Back to top

Évtizedek óta nem látott békafaj került elő

Kihaltnak hitt és 1968 óta nem észlelt békafajt fedeztek fel ismét Brazíliában. A kutatók a környezeti DNS segítségével keresték a csökkenő egyedszámú és eltűnt fajokat Brazília két régiójában.

A most újra felfedezett béka egyik rokon faja, a Megaelosia massarti
A most újra felfedezett béka egyik rokon faja, a Megaelosia massarti
Fotó: Ariovaldo Giaretta/Wikipédia
A Megaelosia bocainensis nevű békafajt hat másik fajjal együtt észlelték, melyek közül négy populációja csökkenőben van, kettőé pedig helyi szinten évek óta eltűnt.

A tudósok eredményeiket a Molecular Ecology című tudományos lapban mutatták be.

A Megaelosia bocainensis egy 1968-ban gyűjtött, múzeumban őrzött példányról ismert faj, melyre a tudósok a környezeti DNS (eDNA) technológiájának segítségével bukkantak ismét Brazíliában, a Cerrado nevű füves régióban és az atlanti-óceáni partvidéki erdőkben.

Az eDNS módszer észleli a hagyományos módszerekkel nem felkutatható, főként az alacsony egyedszámú populációk, vagy évek óta nem látott fajok jelenlétét.

A tudósok hat olyan helyszínen vizsgálódtak 30 kétéltűfaj után, ahol korábban éltek.

"A környezetben megtalálható kis DNS nem árulja el, hány egyed van ott, vagy hogy azok egészségesek-e, de elárulja, hogy még mindig jelen van a faj"

- mondta Kelly Zamudio, a New York-i Cornell Egyetem professzora.

Világszerte nagy kihívást jelent az állatvédelemmel foglalkozóknak, hogy lépést tartsanak a kétéltűek számának csökkenésével vagy eltűnésükkel. Az élő organizmusok ugyanakkor DNS-nyomot hagynak a talajban, a vízben és a levegőben. A tudósok pedig egyre gyakrabban használják ezeket a nagyon érzékeny mintavételi technikákat, hogy fajvédelmi célból kutassák fel az eDNS-t.

A vizsgálat során a szakértők 13 békafajt kutattak, melyek már teljesen eltűntek, és melyek valószínűleg kihaltak, 12 békát, melyek helyben már nem fordulnak elő, de más területeken megtalálhatóak, valamint 5 olyan fajt, melyek korábban nagy számban éltek, mára azonban nehezen fellelhetők.

A tudósok egyszerre 60 liternyi folyó- és tóvizet gyűjtöttek be, melyet egy DNS-gyűjtő szerkezettel ellátott kapszulán szűrtek át.

A laboratóriumban kivont DNS-t szekvenálták, eltávolították az emberektől, disznóktól, csirkéktől és más organizmusoktól származó örökítőanyagot, amíg meg nem találták a békák DNS-ét.

A Megaelosia bocainensis azonosítása igazi nyomozómunka volt. Mivel a faj régen eltűnt és nem maradtak szövetek, melyekkel össze lehetett volna hasonlítani az eDNS segítségével gyűjtött mintákat, a tudósok a testvérfajoktól származó DNS-szekvenciák alapján azonosították.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fejlesztések a Fendt-nél

A közelmúltban egy ötszintes új létesítmény építése kezdődött el az AGCO finanszírozásában, a Fendt traktorgyár marktoberdorfi telephelyén. Az új épületben 125 új munkatársuk kap helyet, akiknek egy része a traktorgyár adminisztratív feladatait végzi majd el 21. századi körülmények között.

Indul a rókavakcinázás

A rókák veszettség elleni vakcinázására idén is sor kerül hazánkban október 3-18. között. A csalétkek repülőgépes kihelyezése az ország déli és keleti megyéiben zajlanak majd. Ezekben a térségekben az említett időpontban ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe. A tilalmak pontos időtartamáról az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzatok informálják a lakosságot.

Veszélyes özönfaj: a kaukázusi medvetalp

Az invazív kaukázusi medvetalp terjedése nemcsak az őshonos növényekre vet árnyékot: a vele való érintkezés súlyos, akár maradandó sérüléseket is okozhat. Mindezeket figyelme véve különösen fontos a természetvédelmi szakemberek eme növény visszaszorítása érdekében tett törekvéseik.

Ünnepélyes keretek között megnyitott az új Kis-Balaton Látogatóközpont

Mintegy 1,2 milliárd forintból épült meg Fenékpusztán a Kis-Balatont bemutató kiállítási tér. A Kis-Balaton Látogatóközpont kialakításának keretében már tavaly megújult a Diás-szigeten a Fekete István Emlékhely, a most átadott beruházás pedig modern, 21. századi módon mutatja be a nagy jelentőségű, fokozottan védett nemzeti parki tájegység értékeit.

Génszerkesztés a hatékonyabb élelmiszertermelésért

Amerikai és brit kutatók a világon elsőként hoztak létre olyan génszerkesztett hím állatokat, amelyek spermájának felhasználásával a betegségeknek jobban ellenálló és magasabb húsminőséget biztosító állatok születhetnének, ami hatékonyabbá tehetné az élelmiszertermelést.

Megszülettek az ország első „lombikborjai”, Campus Cili, Campus Csongor és Campus Csanád

Országosan egyedülálló tudományos sikert értek el a Szent István Egyetem Kaposvári Campus Embrió-átültető Központjának munkatársai. A létesítményben – az országban elsőként – sikerült élő szarvasmarhából petesejtleszívással, laboratóriumi körülmények között végrehajtott termékenyítéssel „lombikborjakat” létrehozni.

Kedvenc körtéink

A körte nem tartozik a könnyen termeszthető gyümölcsök közé, különösen a koronaalakítását és a szüreti idő meghatározását tekintve. Ráadásul páraigénye is nagyobb, mint a többi hazai gyümölcsfajnak, és érzékeny a nem kiegyenlített vízellátásra.

Együttműködik az MME és a Főkert Budapest élővilágának védelme érdekében

Együttműködési megállapodás született a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a Főkert Nonprofit Zrt. között Budapest élővilágának védelme érdekében.

A Szilvásváradi pisztránggal bővült a földrajzi árujelzővel védett magyar termékek köre

Az Európai Bizottság első alkalommal részesített oltalomban egy magyar édesvízi hal elnevezést. A Szilvásváradi pisztráng oltalom alatt álló földrajzi jelzésként történő bejegyzését tanúsító oklevelet Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős biztos adta át Nagy István agrárminiszternek a Mezőgazdasági és Halászati Tanács szeptember 21-i brüsszeli ülése előtt.

Hidegen hagyja a beporzókat a virágillat szennyezett levegőben

A levegőszennyezés miatt a virágok illata már nem vonzza a beporzó rovarokat, ezért veszélybe kerülhet több növényfaj is.