Back to top

Brutálisak a hazai gyümölcsárak

A legfrissebb statisztikai adatok szerint, miközben az élelmiszerárak éves szinten átlagosan 7,9 százalékkal nőttek, ezen belül a friss gyümölcsöké 46 százalékkal drágult.

Sokak számára egyre elérhetetlenebb a kilónként 880 forintos körte, a 600-800 forintos alma, vagy a nagyjából hasonló áron kínált őszibarack. A csemegeszőlőt is többnyire 500 forint körüli áron adják a piacokon, de nagy élelmiszerláncokban sem olcsóbb. A banánt viszont akciósan már 300-ért is lehet venni - írja a storeinsider.hu.

A dráguláshoz kétségkívül köze van az idei mostoha időjárásnak, de nem lehet mindenért az égieket okolni.

A májusi fagy alaposan megtépázta a virágzó alma, szilva, cseresznye, meggy és legfőképp a kajszibarack fákat – mondta a Népszavának Vári Attila. a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) szaktanácsadója.

A legsúlyosabb kárt a kajszibarack ültetvények szenvedték el, ahol 70-100 százalékos terméskiesés is előfordult. Ha ez nem lett volna elég, május végén, június elején beköszöntött a „monszun” esőzés, ami főleg a cseresznyénél és a meggynél okozott gondot. A kocsánynál összegyűlt csapadék miatt, a gyümölcsök megrepedeztek, és ezeket étkezési céllal már nem lehetett értékesíteni. A jó termést ígérő szamócaszüretet is az esőzés akasztotta meg. Sok helyen a földeken rohadt meg a termés.

Nem a termelők emelték magasra az árat

Vári Attila szerint, azonban mindezzel együtt sem a termelők lökték ilyen magasra az árakat. Például az étkezési alma esetében idén 200 forint plusz áfáért vették át a kereskedők a gyümölcsöt a termelőktől, a tavalyi 100 forint helyett, de ez a polcokon már átlagosan 700 forintért jelenik meg. A magyar termelőket is érintette a vendégmunkások elmaradása, s ez itthon is megdrágította a munkaerő árát.

A növényvédőszerek, a műtrágyák, a különféle importanyagok, a gyenge forint miatt, nagyjából 30-40 százalékkal növelték a költségeket.

Évek óta hangoztatják a szakemberek, hogy az eddigieknél megfontoltabban kellene az ültetvényeket telepíteni. Az alföldi régiókban óvatosabban kellene a fagyra érzékenyebb fajokkal kísérletezni. Ebben legalább történt előrelépés. A telepítést engedélyező szakigazgatási hivatalok a telepítési tervre mondhatják, hogy nem javasolják a fagyjárta területre arra érzékeny gyümölcs telepítését, de a talajviszonyokat is figyelembe veszik – mondta Vári Attila.

A kereskedők szerint nem ők drágítanak

A kereskedelemben a gyümölcsárakat elsősorban az átadási árak emelték – mondta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A termelők az időjárás miatt kevesebb termést szüretelhettek, s ez a kereslet-kínálat szabályai szerint, drágulást okozott. A kereskedőknek amúgy sem lehet a célja az áremelés, hiszen el akarják adni az árut és figyelembe kell venniük a vásárlóerőt is. A piaci versenyről nem is szólva. Az átadási árak emelkedése tapasztalható egyes hústermékeknél is, ami megjelenik a KSH által rögzített árváltozásokban is:

a párizsi, a kolbász 18,1 százalékkal, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,1, a cukor 13,4, a szalámi, szárazkolbász és sonka 11,4, a tojás 10,2, a tej 8,9 százalékkal drágult augusztusban.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a bolti árakban már benne van az áfa is. Az újból bevezetett ágazati különadó, amely elsősorban a nagy láncokat sújtja, bár valóban beépül a költségekbe, de arányait tekintve sokkal kisebb, mint a beszerzési ár drasztikus megugrása.

Forrás: 
storeinsider.hu/Népszava

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elindult a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszert népszerűsítő kampány

Az Agrárminisztérium (AM) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) és az Agrármarketing Centrummal (AMC) közösen népszerűsíti az állami garanciával járó minőséget. A Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyeket bemutató kampány célja, hogy a lakosság és az élelmiszeripar szereplői közül is minél többen megismerhessék az új védjegyrendszert és annak előnyeit.

Örökzöldek díszfaiskolai termesztése

Az őshonos hazai flóra viszonylag szegény tű- és lomblevelű örökzöldekben, miközben az egész évben díszítő fajok iránt nagy a fogyasztói igény. Ahhoz azonban, hogy ezek a gyakran különleges kinézetű növények a kertek tartós díszei legyenek, a beültetendő terület adottságainak megfelelő fajtákat kell választani.

Káposztából „gyógy feles”

A földkerekség egyik legelismertebb zöldsége mégis gyakran mellőzött és alábecsült, pedig számos gyógyhatása is van: nyersen és fermentálva is. Külsőleg is használható… Az ókori görögök különösen jól értettek a nemesítéshez, ezért nekik köszönhető a jelenlegi fajták őseinek kifejlesztése. Végül a mai fejes káposzta a VIII-IX. században, a vörös viszont csak a XII. században jelent meg.

Erdei gombára rálelni is élmény

Erdei gombát keresni, hát még rátalálni nagyszerű dolog. Enni is jó, ráadásul egészséges – mondja a hévízi Benkő Lajos, aki nemcsak a piacon ellenőrzi a gombákat, hanem ismeretterjesztő túrákat szervez és vezet, hogy oktassa a résztvevőket.

Kevesebb burgonyára lesz szükség a jövőben?

Korlátozni kell a feldolgozásra szánt burgonya termesztési területét a jövőben, vagy új piacokat kell keresni az EU Copa-Cogeca szervezetének szakértői szerint.

Kiselejtezett szaporítóanyagokat és illegális árusokat buktatott le a Nébih

A Nébih ellenőrei, a kormányhivatalok szakembereinek közreműködésével, az elmúlt hetekben 130 piaci, vásári mozgó árust és csaknem 9400 szaporítóanyagot vizsgáltak meg. Az akció eredményeként 10 esetben több mint 1,5 millió forint bírságot szabtak ki és mintegy 3000 oltványt semmisítettek meg.

Nyár eleji szintjét sem érte el a GKI konjunktúraindexe

A GKI konjunktúraindexe novemberben nagyot esett, a nyár eleji szintje alá csökkent, ami az üzleti várakozások zuhanásának következménye - közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.

Konyhai bakik a tudósok szemével

Egy sor konyhai bakira hívják fel a figyelmet a precíz német higiéniai szakemberek és tudósok, amit főzősműsorok elemzése alapján tárnak elénk.

Szalmán érlelt gyümölcsök - mediterrán különlegességek

A szalmabor itthon is ismert, főként olasz és spanyol borkülönlegesség, viszont a pár éve földrajzi eredetvédelmet nyert Melannurca Campana almáról kevesen hallhattak. Mindkét termék jellegzetessége, hogy a leszedett szőlőt, illetve almát szalmaágyon vagy más tiszta anyagon kiterítve tovább érlelik.

Egészséges, környezetkímélő, de még Amerikában sem fogy eléggé

Egy felmérést követően kiderült, hogy az amerikai polgárok nem fogyasztanak kellő mennyiségű halat, emiatt az egészségre való jótékony hatásait sem tapasztalhatják meg. A halban található tápanyagok biztosítják a szív és az agy erőteljes, hatékony működését. Ám az amerikaiak kevesebb, mint 11 kilogramm halat fogyasztanak évente, közölték a szakértők.