Back to top

Vágtázó huszárság Bábolnán

Idén sem telhet el a Bábolnai Gazdanapok lovasprogram nélkül. Bábolna évtizedek óta híres a lótenyésztés, a lovászat kapcsán. Főként arab és angol telivérek állnak az istállókban, melyeket versenyeken és bemutatókon egyaránt alkalmaznak. Ezúttal Ézsiás Vencel hagyományőrző huszárkapitány, jászfényszarui huszárbandérium parancsnokának vezényletével láttatnak az érdeklődők tradicionális lovasbemutatókat.

MMG - Hagyományőrző huszárok

A Magyar Huszár és Hagyományőrző Szövetség voltaképpen egy ernyőszervezet, mely Európában szinte egyedülálló, ugyanis közel száz egyesület és több mint 2000 egyesületi tag tartozik alá.

Ebbe tartozik bele Ézsiás Vencel is, aki nem mellesleg 2001-től egészen 2007-ig a Nemzeti Lovas Díszegységben szolgált hagyományőrző huszárként.

Már elődei is huszárok voltak, így nem is volt kérdés, hogy követi, egyben képviseli a családi hagyományt. Rombauer Tamás, a Magyar Arablótenyésztők Egyesület elnökének felkérésére vállalta el a Bábolnai Gazdanapokon való fellépést azzal a céllal, hogy a magyar népi kultúra egy apró szegmenséből, nevezetesen a magyar huszáréletből tart bemutatót a közönség részére.

– Azt gondolom, hogy ha az ember egy szebb jövőben akar hinni, illetve abban, hogy egy egészségesen gondolkodó nemzetnek megmaradjon az egészséges önvédelme, ahhoz olyan programokra van szükség, mint amit a Bábolnai Gazdanapokon bemutatunk – vallja Ézsiás Vencel.

A programmal azt is szeretné láttatni, hogy a XXI. században a magyar huszárság még mindig egy élő és szerves közönség, amely a mai napig képes arra, hogy „átszője” a magyar társadalmat.

A Kishon-Dömör vármegyéből eljövő ózdi hagyományőrző huszárbandérium ékes példája ennek a kijelentésnek, akik lovas bemutatójukkal hitelesen és látványosan visszaröpítették a múltba a közönséget. Láthatóan részeseivé váltak a kilátogatók a magyar vitézség múltjának, és ha csak röpke időre is, de betekintést nyerhettek abba a régi világba, amely a magyar kultúra egyik alappillére és amire méltán büszkék lehetünk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Selmec a művészetekben

Manapság az utódkarok hallgatói kétféleképpen kötődnek Selmechez. A diákhagyományok örököseiként azok őrzése, gyakorlása hozzátartozik mindennapjaikhoz, emellett gyakorta ellátogatnak az ősi bányavárosba, hogy felkeressék jellegzetes tárgyi emlékeit, élvezhessék sajátos hangulatát. De Selmec ott van a művészetekben is, s több alkotásnak vannak diákhagyományokat érintő vonatkozásai.

Őszinteség és hála

Monica Theodorescuról, a háromszoros olimpikonról és családjáról, valamint a közelmúltban eltávozott orlov trotter legendáról, Balagurról a Pegazus januári számában olvashattak. A Pilisjászfalun megrendezett díjlovagló utánpótlás Európa-bajnokságon sikerült személyesen is megismernem a fantasztikus lovast, lovasembert, Monicát, aki a felnőtt német csapat szövetségi kapitánya.

Nagy érdeklődés a dióspusztai nyílt napon

Ismét sokan ellátogattak Dióspuszta nyár végi nyílt napjára. A huszonöt felvezetett yearlingből hét kivétellel mindegyik új tulajdonosra vagy bérlőre talált. Emellett az Eminens személyében Magyar Derby-nyerőt is adott Silver Frost első Magyarországon született csikóit is megcsodálhatták az érdeklődők.

Nóniusz és magyar sportló – lótenyésztés Mezőhegyesen

Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirok és Tangazdaságban össze kell egyeztetni a jövedelemtermelő tevékenységeket, az olyan feladatokkal, mint például a nóniusz fajta megőrzése. Ha padig jól csinálják, a nóniusztenyésztés is jövedelmező lehet.

Lovastorna versenyek a koronavírus idején

Belépéskor lázmérés, maszk a lelátón, kézfertőtlenítő a műló mellett. Nem egyszerű versenyezni, versenyt szervezni olyankor, amikor ennyire gyorsan változik a világ körülöttünk, sőt, már azt is nehéz megítélni, mi a helyes döntés: versenyezni, vagy inkább otthon maradni.

Elegáns és kecses: a lipicai ló

Szilvásvárad közel hetven éve ad otthont egy elegáns, hegyvidékhez szokott, nagy tenyészértékű fajtának, amely nemcsak nemzetközi versenyeken, de akár a filmvásznon is megállja a helyét. A csikók sötéten születnek, később lesznek pej, szürke vagy egészen világos színűek.

Az erdő és a víz harmóniája

A Gemenci-erdő nemcsak Magyarország legnagyobb ártéri erdeje, hanem európai viszonylatban is egyedülálló. A térségben gazdálkodó Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. igyekszik az erdő- és vadgazdálkodási feladatai mellett mind többekkel megismertetni Gemenc látnivalóit, természeti értékeit. Nem utolsósorban kényelmes szállást és finom helyi ételeket is kínál egyebek közt a Pörbölyi Vendégházban.

Tudtam, hogy nem elég a középszerű rendezés

Hosszú, és most már elmondhatjuk, sikeres „versenysorozat” után vagyunk. Egy helyen rendezték meg szinte egy időben a gyermek, ifjúsági, fiatal lovas, U25 és póni Európa-bajnokságokat. A bajnokságok között csupán két-három nap állt rendelkezésére a rendezőnek, hogy minden újból, ugyanazon a szinten kezdődjön elölről.

Miről ír a Magyar Mezőgazdaság ezen a héten?

Lapunk e heti számában zárjuk a 33. Bábolnai Gazdanapokról szóló tudósításunkat, azonkívül megtalálják benne a Halászati Lapok októberi számát. Háromoldalas elemzést közlünk az osztatlan közös földtulajdon felszámolásáról, az első félév magyar agrár-külkereskedelméről, tudósítást olvashatnak a GK Kht. szója- és napraforgó-fajtabemutatójáról és a KITE Zrt. jövő évi kukoricaajánlatáról.

Klónozott csikó született Texasban

Először sikerült klónozni a vadonban már szinte teljesen kihalt faj egy példányát. A Przsevalszkij-lovak már negyven éve csaknem kizárólag állatkertekben élnek.