0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A természet és környezetvédelem randevúzott Gödöllőn

Összesodorta a koronavírus járvány a 2020-ra hatodszor meghirdetett gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivált és a 2007-ben elindított Magyar Nemzeti Parkok Hetét. Mindkét program a tavaszhoz kötődik, de az idén a szeptemberi nyárutó verőfényes napjaira került át.

Szeptember 11-én Áder János köztársasági elnök nyitotta meg az eseményeket a királyi kastély parkjában, ahol a természeti és épített környezet harmóniában fogadta a háromnapos esemény látogatóit.

– A sok millió éves tájban élő, e tájnál jóval fiatalabb ember csak nem oly rég jött rá, hogy a természet nem pusztán erőforrás, a környezet sem csak a gazdálkodás terepe; léte az őt fenntartó természeti rendszerek egészségétől, épségétől, megújulási képességétől függ, és ha élni akar, tudatosabban, körültekintőbben, nagyobb felelősséggel kell bánnia a környezetével. Amióta létrejött hazánk első nemzeti parkja, majd a többiek, ez volt a cél Magyarországon is – szögezte le az államfő.

– A természet biológiai sokféleségét meg kell óvnunk – hangsúlyozta Áder János.

–Legfőbbképp önmagunktól. Mert mi tudunk törvényeket alkotni a táj védelmére. De mi tesszük le a tájvédelmi körzethatárra az illegális hulladékot is. Mi létesítünk nemzeti parkokat, és mi vagyunk, akik nem tartják tiszteletben azok szabályait. Csak akkor érhetünk célhoz, ha a jószándékú tenniakarást erősebbé tesszük, mint a természetkárosítás. Ha többen lesznek, akik nem legyintenek a problémákra, és akik önmagukat a nagyobb egész részeként látják. A Nemzeti Parkok Hete ezt szeretné elérni. Annál inkább fontos ez, mert a pannon régió, amelyben élünk, a 11 európai biogeográfiai régió közül a leggazdagabb. Számos olyan faj él itt, amely sehol máshol a világon. Éppen ez az egyedi keverék teszi számunkra oly becsessé és az ökoszisztéma egészére nézve pótolhatatlanná.

Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte: a nemzeti parkok éves látogatószáma eléri az 1,6 millió főt, és mintegy hétszáz ökoturisztikai létesítmény működik, ezek fele a nemzeti parkokban.

Érdekessége volt a Magyar Nemzeti Parkok Hete nyitórendezvényének, hogy a nemzeti park igazgatóságok területén dolgozó termékvédjegyes termelők is kínálták portékáikat gyógynövényteáktól az erdei mézig, az őrségi gerencsértől a nádudvari fazekasig.

Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon csaknem 150 filmet nézhettek meg ingyenesen az érdeklődők, egyszerre két filmszemle keretében. A tágabb nemzetközi seregszemle mellett ránagyítottak az alkotók a Kárpát-medence értékeire is.

Az alkotói érdeklődést a világ 114 országából érkezett 2200 nevezés mutatja.

A seregszemlén ezúttal is megemlékeztek arról, hogy Gödöllő fontos szerepet kapott a magyar természetfilmezés történetében – itt forgatták például a Lutra víz alatti és a vadászházban forgatott jeleneteit. A fesztivál generációk találkozóhelye is, hiszen most is részt vett rajta Sáfrány József és Szabados Tamás operatőrök, rendezők és Juhász Árpád geológus, akik a Másfél millió lépés Magyarországon című sorozat alkotói közé tartoztak és ifjabb Kollányi Ágoston, aki a Deltát rendezte 38 éven át.

A nemzetközi mezőny fődíjat a Mesék a mókus világból című természetfilm, a német Yann Sochaczewski alkotása nyerte.

A dokumentumfilm etűdfilmek kategóriában hazai nyertest hirdettek ki, Radisics Milán A szennyezés művészete című műve bizonyult a legjobbnak.

A Kárpát-medencei Filmszemle részeként a természetfilmek közül Mosonyi Szabolcs Vad erdők, vad bércek – A fantom nyomában, a rövid természetfilmek közül Gauder Áron Kőbaltás ember 3. – Mamutvadászat Tatán, a dokumentumfilmek közül Lerner János Vadonvilág – Gróf Széchenyi Zsigmond nyomában, a vidéki életet, hagyományokat bemutató alkotások közül Romániából Szabó Attila Sebes pisztrángok, sekély vizek című filmje lett a legjobb.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kárpát-medencei alkotói díját ifj. Kollányi Ágoston kapta a Kalandjaim a parányok világában című filmért.

A Magyar Művészeti Akadémia által a legjobb fiatal alkotónak járó Fekete István-díjat Fehér Zoltán a Vad víz: Aqua Hungarica című filmért vehette át. Az M5 csatorna különdíját Szendőfi Balázsnak ítélték A szőke tó – A Tisza-tó hat évszaka című filmért. A Szent István Egyetem különdíját Éry Márk és Rideg Richárd OzoneUniverzum című munkája kapta. Gödöllő Város Különdíjában Szentes Richard Ocean’s Seven: Az északi pokol című filmje részesült. A Takarékbank Széchenyi Zsigmond-emlékdíját Tóth Zsolt Marcell kapta az Akcióban a természet őrzői című filmért.

Az Európa Kék Szalagja, a Fesztivál Kárpát-medencei Filmszemle zsűrijének fődíját Mohi Sándor, az Ott legbelül dal van című munkája kapta. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szakmai fődíját megosztva Radisics Milánnak és Tóth Zsolt Marcellnek ítélték oda. A Rockenbauer-emlékdíjat Molnár Attila Dávid vehette át.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu