Az ágazati érdekképviseleti szervezet elnöke köszöntőjében először is megköszönte a tárca tavaszi gyors intézkedéscsomagját, amely segített abban, hogy nem állt le a takarmány-, tej és juhszálítás, így nem kerültek a termelők kilátástalan helyzetbe.
Zászlós Tibor kijelentette, továbbra is céljuk, hogy a gondokat a súlyuknak megfelelően kezeljék, és nem fognak megvalósíthatatlan javaslatokat tenni a minisztériumnak. A húsmarha- és sertéságazatban megalakítandó szakmaközi szervezetekről szólva kijelentette, az egyes állattenyésztő ágazatok az eddiginél is hatékonyabban tudják majd érdekeiket érvényesíteni. Emellett tartják magukat ahhoz az elvhez, hogy csak az egységes vélemény kialakítása után fordulnak bármiféle segítségért a szaktárcához.
Nagy István agrárminiszter beszédében hangsúlyozta, amennyiben a MÁSz közössége egyetértésre jut valamely, az ágazatot érintő helyzet, probléma kezelésének módjában, azt a minisztérium elfogadja és hivatalos álláspontként képviseli, és természetesen felajánlotta segítségét a kompromisszumok ágazati vélemény kialakításában is.
A miniszter beszédében emlékeztetett arra, hogy a koronavírus-járvány hatásainak kezelésére és a károk ellensúlyozására a kormány tavasszal intézkedéscsomagot dolgozott ki. A Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program keretében a kabinet 25 milliárd forintnyi többletforrást biztosított az agrártárca számára a Gazdaságvédelmi Alapból.
A tárcavezető kitért arra is, hogy az Európai Unió 2014-2020-as költségvetési időszakában kiemelt figyelmet fordított a minisztérium az állattartó gazdaságok versenyképességének javítására, az állattartó ágazat fejlesztésére, amely célok megvalósításában a Vidékfejlesztési program számos pályázati konstrukciója segítette a gazdákat. A támogatott kérelmek száma meghaladja az 1600-at, a lekötött támogatási összeg pedig a 109 milliárd forintot, amelyből csaknem 49 milliárd forintot már meg is kaptak az állattartók a beruházási projektek kapcsán.
Hangsúlyozta: az ágazat szempontjából kiemelten fontos, hogy a fejlesztéseken felül az őshonos és veszélyeztetett állatfajták fennmaradását is segítsék. Ugyancsak kiemelendő a tejágazat számára nyújtott állatjóléti támogatás, amely összesen több mint 51 milliárd forinttal járul hozzá a tejtermelő szarvasmarha, valamint a juh- és kecske ágazat megfelelő működtetéséhez – tette hozzá a miniszter. Kifejtette: 50 milliárd forint keretösszeggel új pályázati felhívás jelent meg az állattartó telepek fejlesztésének támogatása érdekében augusztus 29-én. A kérelmek benyújtására október 1-jétől lesz lehetőség. Nagy István arról is beszélt, hogy a Vidékfejlesztési program keretében eddig 1439 milliárd forint kifizetésére vállaltak kötelezettséget. A benyújtott, támogatott kérelmek száma mintegy 200 ezer, és eddig már több mint 734 milliárd forint kifizetése megtörtént.
Mindemellett kiemelte a húsfogyasztás-ellenes lobbi tevékenységét, amely ellen véleménye szerint egy a valós helyzetet bemutató, tudományos tényeket, adatokat ismerő és propagáló civil szervezet megalakításával tudnának a húságazati szereplők védekezni.
A küldöttközgyűlés második felében átadták Magyar Állattenyésztésért díjat Dr. Baltay Mihálynak, akinek „tevékenysége a magyar állattenyésztés, ezen belül a sertéstenyésztés területén, hosszútávon meghatározó volt és a mai napig érezteti hatását”.
Az ünnepi pillanatok után megválasztották a szervezet új tisztségviselőit: