Back to top

A ménesudvar szépfiúi várják a fizetőképes lóhölgyeket

A bábolnai ménesudvarban 268 ló van, közülük többen versenyeznek amellett, hogy fedezőménként is sokukat számon tartják. Ottjártunkkor is voltak érdeklődők, akik fedezőmén nézőbe jöttek, a Bábolnai Gazdanapok megtekintése mellett.

Nadeem bemutatkozik az egyik látogatónak
Fotó: Mile Máté
Többen jöttek ma is fedezőmént választani

A kiválasztás szempontjai lehetnek az adott ló eredményei, alkata, származása, azaz felmenőinek eredményei, amit 3-4 generációig szoktak megnézni az ügyfelek a méneskönyvben, de van aki egyszerűen kinézet, vagy az állat habitusa alapján beleszeret egy lóba, és ezért választja fedezőménnek, mondta Gácsi Zsófia, aki bemutatta nekünk a lovasudvar néhány lakóját.

Az itt tartott lovak általában 12-24 éves korukig „működnek” fedezőménként, de vannak olyan példányok, melyek még ennél idősebb korban is. A megtermékenyítés természetes és mesterséges úton is történhet.

Az angol és arab telivérek között jelentős különbségek vannak, így mindenki megtalálhatja az igényeinek megfelelőbb lovat a tenyésztéshez. Az angolok nyugodtabbak, az arabok izmosabbak és a fejformában is van eltérés. Akik innen származó ménnel fedeztetnének többnyire díjugrató és díjlovagló versenyekre szánják a majdani csikót, de sokan olyan céllal választanak innen, hogy Németországba adják majd el a jó vérvonalú utódot.

Gácsi Zsófia mutatta be a lovakat az érdeklődőknek
Fotó: Mile Máté
Arab telivérek Bábolnán

Az arab telivér már időszámításunk előtt 2500 évvel is létező lófajta, őshazája az Arab-félsziget és Egyiptom. Az emberiség történetében mindig is az egyik legnemesebb lófajtának számított. Tenyésztését az arabok fejlesztették tovább, akik a hadászatban rendkívüli sikerességgel alkalmazták lovaikat. Az arab lovaktól származik az angol telivér, amely kifejezetten versenyekre tenyésztett fajta. Az arab telivér a szépség és az elegancia megtestesítője, rugalmas tért nyerő mozgása van. Kicsi feje van széles tarkóval és homlokkal. A fülei kicsik, kinn ülő nagy szemeik vannak. Karcsú, jól ívelt nyaka, finom hosszúszálú sörénye van. Elsősorban hátaslóként hasznosítják. Szívós természete, keménysége, és kitartása ideális távlovagási célra is. A versenyt gyorsaságban nem veszi fel az angol telivérekkel, de a galopp versenyeken jól teljesít. Fogatban is kiváló, sokan azonban csak kedvtelésből, hobbilóként tartják szépségéért.

A Bábolnai Arab Ménes az emberiség és a lótenyésztés világkultúrájának egy ilyen különleges színhelye. 1789-ben alapították a Bábolnai Ménest.

A bábolnai arab lófajta születése tehát csak bő húsz évvel fiatalabb az angol telivér alapításához (General Stud Book 1793.) képest. A II. világháború után a társadalmi, gazdasági körülmények nem kedveztek a lótenyésztésnek, emiatt sok ló került innen nyugat-európai tenyésztőkhöz. Az utóbbi két évtizedben a bábolnai Arab Ménes ismét fejlődésnek indult. "A történelmi viharokban kipróbált bábolnai arab ló, megerősödve szerez újabb hírnevet tenyésztőinek, honorálva az évszázados hűséget és barátságot ember és ló között."-olvasható a ménes honlapján.

Az Angol telivér és az itteni ménes története

Az angol telivér a világ egyik legelterjedtebb lófajtája, leginkább versenylóként ismert. Gyors és temperamentumos. Az angol méneskönyv regisztrációjában 18 600 kanca szerepel, a különböző nemzetek méneskönyveiben összességében megközelíti az egymilliót. E fajta testalkata atlétikus, nyaka hosszú. Izmos kiemelkedő marral rendelkezik, melynek magassága bottal 150–170 cm Mozgása lapos, a vágta a legjobb számára, ebben a jármódban a világ leggyorsabb lova. Színe bármilyen lehet, a tarkát kivéve. Legjellemzőbb a pej, de gyakran sárga, fekete vagy szürke színű. Elsődleges hasznosításában a lóversenyzés. A galopp-pályákon szinte kivétel nélkül angol telivérek versenyeznek, de a militaryban és más lovassportokban is jellemzően magas a részvételi arányuk. Mivel fejlődése gyors a kétéveseket már versenyeztetik.

A dióspusztai ménest 1912-ben Jaross Sándor alapította, aki a lóversenyzés körében elsősorban arról volt híres, hogy nagy összegű fogadásaival félelmetes ellenfele volt a bukmékereknek, ám egy nagy adóssága miatt kénytelen volt eladni lesvári ménesét, amelyet tőle báró Springer Gusztáv vásárolt meg, és a magyar telivértenyésztés meghatározó ménesévé emelte – olvasható a kezdetekről szóló leírásban. Így a Dióspuszta megalapítását, elsősorban jól átgondolt üzleti szempontok vezérelték. Akkor még működött az Esterházy Miklós által életre hívott tatai idomítótelep. Dióspuszta Tata mellett, a Bécset Budapesttel összekötő út mellett feküdt, és a Kisbéri Állami Ménes is elérhető közelségben volt, ahol kiemelkedő angol telivér mének álltak a magántenyésztők rendelkezésére.

Imperiálról a lovakat nem ismerők is hallottak

1947. őszén államosították a ménest, először a Honvédség, majd a Földművelésügyi Minisztérium vette át a vezetést. Dióspusztán született az első, már a világháború után belföldön nevelt Magyar Derby-nyerő telivér, Szaladin (pej mén, szül. 1948.), aki 1951-ben hódította el a kékszalagot.

A ménes eddigi történetének kiemelkedő utolsó örökítője, sikereinek kovácsa Imperiál volt. Az 1968-ban Dióspusztán született Isztopirin (pej mén, apja: Imperiál, anyja: Tabletta) pedig már kétévesen bizonyította kiemelkedő képességét a Zukunfts-Rennen megnyerésével. Ezt később igazolta az 1971-es Magyar Derby, majd Berlin – Hoppegartenben az NDK Államtanácsa elnökének díjáért kiírt verseny megnyerésével.

Napjainkban is nagyon fontos szerepe van ennek a ménesnek, hiszen Dióspuszta a hazai angol telivér tenyésztés utolsó bástyája, a kistenyésztők támogatásában és a hazai tenyésztési irányok kitűzésében meghatározó jelentőségű. A lóállomány tekintetében az állami ménes a legnagyobb hazai szereplő. Feladatunk a versenylovak tenyésztése, versenyeztetése és a magántulajdonban lévő kancák panziós kiszolgálása.

A ménes évről évre 40-45 saját kancával tenyészt. Jelenleg már a tenyészkancák 70%-a import, amelyek nyugat-európai színvonalú pedigrével rendelkeznek. A saját csikólétszám általában évi 28-30. Elsősorban a budapesti galoppversenyek számára tenyésztenek kiváló genetikai hátterű lovakat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gépújdonságok a Magtártól

A Magtár Kft. több mint 30 éve foglalkozik mezőgazdasági gépek forgalmazásával, pótalkatrész ellátással, valamint az értékesített gépek teljes körű szervizelésével. A 33. Bábolnai gazdanapokon a mintegy 600 négyzetméteres kiállítói standjukon a teljes termékpalettájukból kaphattak ízelítőt az érdeklődők.

Interjú Kassai Lajossal a Lovasíjásszal

Kassai-völgy mára már fogalommá vált a világban: itt van a lovasíjászat bölcsője és világközpontja is. "Igyekeztem minél többet áthozni őseink kultúrájából, amelyeket a XXI. századi ember használhat. Az őseink hagyatéka óriási. Ez nemcsak a harcművészetükre, hanem az állattartástól kezdve a természetes életmódig, sok mindenre vonatkozik." -vallja Kassai Lajos a Lovasíjász.

Lovaspiknik Etyeken

Több szakágat népszerűsítő lovaspikniket tartott Etyeken, az impozáns Móró-birtokon a Hungária LSE. A hagyományteremtő céllal megvalósított nyári összejövetelnek bizonyára lesz még folytatása.

Magyar fejlesztésű művelőrobot

Magyar fejlesztésű, teljesen önjáró, lánctalpas erőgépeket állított ki a Hári Tech Kft. A faiskolák automata művelésére, permetezésére tervezett gépet már az idei AGROmashEXPO kiállításon is láttuk, Bábolnán bemutatták a szőlő- és gyümölcsültetvények permetezésére alkalmas, szélesebb változatát.

Hogyan élték meg a gazdák az idei nehéz évet? - Kihívások és lehetőségek

Különös év az idei, a gazdák a megszokottnál is több kihívással szembesültek. A vírushelyzet, a szélsőséges időjárás mellett állatbetegségek, valamint az euró/forint árfolyam kedvezőtlen alakulása is nehezítette a dolgukat. Hogy élték ezt meg? Erről beszélgettek gazdálkodók, kereskedők, szaktanácsadók a 33. Bábolnai Gazdanapokon.

Elkaphatják-e az állatok a koronavírust?

Egy friss kutatás szerint vannak olyan állatok, amelyek megfertőződhetnek koronavírussal, szerencsére a házi kedvencek, a kutyák és macskák kevésbé érintettek.

Az ágazat távlati elképzelései és tisztújítás a MÁSz-nál

Európában másodikként hazánkban alakult meg elismert juh- és kecskeágazati szakmaközi szervezet. Várhatóan jövő decemberig a sertés-és a húsmarha ágazatban is összefognak az ágazat szereplői termelőktől a feldolgozókig és megalakítják a szakmaközi szervezetet – hangzott el a Magyar Állattenyésztők Szövetsége tisztújító küldöttközgyűlésén, amelyen részt vett Nagy István agrárminiszter is.

A nagy durranás után

Mindenki számára természetes, hogy a Bábolnai Gazdanapokon a ménesbirtok is bemutatja tevékenységét, illetve lovait. Idén a Shagya arab fogatok és ugrólovasok mellé vendégként huszárokat hívtak, illetve bemutatkoztak két másik lovas „szakma” képviselői is: a szabad idomítók, illetve a lovas kaszkadőrök.

Lovaskocsival az arborétumban

A Bábolnai Arborétumot még 1965-ben létesítették. A 60-as évek elején, dr. Burgert Róbert kezdeményezésére kezdték meg az ültetést e gyűjteményes kertben, aminek helyén egykor szántóföld volt. Az állomány mára igen látványos méretű lett korából adódóan. A 33. Bábolnai Gazdanapok ideje alatt is látogatható volt az arborétum, méghozzá lovaskocsival.

A mesterséges termékenyítés buktatói - Jubileumi közgyűlés szakmázással

A fennállásának 30. éves jubileumát ünneplő Magyarországi Arablótenyésztők Egyesülete közgyűlésének nyilvános részében az eredményes termékenyítésről, illetve a genetikai betegségek tenyésztésből való kiszűréséről hangzottak el előadások.