védetté. Az országban elsőként, a magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be.

A természet és a környezet védelme, az egészséges életmód, az ember és az élővilág harmonikus együttélésnek védelme napjainkban egyre nagyobb teret nyer. A ránk zúduló információözönben meg kell tanulnunk tudatosan válogatni, kiválasztani azokat az információkat és pártolni azokat a kezdeményezéseket, amelyek bolygónk és életünk védelmét szolgálják. Meg kell tanulnunk újra együtt élni a természettel, különösen az erdővel – érintetlenül hagyva, segítve annak önmagát megújító képességét. Ezért ismerni, szeretni és tisztelni kell az erdőt. Miért?

Fotó: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

Az emberiség kialakulásának története során, ideje közel száz százalékát természetes környezetben töltötte, így elmondhatjuk, hogy alkalmazkodott a természethez.

Manapság a Föld népességének több mint a fele városokban él és egyre több időt tölt a digitális világban, elszakadva a valóságtól. Emiatt még nagyobb szükségük van a természetes környezetre, így az erdőkre is. Sok mindent le lehet tölteni az internetről, de az erdők, a fák illatát, a levelek érintését nem. Ahhoz ki kell mozdulni, személyesen kell megismerni a környezetünket.

Debrecen, a cívis város szerencsés. Természeti örökségének meghatározó értékeiként veszik körül csodás erdők, puszták – közöttük is kiemelkedően a Hortobágy és a Nagyerdő.

Védjük és éljük a Nagyerdőt! A 2020. szeptember 28. és október 3. között rendezendő Nagyerdő hete kezdeményezés a város lakóinak és az erdőnek az egymáshoz való ismételt közelebb kerülését célozza.

Fotó: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata
A programsorozat szervezői a Debreceni Értéktár Bizottság, a Környezetvédelmi Munkacsoport és a Nagyerdő Társaság.

Kiemelt támogatók, társszervezők: Nyírerdő Zrt., Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, Médiacentrum Debrecen, Debreceni Fotó Klub, Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Friss Oxigén Alapítvány, Debreceni Sportcentrum, Nagyerdei Kultúrpark, Csokonai Színház, Természettár, Nimród Kerek-Erdő Egyesület, Debreceni Kerékpáros Sport és Szabadidős Ifjúsági Egyesület.

A Nagyerdő hete programjai között található A szépséges Nagyerdő címmel fotókiállítás, Az én Nagyerdőm címmel fotópályázat, videó és animációs pályázat, természetjáró és kulturális séták, gyalogos és kerékpáros túrák, futóversenyek, erdei iskolai és más ismeretterjesztő előadások.

 Négy évszak a Nagyerdőn címmel a Természettár kiállítása, a Nagyerdő története és élővilága címmel vetélkedő, faismereti fejtörő és játékos „vadászat” is szerepel majd.

A programok részletes ismertetője a Debreceni Értéktár honlapjáról indulva megismerhető: az ott megadott linkeken keresztül a társszervezők honlapján 2020. szeptember 10-től érhetők el az információk az érdeklődők számára. A programokon való részvétel ingyenes, de regisztráció szükséges. A szervezők a változtatás, illetve a programsorozat esetleges lemondásának jogát – az járványhelyzet aktuális alakulásának függvényében – fenntartják!

Forrás: 
NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egymillió fát ültetnek a városokban

A skóciai Glasgow-ban rendezték meg az ENSZ klímacsúcsot (COP26). A németországi faiskolai szövetség (BdB) az alkalom kapcsán országos vészhelyzeti programot írt ki, amelynek keretében egymillió városi fát ültetnek el országszerte.

Szarvasgombász madarak

Mindenki tudja, hogy vannak szarvasgombász kutyák, sokan azt is, hogy disznók szintén, de nemrég madarak között is találtak ilyen fajokat. Patagóniában bukkantak két talajlakó, professzionális szarvasgombász madárra. Ezek az első nem emlős fajok, amelyekről tudjuk, hogy keresik a szarvasgombát.

Talajcentrikus szemlélettel

A technológia drága, de megéri, mert kíméletes műveléssel megállítható a talajvesztés, nő a talaj humusztartalma, üzemanyagot lehet megtakarítani, és ami a legfontosabb: óvjuk a talajt. Egybehangzóan ezeket tapasztalják azok a gazdálkodók, akik jó ideje felhagytak a konvencionális műveléssel.

Debrecen zöld koronája

Kevesen tudják, de Debrecen környékének erdősültsége vetekszik a Sopron környéki területekével. A cívisvárosi és a megyeszékhelyet körülölelő erdőkről írt könyvet Gencsi Zoltán okleveles erdőmérnök. A Debreceni Erdőskönyv a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kiadásában jelent meg.

A faültetés élhetőbb jövőnk záloga

Az Országfásítás részeként az Agrárminisztérium 2020-ban Településfásítási Programot indított el a 10 ezer fő alatti települések számára, amelynek célja a településeket egészségesebbé, élhetőbbé tenni - emelte ki az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Úriban, a Településfásítási Program keretében tartott faültetésen.

Ki is húzza a Mikulás szánját?

"Két szarvas húzta, szán repítette" - szól az ismert gyerekdal. Na de milyen szarvas is? Manapság számtalan grafika, kerámia, plüss kapható Mikulás és Karácsony környékén, melyek különféleképpen ábrázolják a szánt húzó agancsos patásokat. Nem is csoda a változatosság, hiszen 55 szarvasféle él a világon!

Növénykínzás 2: Nem tárgyak, élőlények!

Vásárlásaink során tapasztalunk jót és rosszat is. Élőlénynek tekintik a cserepes növényt, vagy puszta árucikként? Sorsára hagyják a polcra helyezés után, mint egy zacskó lisztet, vagy gondoskodnak az igényeiről? Erről kérdeztük az áruházláncokat.

Várat épít, gátat bont: mi az?

A hódokat közel két évtizede kezdték visszatelepíteni hazánk számos pontján. Az állatoknak nincs természetes ellensége, jól szaporodnak. Életmódjának megfelelően fákat dönt ki, járatokat ás. Előbbivel kevesebb az ember gondja - utóbbiból viszont akár baj is lehet.

Adományként végzik a kétes eredetű bútorok

A nemzetközi IKEA csoport belső vizsgálata szerint egyik kínai beszállítójuktól hamis tanúsítvánnyal rendelkező, tisztázatlan, vélhetően orosz eredetű fa bútorok kerültek az áruházakba több tagállamban, köztük Magyarországon is.

Zöldfelületek - Van hová fejlődni

Országosan kevés a zöldfelületekre vonatkozó statisztika, pedig számos uniós irányelv és stratégia kapcsolódik ezekhez az információkhoz. Ezért egy kutatás keretén belül szakemberek igyekeztek összegyűjteni azokat az adatokat, amelyekből kiderül, mennyire zöld az ország.