Felkészülés az osztatlan közös felszámolására

A Bábolnai Gazdanapokon kerekasztal beszélgetés keretén belül osztott meg az új törvénnyel kapcsolatos információkat és tanácsokat Dr. Faragó István moderátor vezetésével Jakab Tamás a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének főtitkára, Schmidt Péter a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének munkatársa  Pető Csilla névjegyzéki növénytanácsadó és Sáhó Ákos az Agrotax Kft ügyvezető igazgatója.

A részarány tulajdon intézménye az 1960-as évekig nyúlik vissza. 1990-ben alapvető igény mutatkozott arra, hogy mindazt megszüntessék azokat a problémákat, ami  a vidéket és a földön dolgozó embereket érte.  1993-ban megalkotott a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény részben a kárpótlás részben a földrendezés útján próbálta a bajokat orvosolni.

Az akkori kormányzat még azt hitte 2-3 év alatt megoldható a probléma, így a létrehozott földkiadói bizottságok 1995. december 31-ig kaptak mandátumot. A földkiadás azonban nem történt meg, az iratátadások és elszámolások is leegyszerűsítve történtek, a problémák megmaradtak.  2010 óta a kormányzat komoly erőfeszítéseket tett az osztatlan közös problémáinak a kezelésére.  2014 decemberben született kormányrendelet alapján 2015-től megyénként és járásonként több lépésben részarány alapon  földkiadások és a részarány kiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetésére indított eljárásoknak látványos eredményei lettek, azonban sokan azért nem éltek a megosztás lehetőségével és azért léptek vissza a korábbi kérelmektől, mert az egyik tulajdonostárs szerette volna kivásárolni a többit. 

Földrészletek száma osztatlan közös földrészlet részaránya kiadás útján keletkezett 287 000 földrészlet kárpótlások címén 84 000 illetve egyéb például öröklés útján 695 000 földrészlet. Összesen az osztatlan közös tulajdonok területnagysága eléri a 2,4 millió hektárt Magyarországon, látható tehát, hogy a probléma hatalmas, az agrárium fejlődésének gátját jelenti.  

A jogalkotó szándéka az új jogszabállyal az, hogy ne a hatóság legyen a szervező erő, hanem alapvetően a tulajdonostársak megegyezése tegye lehetővé az osztatlan közös tulajdon megszüntetését.

Az új metodika szerint amennyiben egy osztatlan közös tulajdonban a tulajdonostársak több mint 50 százalékban meg tudnak egyezni, akkor egy egyszerű regisztrációs folyamattal eljárhatnak az ügyben.  Ezzel egyúttal azok a tulajdonosok, akik az ingatlanban ténylegesen életvitelszerűen jelen vannak lehetőséget kapnak  ezeken a tulajdoni hányadokon is gazdálkodni.

A szakemberek szerint, a jelenleg végrehajtási rendeletre váró jogszabály akkor lesz jó,  ha minél nagyobb körben lehetővé teszi azt, hogy a tényleges gazdálkodók látható birtoktesthez jussanak úgy hogy a csak névleges  tulajdonrésszel rendelkező, de nem gazdálkodó tulajdonosok tulajdonjoghoz való jogai nem sérülnek. 

Mint elhangzott, a szándék tehát az, hogy a gazdálkodók minél nagyobb birtoktesteket alakítsanak ki. minél egyszerűbben minél olcsóbban.

Várhatóan, ha a jogszabály által keltett tranzakció szám lezajlik sokkal szűkebb föld kínálattal lehet számolni. A jogszabály hatálya alá tartozó ügyleteknél számos esetben felmentést adnak majd a földtörvény rendelkezései alól, így például ilyen ügyletek alá eső tulajdonszerzésnél a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása nem szükséges, amely könnyítést jelent a vásárlásnál.

Ma Magyarországon két millió hektár erdő található, ennek a 60 százaléka állami tulajdonban, 40 százaléka magántulajdonban van. Elhangzott, hogy a magán tulajdonú erdőknek a jelentős része hivatalosan nincs használatban, ugyanis nagy arányú azon ingatlanoknak a száma, ahol nincs bejelentett erdőgazdálkodó, az új jogszabály remélhetőleg felgyorsítja az erdőgazdálkodók bejelentését ezekre a területekre.  

A jogszabály szerint az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló folyamatot a tulajdonon belül bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti.  Bár az új törvény csak januárban lép életbe , a szakemberek azt javasolják hogy a tulajdonosok már most kezdjék el az információ gyűjtést, és egyeztetéseket, hogy akár kölcsönös kompromisszumok útján a legéletszerűbb birtoktestet lehessen kialakítani.