Back to top

A ménesudvar szépfiúi várják a fizetőképes lóhölgyeket

A bábolnai ménesudvarban 268 ló van, közülük többen versenyeznek amellett, hogy fedezőménként is sokukat számon tartják. Ottjártunkkor is voltak érdeklődők, akik fedezőmén nézőbe jöttek, a Bábolnai Gazdanapok megtekintése mellett.

Nadeem bemutatkozik az egyik látogatónak
Fotó: Mile Máté
Többen jöttek ma is fedezőmént választani

A kiválasztás szempontjai lehetnek az adott ló eredményei, alkata, származása, azaz felmenőinek eredményei, amit 3-4 generációig szoktak megnézni az ügyfelek a méneskönyvben, de van aki egyszerűen kinézet, vagy az állat habitusa alapján beleszeret egy lóba, és ezért választja fedezőménnek, mondta Gácsi Zsófia, aki bemutatta nekünk a lovasudvar néhány lakóját.

Az itt tartott lovak általában 12-24 éves korukig „működnek” fedezőménként, de vannak olyan példányok, melyek még ennél idősebb korban is. A megtermékenyítés természetes és mesterséges úton is történhet.

Az angol és arab telivérek között jelentős különbségek vannak, így mindenki megtalálhatja az igényeinek megfelelőbb lovat a tenyésztéshez. Az angolok nyugodtabbak, az arabok izmosabbak és a fejformában is van eltérés. Akik innen származó ménnel fedeztetnének többnyire díjugrató és díjlovagló versenyekre szánják a majdani csikót, de sokan olyan céllal választanak innen, hogy Németországba adják majd el a jó vérvonalú utódot.

Gácsi Zsófia mutatta be a lovakat az érdeklődőknek
Fotó: Mile Máté
Arab telivérek Bábolnán

Az arab telivér már időszámításunk előtt 2500 évvel is létező lófajta, őshazája az Arab-félsziget és Egyiptom. Az emberiség történetében mindig is az egyik legnemesebb lófajtának számított. Tenyésztését az arabok fejlesztették tovább, akik a hadászatban rendkívüli sikerességgel alkalmazták lovaikat. Az arab lovaktól származik az angol telivér, amely kifejezetten versenyekre tenyésztett fajta. Az arab telivér a szépség és az elegancia megtestesítője, rugalmas tért nyerő mozgása van. Kicsi feje van széles tarkóval és homlokkal. A fülei kicsik, kinn ülő nagy szemeik vannak. Karcsú, jól ívelt nyaka, finom hosszúszálú sörénye van. Elsősorban hátaslóként hasznosítják. Szívós természete, keménysége, és kitartása ideális távlovagási célra is. A versenyt gyorsaságban nem veszi fel az angol telivérekkel, de a galopp versenyeken jól teljesít. Fogatban is kiváló, sokan azonban csak kedvtelésből, hobbilóként tartják szépségéért.

A Bábolnai Arab Ménes az emberiség és a lótenyésztés világkultúrájának egy ilyen különleges színhelye. 1789-ben alapították a Bábolnai Ménest.

A bábolnai arab lófajta születése tehát csak bő húsz évvel fiatalabb az angol telivér alapításához (General Stud Book 1793.) képest. A II. világháború után a társadalmi, gazdasági körülmények nem kedveztek a lótenyésztésnek, emiatt sok ló került innen nyugat-európai tenyésztőkhöz. Az utóbbi két évtizedben a bábolnai Arab Ménes ismét fejlődésnek indult. "A történelmi viharokban kipróbált bábolnai arab ló, megerősödve szerez újabb hírnevet tenyésztőinek, honorálva az évszázados hűséget és barátságot ember és ló között."-olvasható a ménes honlapján.

Az Angol telivér és az itteni ménes története

Az angol telivér a világ egyik legelterjedtebb lófajtája, leginkább versenylóként ismert. Gyors és temperamentumos. Az angol méneskönyv regisztrációjában 18 600 kanca szerepel, a különböző nemzetek méneskönyveiben összességében megközelíti az egymilliót. E fajta testalkata atlétikus, nyaka hosszú. Izmos kiemelkedő marral rendelkezik, melynek magassága bottal 150–170 cm Mozgása lapos, a vágta a legjobb számára, ebben a jármódban a világ leggyorsabb lova. Színe bármilyen lehet, a tarkát kivéve. Legjellemzőbb a pej, de gyakran sárga, fekete vagy szürke színű. Elsődleges hasznosításában a lóversenyzés. A galopp-pályákon szinte kivétel nélkül angol telivérek versenyeznek, de a militaryban és más lovassportokban is jellemzően magas a részvételi arányuk. Mivel fejlődése gyors a kétéveseket már versenyeztetik.

A dióspusztai ménest 1912-ben Jaross Sándor alapította, aki a lóversenyzés körében elsősorban arról volt híres, hogy nagy összegű fogadásaival félelmetes ellenfele volt a bukmékereknek, ám egy nagy adóssága miatt kénytelen volt eladni lesvári ménesét, amelyet tőle báró Springer Gusztáv vásárolt meg, és a magyar telivértenyésztés meghatározó ménesévé emelte – olvasható a kezdetekről szóló leírásban. Így a Dióspuszta megalapítását, elsősorban jól átgondolt üzleti szempontok vezérelték. Akkor még működött az Esterházy Miklós által életre hívott tatai idomítótelep. Dióspuszta Tata mellett, a Bécset Budapesttel összekötő út mellett feküdt, és a Kisbéri Állami Ménes is elérhető közelségben volt, ahol kiemelkedő angol telivér mének álltak a magántenyésztők rendelkezésére.

Imperiálról a lovakat nem ismerők is hallottak

1947. őszén államosították a ménest, először a Honvédség, majd a Földművelésügyi Minisztérium vette át a vezetést. Dióspusztán született az első, már a világháború után belföldön nevelt Magyar Derby-nyerő telivér, Szaladin (pej mén, szül. 1948.), aki 1951-ben hódította el a kékszalagot.

A ménes eddigi történetének kiemelkedő utolsó örökítője, sikereinek kovácsa Imperiál volt. Az 1968-ban Dióspusztán született Isztopirin (pej mén, apja: Imperiál, anyja: Tabletta) pedig már kétévesen bizonyította kiemelkedő képességét a Zukunfts-Rennen megnyerésével. Ezt később igazolta az 1971-es Magyar Derby, majd Berlin – Hoppegartenben az NDK Államtanácsa elnökének díjáért kiírt verseny megnyerésével.

Napjainkban is nagyon fontos szerepe van ennek a ménesnek, hiszen Dióspuszta a hazai angol telivér tenyésztés utolsó bástyája, a kistenyésztők támogatásában és a hazai tenyésztési irányok kitűzésében meghatározó jelentőségű. A lóállomány tekintetében az állami ménes a legnagyobb hazai szereplő. Feladatunk a versenylovak tenyésztése, versenyeztetése és a magántulajdonban lévő kancák panziós kiszolgálása.

A ménes évről évre 40-45 saját kancával tenyészt. Jelenleg már a tenyészkancák 70%-a import, amelyek nyugat-európai színvonalú pedigrével rendelkeznek. A saját csikólétszám általában évi 28-30. Elsősorban a budapesti galoppversenyek számára tenyésztenek kiváló genetikai hátterű lovakat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elegáns és kecses: a lipicai ló

Szilvásvárad közel hetven éve ad otthont egy elegáns, hegyvidékhez szokott, nagy tenyészértékű fajtának, amely nemcsak nemzetközi versenyeken, de akár a filmvásznon is megállja a helyét. A csikók sötéten születnek, később lesznek pej, szürke vagy egészen világos színűek.

Az erdő és a víz harmóniája

A Gemenci-erdő nemcsak Magyarország legnagyobb ártéri erdeje, hanem európai viszonylatban is egyedülálló. A térségben gazdálkodó Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. igyekszik az erdő- és vadgazdálkodási feladatai mellett mind többekkel megismertetni Gemenc látnivalóit, természeti értékeit. Nem utolsósorban kényelmes szállást és finom helyi ételeket is kínál egyebek közt a Pörbölyi Vendégházban.

Tudtam, hogy nem elég a középszerű rendezés

Hosszú, és most már elmondhatjuk, sikeres „versenysorozat” után vagyunk. Egy helyen rendezték meg szinte egy időben a gyermek, ifjúsági, fiatal lovas, U25 és póni Európa-bajnokságokat. A bajnokságok között csupán két-három nap állt rendelkezésére a rendezőnek, hogy minden újból, ugyanazon a szinten kezdődjön elölről.

Miről ír a Magyar Mezőgazdaság ezen a héten?

Lapunk e heti számában zárjuk a 33. Bábolnai Gazdanapokról szóló tudósításunkat, azonkívül megtalálják benne a Halászati Lapok októberi számát. Háromoldalas elemzést közlünk az osztatlan közös földtulajdon felszámolásáról, az első félév magyar agrár-külkereskedelméről, tudósítást olvashatnak a GK Kht. szója- és napraforgó-fajtabemutatójáról és a KITE Zrt. jövő évi kukoricaajánlatáról.

Klónozott csikó született Texasban

Először sikerült klónozni a vadonban már szinte teljesen kihalt faj egy példányát. A Przsevalszkij-lovak már negyven éve csaknem kizárólag állatkertekben élnek.

A muraközi ló típusának regenerálása

A 2002 márciusában megalapított Őrségi Nemzeti Parkban az igazgatóság fontos szerepet szánt a tradicionális magyar fajtáknak. Olyan állatokat akartunk tenyészteni és tartani, amelyek hagyományos magyar fajták, tartásuk egykoron jellemző volt az Őrségben. Így került tenyésztésre a magyartarka, és a muraközi ló is.

Huszárok, tüzérek és gyalogosok - Örkénytábor 90

Táborfalva önkormányzata, népi és katonai hagyományőrző egyesületek, hadtörténészek, a Honvédelmi Minisztérium képviselői és számos lovas személyiség tisztelgett a dicső elődök előtt.

Huszárok és lovastúrázók közös platformon

Ezentúl intézményesen is segíti egymás munkáját a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség és a Magyar Huszár- és Lovashagyományőrző Társaság. Erről szóló megállapodást a hagyományőrző társaság éves közgyűlésén írta alá dr. Kedves Gyula, a társaság ügyvezető elnöke és Lóska János, a lovasturisztikai szövetség elnöke.

Lovak közé csapta a dohányt

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai egy Hajdú-Bihar megyei ingatlanon megközelítőleg 330 kilogramm, több mint 30 millió forint értékű adózatlan vágott dohányt találtak elrejtve az istállóban. Az ügyben költségvetési csalás miatt indult eljárás.

Marhatereléstől a versenyekig - A vadnyugat lova

A vadnyugati életérzés megtestesítője a Quarter Horse (QH) – azaz a negyed mérföldes ló. Nevét a negyed mérföldes lóversenyről kapta, ami nagyon hasonlít az európai galoppversenyekhez, csak ezt a lovak rövidebb távon, körülbelül 400 méteren futják.