Back to top

A mesterséges termékenyítés buktatói - Jubileumi közgyűlés szakmázással

A fennállásának 30. éves jubileumát ünneplő Magyarországi Arablótenyésztők Egyesülete közgyűlésének nyilvános részében az eredményes termékenyítésről, illetve a genetikai betegségek tenyésztésből való kiszűréséről hangzottak el előadások.

Shagya-arab kancák a bábolnai ménesbirtok ötösfogatában
Fotó: Mile Máté
Elsőként dr. Bába András lógyógyász állatorvos Az eredményes vemhesítés titkáról, annak buktatóiról beszélt. A szakember kiindulópontja az volt, hogy egy kanca vemhesülését vagy nem vemhesülését lehet bárhogy magyarázni, de az eredmény „a tulajdonos szemszögéből vagy kudarc, vagy elvárható és normális”, vagyis a kanca vemhes.

dr. Bába András lógyógyász állatorvos
Fotó: Mile Máté
Ahogy a szakember kiemelte, a mesterséges termékenyítés a tulajdonos és az állatorvos számára is fokozott stresszforrás, hisz számos hiba lehet a folyamatban, és elég egyetlen hibás lépés ahhoz, hogy üres maradjon a kanca. A többszereplős folyamatban ha mindenki csak épp egy kicsit hibázik, vagy figyel oda kevésbé és 80%-os a teljesítmény a sprema hűtésénél, szállításánál, visszamelegítésénél, az ovuláció időpontjának megállapításánál és így tovább, eljuthatunk oda, hogy mindössze 30 százalék lesz az esély a csikóra. Erre példaként a 2000-es évek első felét említette, amikor különböző okok miatt romlottak a mesterséges termékenyítési eredmények és így megrendült a bizalom e forma iránt.

A mesterséges termékenyítés folyamatában hibalehetőség lehet a sperma minősége, a rossz szállítási, illetve tárolási körülmények, a kanca körüli gondok. A beültetendő sperma minőségét számos tényező befolyásolja: a mén állapota, adottságai, a leadott sperma minősége, a spermavétel és -kezelés szakszerűsége, a különféle hígítóanyagok, a higiénia, az adagolás, illetve a sperma hűtése.

Utóbbival kapcsolatosan hangzott el egy megtörtént eset: A tenyésztő Bábolnán vásárolt spermát, azt betette a kocsija hátsó ablakába és elment ebédelni. Visszaérve a helyi szakemberek felhívták a figyelmét, hogy ez esetben a saját hibája miatt ne is számítson arra, hogy eredményesen vemhesül a kancája.

dr. Bába András lógyógyász állatorvos
Fotó: Mile Máté
dr. Bába András a fagyasztásról is azt mondta, ha nem a „lassú fagyasztás, extra gyors felolvasztás” elve szerint járnak el, a szaporítóanyag minősége erősen kérdéses, mint ahogy az sem jó hűtési megoldás, ha a spermát egy csomag fagyasztott zöldborsóra teszik.

A szakember „kancaoldali” buktatóként jelölte meg a petesejt rövid élettartamát, ami miatt fontos az ovuláció pontos detektálása, a megtermékenyítések számát és gyakoriságát, illetve azt, hogy a mélyhűtött sperma csak szűk intervallumban használható.

Nem szabad azt sem elfelejteni – hangzott el az előadásban, hogy nem csak a kanca szaporodásbiológiai állapota határozza meg a termékenyülést, hanem az állat általános kondíciója, a tartási körülmények, a takarmányozás, illetve annak a stressznek, a mértéke, ami magával a mesterséges termékenyítéssel jár.

A leggyakoribb hibának a szakember a következőket tartja:

  • A kanca előzetes vizsgálatának , esetleges kezelésének elmaradása;
  • Rossz időzítés, téves ciklusdiagnosztika, preovulációs tüsző, illetve ovuláció "elnézése";
  • Higiéniai hiányosságok, termékenyítés technológiai hibái (technikai hibák, túl sokszori termékenyítés);
  • Nem megfelelő minőségű sperma;
  • Túl hosszú, nem megfelelő szállítás vagy tárolás.

Mindezek hátterében lehetnek felszerelésbéli vagy orvos-szakmai, illetve logisztikai hiányosságok, de a legriasztóbb, amikor a tulajdonos áll elő teljesen a természettől elrugaszkodott elképzelésekkel, például azzal, hogy egy vemhes kancát kellene megtermékenyíteni…

A sikerben soha nem lehet senki 100 százalékban biztos, de az alábbi listán szereplő dolgokat elvégezve a többi már csak a természeten múlik.

  • Ellenőrizzük a spermát!
  • Ellenőrizzük a kancát, kezeljük, ha nem problémamentes!
  • Termékenyítsünk minél közelebb az ovulációhoz, minél kevesebbszer, de a levett sperma minél előbb kerüljön a kancába, győződjünk meg az ovuláció megtörténtéről, számáról!
  • Tartsunk be minden technológiai és higiéniai szabályt maximálisan!
  • Végezzünk korai vemhességvizsgálatot, ismételjük meg megfelelő időben , ha kell és lehet, többször!

dr. Maróti-Agóts Ákos egyetemi docens
Fotó: Mile Máté
A második előadást dr. Maróti-Agóts Ákos egyetemi docens, az Állatorvostudományi Egyetem munkatársa tartotta A genetikai vizsgálatok lehetőségei az öröklődő betegségek kiszűrésében, arab telivéreknél címmel.

Az előadó felhívta a tenyésztők figyelmét, hogy manapság, amikor már a genetikai vizsgálatokat az egyes egyedeken, illetve az örökítőanyagon el lehet végezni, azt el is kell, mert a genetikai diagnosztika használata nélkül tenyésztőink lépéshátrányba kerülnek a konkurens tenyésztőkkel szemben például úgy, hogy genetikai betegségeket hordozó lovat, örökítőanyagot vesznek. Ez esetben elvileg ugyan visszajárna a vételár, de a bajt talán jobb megelőzni, mint orvosolni…

Mesterséges termékenyítés esetén a teszteletlen sperma komoly rizikót jelent! Amennyiben viszont az állatunk mentes a genetikai betegségektől, úgy alkalmas tenyészállatnak ugyanúgy, mint sportolni.

Amennyiben az állatról kiderül, hogy hordozója valamely genetikai betegségnek, akkor sportolásra még alkalmas lehet,

azonban a tenyésztése komoly aggályokat vet fel és leginkább a szerencsejátékra hasonlít. „Ha pedig a ló beteg, akkor semmiképpen nem szabad tenyésztésbe vonni” - hangsúlyozta a szakember.

A SCID öröklése
Fotó: dr. Maróti-Agóts Ákos előadás
A lovak genetikai betegségei, legyen szó a SCID-ről (súlyos kombinált immunhiányos betegség), a CA-ról (lovak cerebrális abiotrofiája) vagy LFS-ről (levendulacsikó szindróma) mind recesszíven öröklődnek és akár alapszintű genetikai ismeretekkel is érthető, hogy ha az egyik szülő hordozza a betegséget, akkor a csikók fele hordozó lehet, negyede beteg és negyede születhet ezen betegségektől mentesen – ahogy az a táblázatból is látható. De ez csak lehetőség, a gyakorlatban megjósolhatatlan, hogy öröklődik-e a hibás gén.

Magyarul, ha valaki komolyan veszi a tenyésztést, akkor minden genetikailag betegségre tesztelt és attól mentes spermát vásárol csak meg, az ugyancsak mindentől mentes kanca megtermékenyítésére.

Ezen betegségek terjedése a világban épp a tenyésztői hanyagságnak köszönhető, amikor is a betegséget hordozó sprmával termékenyítettek. a genetikai betegségek terjedését azonban meg lehet állítani. Példa erre Dél-Afrika, ahol a nem beteg, de a SCID-et okozó hibás gént hordozó, úgynevezett heterozigóta egyedek száma 2004-ben a 800-as lóállományban 6,4 % volt, amit 2009-re 3.4%-os hordozói arányra csökkentettek, igaz a lóállomány is csökkent 699-re.

Hazánkban 2008-ban egy TDK-dolgozat keretében vizsgálták a SCID elterjedését, akkor 32 lovat teszteltek és egyetlen hordozót sem találtak. Mivel a tesztelés nagyon drága, kivéve, ha tudományos céllal végeztetik azt el, dr. Maróti-Agóts Ákos felajánlotta az egyesületnek, hogy amennyiben a tenyésztők küldenek neki vérmintákat, ő elvégzi ezt a kutatást. Ezáltal a tenyésztők tisztában lehetnének saját tenyészállataik genetikai „állapotával” és a magyarországi arabló-tenyésztés biztosan nem lenen szerencsejátékhoz hasonlatos.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Európai szárazfölditeknősök - Fajok összehasonlítása

A Kistermelők Lapja hasábjain már bemutattuk a görög, mór, szegélyes és a sztyeppi teknősök alapvető igényeit, tartástechnológiáját. Most a fajok közti jellegzetes különbségeket, közös tartásuk lehetőségeit ismertetnénk.

Marhatereléstől a versenyekig - A vadnyugat lova

A vadnyugati életérzés megtestesítője a Quarter Horse (QH) – azaz a negyed mérföldes ló. Nevét a negyed mérföldes lóversenyről kapta, ami nagyon hasonlít az európai galoppversenyekhez, csak ezt a lovak rövidebb távon, körülbelül 400 méteren futják.

Időnként még a kolibrik is megpihennek

Az Andokban néhány madárfaj esténként hibernációhoz hasonló állapotba azaz mély álomba kerül, hogy spóroljon energiájával, ilyenek például a kolibrik is, melyeknek élete felettébb különleges. Ezek a repdeső élőlények még a gerincesek között is híresek gyors anyagcseréjükről és villámgyors életmódjukról, emiatt naponta a saját testtömegüknek megfelelő mennyiségű nektárt fogyasztanak.

Egy kiváló papagájdajka - A nagy sándorpapagáj

A papagájok kézzel nevelése igen nagy odafigyelést és türelmet igényel, mondhatni, a nap 24 órájában leköti a tenyésztőt. Ám az utóbbi években a nagy sándorpa­pagáj ára igencsak lecsökkent, ennek ellenére szívesen tartják a papagájtenyésztők, mert nyugodtan rájuk lehet bízni más rokonfajok tojásait, fiókáit is.

Az ELTE etológusai bizonyították, hogy a macskák is utánozzák az embereket

Az etológiában jól ismert a Tedd azt, amit én! (Do as I Do, DAID) metódus, amely az állatok utánzásos tanulását vizsgálja. Az eleinte csak emberszabású főemlősök ez irányú képességeinek felmérésére hivatott módszert a 2000-es évek közepén az ELTE Etológia tanszékén alkalmazták elsőként kutyákon is.

Gesztenye édesen és sósan

A szelídgesztenye késő ősszel, azaz október és november fordulóján érik meg. Tudta, hogy a legmagasabb a C-vitamin tartalma? Rendkívül egészséges, édes és sós finomságok készülhetnek belőle.

Az egyetlen őshonos magyar nyúlfajta

Az egyetlen őshonos nyúlfajtánk, a magyar óriásnyúl kialakításának históriája több mint 100 évre nyúlik vissza. Szerepe elsősorban gazdasági haszonnyúlként jelentős. Bátran ajánlható a családi önellátó gazdaságoknak, akik ezzel a fajtával indíthatják a nyúltenyésztést. A magyar óriásnyúl fajtát 1994-ben őshonossá, majd 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánították.

Fajpusztító kedvenceink

Jak Wonderly egyik fotóját az idei BigPicture versenyen Ember/Természet kategóriában első helyezettként díjazták. A díjnyertes fotón azok az elpusztult állatok láthatók, amelyekkel házi macska végzett. A National Geographic szerint a fotón látható tetemeket tízmillióval kellene felszorozni ahhoz, hogy hiteles képet kapjunk a macskák által egy év alatt elpusztított állatok mennyiségéről.

Akár életveszélyes is lehet az almaallergia

Sok embert érint az almaallergia, amelynek a tünetei általában enyhék, bizonyos esetekben azonban a torok dagadásával és légszomj kialakulásával is járhat.

Bugac csodái

A nyaralás vagy a hétvégi kiruccanások tervezésekor az idén talán az eddiginél is többen nézegetik Magyarország térképét. Lapozgatják az útikönyveket, böngészik az internetet a hosszú, kényszerű bezártság után. Számtalan szebbnél szebb természeti látnivaló, építészeti és kulturális kincs felfedezése közül választhatnak.