Back to top

Jövőkép és konkrét terv is kell - Tejelőszarvasmarha-telep 3000 tehennel

A Somogy megyei Bos-Frucht Agrárszövetkezet két tejelőszarvasmarha-telepével, 3000 tehenével, évi több milliárd forintos nettó árbevételével tekintélyes gazdaságnak számít hazánkban.

Viszont a cég a kezdetekkor nem ilyen számokkal dolgozott, így a fejlesztésről, a pályázatok nyújtotta lehetőségek kihasználásáról igen sok hasznos tanácsot tudnak adni. Kazsoki telephelyüket 2012-ben részben EU-s pályázati forrásból korszerűsítették. Most ismét fejlesztést készítenek elő, és ha kiírnak olyan pályázatot, ahol ehhez támogatást is tudnak szerezni, elindulnak.

kazsok_28_opt.jpeg

Fotó: Csatlós Norbert
A lényeg mindebben a „ha”. Ha kiírnak olyan pályázatot, akkor indulnak, de ha nem, akkor saját erőből végzik el a fejlesztést. Ezt hangsúlyozza Bakos Gábor, a cég állattenyésztési igazgatója: „Ha most kizárólag állattartó gazdaságokról, telepekről beszélünk, akkor állatlétszámtól függetlenül, hosszú távú elképzelése és perspektívája kell lennie a vállalkozásnak. Nekünk is volt és van is. Egy-egy fejlesztés 10-20 évre szól, a cég méteréhez mérten mindig jelentős összegbe kerül, tehát úgy kell elkölteni a fejlesztésre szánt pénzt, hogy utána üzemeltetni is tudják a korszerűsített épületet, eszközt!”

A fejlesztésnek pedig valódi fejlesztésnek kell lennie, nem valami álberuházásnak, különben soha nem fizetődik ki.

A legújabb, de már kipróbált és bevált megoldásokat kell megtalálni, mert 10-20 év alatt az is elavul, sőt, manapság már akár 1-2 év alatt is, pláne ha már az építéskor is idejétmúlt volt...

„A cél az adott állatfaj képességét maximális mértékben kihasználni. Egy fejlesztés arra irányul, hogy a jelenlegi maximális szintet magasabbra emeljük – mondja Bakos Gábor. Egy tejtermelő gazdaság esetében például ilyenfajta cél lehet a kifejt tej mennyiségének a növelése, a minőség javítása, de mivel mindezen mutatók az állatok jólétének a függvényei, végső soron a fejlesztéseknek a jólétet kell fokozniuk – legyen szó bármilyen állatfajról, nem csak tehenekről.”

kazsok_11_opt.jpeg

Bakos Gábor: Csak arra koncentráljunk, amire valóban szükségünk van
Fotó: Csatlós Norbert
Ezek a jólétet fokozó fejlesztések például Kazsokon azt jelentették, hogy a nyári hőségben megfelelő hűtésről gondoskodjanak az állatok számára: a szigetelt tető véd a napsugárzástól, hatalmas ventilátorok gondoskodnak a szellőzésről, vízpermet-zuhany kínál enyhülést. A telepen 30 kamera figyeli a tehenek viselkedését, hogy ha kell, mielőbb segíteni tudjanak az állatoknak. A cég munkatársainak számos kisebb-nagyobb innovációja is mind a jobb körülményeket, illetve az állatok kényelmét szolgálja az elletőistállóban, az újszülött borjak ellátásában ugyanúgy, mint a borjak etető-itató edényeinek szárításakor.

„Az fejlesszen, aki elérte azt a határt, ami megakadályozza a hatékonyabb termelést – nyomatékosítja az állattenyésztési igazgató. Azonban azt ne feledje senki, hogy a szaktudást beruházással nem lehet pótolni! A beruházás előtt pedig senki ne sajnálja az időt a kutatómunkára! Soha ne feledjük, hogy a kereskedő cégek, márkaképviseletek a saját terméküket akarják eladni nekünk, még akkor is, ha az nem is felel meg a mi igényeinknek!”

A fejlesztésnek tehát két módon nem szabad nekiállni: álmodozva és kishitűen.

kazsok_20_opt.jpeg

Ezekben a műanyag boxokban mintegy 10 fokkal hűvösebb van a környezetnél
Fotó: Csatlós Norbert
Az álmodozás ugyanis nagyon messze vihet a realitásoktól, a kishitűség pedig megalkuvásokba kényszerít, ami rossz döntésekhez vezet. A vállalkozás jövőjét „józan paraszti ésszel” kell megtervezni, ki kell jelölni a megfelelő célokat, az odavezető utat és azt következetesen megvalósítani. Például meg kell keresni olyan mintagazdaságokat, amelyek példája segít a mi szakmai döntéseink meghozatalában”. Bakos Gábor: „Az előző munkahelyemen, egy szintén nagy mezőgazdasági cégnél, a tulajdonos nem sajnált elkölteni több millió forintot arra, hogy a döntést előkészítő munkatársai Amerikában tanulmányozzanak olyan telepeket, amelyekhez hasonlót akartunk itthon építeni. Persze egy kisebb gazdaság esetében nem kell a világ másik felére utazni, de érdemes, egyben fel is kell keresni hazai és az EU más országaiban hasonló méretű gazdaságokat, hogy az ember lássa, ők mit és hogyan csinálnak. Utána könnyebb lesz döntéseket hozni.”

kazsok_36-holstein.jpg

Fotó: Csatlós Norbert

Néhány 2020-as „leg” a Bos-Frucht Agrárszövetkezettől:

  • Telepeiken a fejési átlag közel 40 kg
  • Egyik tehenük elnyerte az Ezüstkanna-díjat, vagyis a legmagasabb tejtermelésű első borjas tehén díját.
  • Tehenük 17 000 kg feletti laktációs termeléssel rendelkezik.

Ez egy nagyobb cég esetében talán könnyebb, már pusztán csak azért is, mert sok olyan adat áll rendelkezésre, amely segít tisztábban látni az adott helyzetet. Erre azt mondja Bakos Gábor, hogy nem véletlenül mérnökök az agrármérnökök. Számokkal dolgoznak: hozamokkal, takarmányköltségekkel, munkabérekkel stb. Erre egy példát is hozott, amit az USA-ban hallott: egy út két oldalán van két brojlertelep. Az egyikben 1 millió, a másikban 1000 egyedet tartanak.

Az 1 milliós állomány egyedenként 1 dollár hasznot termel, a másik darabonként 5dollárt.

Melyik telepnek hatékonyabb a gazdálkodása? De ez esetben nem az a kérdés, hogy melyik telep mekkora hasznot hoz, hanem az, hogy mi van akkor, ha nem megy jól a gazdaság. Az egyiknek bevétel helyett 1 milliós vesztesége van, a másiknak ötezer dollár mínusza. Ezek alapján világosan látszik, hogy a nagyobb termelő egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy rosszul gazdálkodjon, mert ha nem hatékony, túl nagy vesztesége lehet.

Ugyan nem igazán járható út, hogyha valaki pályázni szeretne, az önerőt hitelből biztosítsa, de mégis a hitelfelvétel jó példa arra, hogyan is kellene előkészíteni egy-egy fejlesztést. Az első és legfontosabb a szakmai előkészítés. Ahogy arról korábban már szó volt: mi akadályozza a gazdaságom teljesítménynövekedését? Milyen fejlesztésre van szükség ahhoz, hogy ez megváltozzék? Amint megvannak a szakmai válaszok ezekre a kérdésekre, elkezdődhet a pénzügyi tervezés is.

kazsok_30_opt.jpeg

Istállóbelső: a tető alatt láthatók a hatalmas ventilátorok, és az állatokat fi gyelő kamerák
Fotó: Csatlós Norbert

Egy gazdálkodó pályázatának szigorú keretek közötti elbírálása arról szól, hogy amennyiben a számok és az adatok stimmelnek, a pályázat kiírója nyugodt szívvel adja a támogatást, hisz ezzel a magyar agrárgazdaság növekedését támogatja.

Viszont, ha valaki banki hitelt vesz fel, a banknál semmiféle elnézésre nem számíthat. Még idén, a koronavírus-járvány miatt meghirdetett kedvező feltételekkel kiírt hitelek esetén is előfordult, hogy valakinek a kérelmét a harmadik bírálati körben utasították el. Mert a bankok csak akkor adják meg a hitelt, ha biztosan látják, hogy a fejlesztés kifizetődik, és a hitelt visszafizetik.

kazsok_46_opt.jpeg

A kazsoki telep hátulról
Fotó: Csatlós Norbert
„Ne akarjunk külső igényeknek megfelelni, csak arra koncentráljunk, amire valóban szükségünk van – figyelmeztet Bakos Gábor. Főleg a kisebb vállalkozások hajlamosak valamely befolyásnak engedve szakmaiatlan döntést hozni. Igyekezzünk kerülni a kompromisszumokat, különösen pénzügyi alapon! Egy rossz beruházási döntés nap mint nap megnöveli a működési költségeinket, ronthat a hatékonyságon, míg egy jó döntés mindig megtérül.

Mi például az eredetileg kiírt szigeteletlen tető helyett szigeteltet használtunk, vállalva a magasabb beruházási költséget, viszont döntésünk hosszú távon megtérült, mivel a kellemesebb klíma hatására a tehenek jobban termeltek.”

De ha hibázunk, abból tanuljunk! Ahogy Bakos Gábor fogalmaz, az első hiba lehetőség, a második hiba szégyen. Ráadásul egy-egy hiba miatt nem keveset veszíthetünk: időt, energiát, pénzt és a motivációnkat is.

kazsok_42-holstein.jpg

Fotó: Csatlós Norbert

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jelentős adóügyi könnyítések várhatóak

A családok és a vállalkozások érdekében jelentős adóügyi könnyítésekről döntött Gazdaságvédelmi operatív törzs – jelentette be a pénzügyminiszter. Az intézkedés során másfél millió államigazgatási ügy intézése válik ingyenessé, ezáltal akár 5 milliárd forintot hagyhat az érintetteknél.

Európai szárazfölditeknősök - Fajok összehasonlítása

A Kistermelők Lapja hasábjain már bemutattuk a görög, mór, szegélyes és a sztyeppi teknősök alapvető igényeit, tartástechnológiáját. Most a fajok közti jellegzetes különbségeket, közös tartásuk lehetőségeit ismertetnénk.

Marhatereléstől a versenyekig - A vadnyugat lova

A vadnyugati életérzés megtestesítője a Quarter Horse (QH) – azaz a negyed mérföldes ló. Nevét a negyed mérföldes lóversenyről kapta, ami nagyon hasonlít az európai galoppversenyekhez, csak ezt a lovak rövidebb távon, körülbelül 400 méteren futják.

Időnként még a kolibrik is megpihennek

Az Andokban néhány madárfaj esténként hibernációhoz hasonló állapotba azaz mély álomba kerül, hogy spóroljon energiájával, ilyenek például a kolibrik is, melyeknek élete felettébb különleges. Ezek a repdeső élőlények még a gerincesek között is híresek gyors anyagcseréjükről és villámgyors életmódjukról, emiatt naponta a saját testtömegüknek megfelelő mennyiségű nektárt fogyasztanak.

Egy kiváló papagájdajka - A nagy sándorpapagáj

A papagájok kézzel nevelése igen nagy odafigyelést és türelmet igényel, mondhatni, a nap 24 órájában leköti a tenyésztőt. Ám az utóbbi években a nagy sándorpa­pagáj ára igencsak lecsökkent, ennek ellenére szívesen tartják a papagájtenyésztők, mert nyugodtan rájuk lehet bízni más rokonfajok tojásait, fiókáit is.

Sikeres AXIÁL-kötvényaukció a Budapesti Értéktőzsdén

A Magyar Nemzeti Bank által elindított Növekedési Kötvényprogram keretében (NKP) a magyar mezőgazdaság egyik meghatározó szereplője, az AXIÁL Kft. kötvénykibocsátást hajtott végre. Az aukcióra 2020. szeptember 21-én került sor a Budapesti Értéktőzsde Aukciós Kereskedelmi Rendszerén keresztül.

Az ELTE etológusai bizonyították, hogy a macskák is utánozzák az embereket

Az etológiában jól ismert a Tedd azt, amit én! (Do as I Do, DAID) metódus, amely az állatok utánzásos tanulását vizsgálja. Az eleinte csak emberszabású főemlősök ez irányú képességeinek felmérésére hivatott módszert a 2000-es évek közepén az ELTE Etológia tanszékén alkalmazták elsőként kutyákon is.

Feltételekkel engedélyezte a versenyhatóság az OTP Csoport számára a mezőgazdasági és élelmiszeripari terjeszkedést

A GVH engedélyezte az OTP Csoport számára a mezőgazdasági és élelmiszeripari piacokon aktív NAGISZ csoport megvásárlását, de olyan feltételekkel, amelyek képesek versenysemlegesen kezelni az OTP és a Csányi Csoport vezetői átfedéséből adódó helyzetet.

A koronavírus átalakította a vásárlási szokásokat is, egyre tudatosabbak a vásárlók

Kevesebb időt töltenek az élelmiszerboltokban a vásárlók, és céltudatosabban vásárolnak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképe azt mutatja, hogy ugyan valamelyest visszaalakultak a járvány megjelenése előtt megszokott vásárlási szokások, de bizonyos változások megmaradtak.

Az egyetlen őshonos magyar nyúlfajta

Az egyetlen őshonos nyúlfajtánk, a magyar óriásnyúl kialakításának históriája több mint 100 évre nyúlik vissza. Szerepe elsősorban gazdasági haszonnyúlként jelentős. Bátran ajánlható a családi önellátó gazdaságoknak, akik ezzel a fajtával indíthatják a nyúltenyésztést. A magyar óriásnyúl fajtát 1994-ben őshonossá, majd 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánították.