Back to top

A HNT elkötelezett a biológiai alapok megújításában: piacszervezési intézkedés a Borszőlő Szaporítóanyagtermelési Alapról

A 2016. decemberben a HNT által elfogadott ágazati stratégia alapvető célkitűzésként fogalmazta meg a szőlőtermesztés biológiai alapjainak fejlesztését és megőrzését. A kutató szakemberek és a termelők visszajelzések alapján erősíteni szükséges a szaporítóanyag előállítás növényegészségügyi ellenőrzését mind az alany- és a törzsültetvényekben, valamint az oltványtermesztőknél.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a tagjai és a fogyasztók érdekeit figyelembe véve ágazati szintű szakmaközi hozzájárulás fizetési kötelezettséget ír elő azon szőlőtermelők részére, akik az új telepítési engedély, újratelepítési engedély vagy átváltott telepítési engedély alapján szőlőt telepítenek. Mindezt az éghajlatváltozás okozta kihívásokhoz való alkalmazkodás, valamint a környezetbarát termesztéstechnológiát megalapozó minőségi borszőlőtermesztés figyelembevételével.

Magyarországon évente átlagosan 1700 – 2000 hektár szőlőt telepítenek. A szőlőtermelőknek az eltelepített szaporítóanyag mennyisége alapján a magyar borszőlő biológiai alapok fenntartható fejlesztését célzó kutatásösztönzési szakmaközi hozzájárulást  kell fizetniük a HNT részére.

A HNT Tanácsülése telepített tőszámra vetítve minden év november 30-ig meghatározza a következő naptári évre vonatkozó szakmaközi hozzájárulás mértékét, aminek mértékét 2021-re tövenként 10 forintban határozza meg. A szakmaközi hozzájárulás országos hegyközségi szervezeti járuléknak minősül.

A HNT a szakmaközi hozzájárulásokból Borszőlő Szaporítóanyagtermelési Alapot képez, melyet elkülönített számlán kezel. Ennek célja a magyar borászati termékek piaci helyzetének javítását, forgalmazását elősegítő, az éghajlatváltozásból adódó új követelményeknek megfelelő borszőlőfajták nemesítésének ösztönzése. A HNT a befolyt összeg megfelelő felhasználásának érdekében hároméves Borszőlő Szaporítóanyag Előállítását Ösztönző Fejlesztési Tervet készít.

A szakmaközi hozzájárulást az új telepítési engedély, újratelepítési engedély, valamint átváltott telepítési engedély alapján telepített ültetvénynek a HEGYIR rendszerben való rögzítéséhez kapcsolódóan (a továbbiakban: nyilvántartásba vétel) kell megfizetni. A szakmaközi hozzájárulás összegét a hegybíró a nyilvántartásba vételről szóló döntésével egyidejűleg határozatban állapítja meg az ültetvény telepítéshez felhasznált szaporítóanyag tőszáma és a szakmaközi hozzájárulás mértéke alapján.

Ebben meg kell határozni az éghajlatváltozás, a művelési módszerek követelményeinek megfelelő termesztéstechnológiai elvárásokat,a környezetvédelmi szempontokat, a magas minőségű borászati termékek előállítását elősegítő nemesítési célokat, az alkalmazott kutatások irányát.

Fontosak a termesztéstechnológiai kísérletek feltételeit, az eltérő alany-fajta-művelésmód kombinációi, az innovatív fajták nemesítésére vonatkozó követelmények, a támogatott kutatások eredményeként létrejövő borszőlőfajták és klónok fajtafenntartása, törzsültetvényi hátterének koordinálására.

A HNT tanácsadó testületként Szakmaközi Borszőlő Szaporítóanyag Bizottságot hoz létre. A Fejlesztési Terveben meghatározott feladatok teljesítése érdekében a HNT kutatási szerződést köt az SZBSZB által javasolt ágazati szereplőkkel. A kutatási szerződés alapján előállított borszőlőfajták fajtafenntartója a HNT, a felhasználási jog és növényfajta-oltalom esetén a hasznosítási jog a HNT-t illeti meg. A kutatási szerződés alapján nemesített fajták fajtafenntartóját szerződés alapján megillető díj, valamint a növényfajta-oltalom esetén járó hasznosítási díj a további kutatásokat finanszírozza. A HNT tagjai 50%-os díj mérséklésben részesülnek.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A borturizmus az egyik legnépszerűbb a járvány ideje alatt

A Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából egy elemzőcsoport adatai alapján, idén jelentősen megnőtt hazánkban a borászati rendezvények iránti érdeklődés, egész pontosan 50 százalékkal meghaladta a tavaly ilyenkor mért adatokat. Ez magyarázható azzal, hogy az őszi második vírushullám miatt a lakosság szemében felértékelődött a belföldi turizmus, ezen belül is a borturizmus.

A Monarchia régi-új borai

A kommunizmus 1989-es összeomlása felélesztette a közép-európai egység gondolatát. De vajon létezik-e közép-európai boridentitás is? Justin Keay írásában beszámol, hogy harminc évvel a kommunizmus összeomlása után úgy tűnik, a régi hagyományok újra életre kelnek a Habsburg Birodalom egykori nemzetállamaiban.

Közgazdász pincekulccsal - szekszárdi generációváltó

Közgazdász diplomával, nemzetközi kitekintéssel a háta mögött állapodott meg a családi vállalkozásban ifj. Vida Péter. Nagy kérdés: mi az, ami a szőlész-borász irányba terelte, annak ellenére, hogy szülei sem erre a pályára szánták?

Jó átlagos szőlőtermés ígérkezik

Szeptember végén nagyjából a felénél tartott a szőlőszüret Szlovákiában. A gazdák jónak mondják a termést, de egy-másfél hónappal ezelőtt még bizakodóbbak voltak. A mennyiség mellett szerencsére a minőséggel sincs különösebb probléma.

Ha a lomb fele lehullott, kezdődhet a lemosás – Növényvédelmi előrejelzés 43. hét

Véglegesen elmúlt a késői nyár, ezzel együtt – a muslicákon kívül – a mezőgazdasági szempontból fontos kártevők is visszavonultak. Szőlőben és gyümölcsben is megkezdhető az őszi lemosó permetezés, a pázsitok áttelelésének elősegítésére pedig már most kiszórhatóak a magas kálium- és foszfortartalmú komplex műtrágyák.

Biológiai alapok - amire építenünk kell

A szőlő szaporítóanyag-termelés az ágazat egyik legerősebb lába, hiszen ezzel kerül kapcsolatba a termelő. "Nagy kérdés, kell-e új fajtákat létrehozni, vagy a régiek között keresgélni” – fogalmazta meg Kocsis László, az MTA doktora –, a kérdésből pedig egyből adódik a másik kérdés, hogy mit teszteljünk, mit vírusmentesítsünk, a szaporítóanyag-előállításhoz milyen ültetvényeket kell létesíteni.

Agrármúlt - Régi magyar szőlőprések

Vincze István etnográfus történelmi borkultúránk két alapvető rétegét különböztette meg: a borkészítés préses és préstelen (taposó-zúzó) formáját. Felosztása a szőlőfeldolgozás e meghatározó szakaszára, a mustnyerés teljes munkafolyamatára vonatkozik. A lényerés során a tiszta mustot elválasztják a szőlőzúzaléktól, aminek különböző szőlőprések az eszközei.

Anya és borász 24 órában

Nyúlné dr. Pühra Beáta neve ugyanúgy összeforrt a Nyakas-pincészetével, akárcsak a közelmúltban elhunyt Malya Ernőé. A 187 hektáros töki szőlőbirtok borászatát kivételes személy vezeti: egy háromgyerekes édesanya határozottságával és gondoskodásával egyszerre rendelkező szakember.

Mennyiség helyett minőség

Örvendetes fejlemény, hogy a hazai borászatban a mennyiségi szemléletet felváltotta a minél jobb minőségre való törekvés. Hasonlóan fontos változás – és szintén nagy szükség volt rá –, hogy a borászok minél szélesebb kínálattal álljanak a vendégek és vásárlók rendelkezésére.

Trendek a folyóbor piacán

Manapság az export borok majdnem fele tartályban érkezik a rendeltetési helyére szerte a világban. Szakértők azt állítják, hogy a környezetünk és a fogyasztók egyaránt profitálnak belőle. Ma már a minőségre is figyelnek, akár díjnyertes borokat is találunk közöttük.