Back to top

Fokozódik a csapadékhiány

A szeptember eleje tartó csapadékmentes idő miatt az elvetett repcének már égető szüksége lenne egy kiadós, áztató esőre. Erre sajnos az előttünk álló 6-8 nap során sem mutatkozik esély. A mai hidegfront csak elszórt záporokat, zivatarokat okoz, a nappali felmelegedést viszont jócskán visszaveti. A front nyomában megerősödő szél többfelé okozhat gyümölcshullást és ezzel károkat.

Csapadék utoljára a múlt hét első napjaiban hullott az országban, de akkor is csak a nyugati és az északi országrészben fordultak elő elszórtan záporok, zivatarok. 

Az ország túlnyomó részén az ősz első napja óta „csontszáraz” az időjárás.

A 30 napos csapadékösszeg hazánk döntő részén már jócskán (20-60 mm-rel) elmarad a sokéves átlagtól. A talajok egyre szárazabbak, különösen az Alföldön: errefelé a fölső fél méteres rétegben már a kritikus 40%-ot sem éri el a talaj nedvességtartalma a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában.

Nyugaton és északon valamivel jobb a helyzet, bár a különböző kultúrák táblái között jelentős eltérések mutatkoznak.

A hőmérséklet napközben a nyarat idézi: a maximumok 30 Celsius-fok körül alakulnak. Az őszt és az egyre hosszabbodó éjszakákat a hűvös hajnalok jelzik. A napi középhőmérsékletek átlaga az elmúlt 10 nap során 2-5 fokkal haladta meg az ilyenkor szokásos értéket.

A kukorica a teljes érés fenológiai fázisához közeledik, további csapadékra már nincs szüksége.

A másik nagy terülten termesztett szántóföldi növényünk, a napraforgó, az állományszáradás fázisában jár, zajlik a deszikkálása és a betakarítása. Mindkét növényünknek kedvez a meleg, száraz időjárás.

Optimális az idő a most érő gyümölcsök számára is a megfelelő íz- és zamatanyagok kialakulásához és a mezőgazdasági munkákhoz.

A repce szempontjából már nem ilyen kedvező a helyzet. Ahol még augusztus végén a földbe került a mag, ott megkapta a keléshez szükséges csapadékot a növény és jelenleg 2-4 leveles állapotban van.

A további fejlődéséhez azonban most már égető szükség lenne az esőre, különösen ott, ahol csak az eső után került elvetésre a mag.

Jelentős, országos csapadéknak viszont a következő 6-8 nap során is kicsi az esélye, így a repce szezonja sokfelé nehezen indul, vontatott, hiányos kelés és lassú kezdeti fejlődés vár rá.

Az előttünk álló 6-8 nap során sem valószínű számottevő csapadék, annak ellenére, hogy ma délután hidegfront éri el az országot.

Elszórt záporok, zivatarok várhatók csak, az ország döntő részén számottevő eső nem valószínű, így a talaj tovább szárad majd.

A hidegfront jóval hűvösebb levegőt szállít fölénk, jelentősen visszaesik a nappali felmelegedés. A front nyomában átmenetileg megerősödik az északnyugati, északi szél, mely erős gyümölcshullást okozhat. A hétvégére mérséklődik a légmozgás, így igencsak hűvösek lesznek a reggelek. Azonban napról napra erősödik majd a nappali felmelegedés, a jövő hét közepére már ismét 24-29 fokos meleg valószínű és sok lesz a napsütés. A következő egy hét során 23 percet rövidül a nappal.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Árutőzsde: Ismét emelkedő jegyzések

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Nitrátválságtól a foszfátválságig?

Az EU nitrátokról szóló irányelvének célja a vízbe szivárgó nitrátok csökkentése a vízszennyezés megelőzése érdekében. Ez a széles körben elfogadott szabályozás segíti az olyan veszélyeztetett növényfajok védelmét, amelyek a talajban és a vízben található magas nitrát szint miatt károsodnának.

Kiszámíthatatlan telek várhatók a jövőben

A klímaváltozás miatt kialakult sarki légköri folyamatokat újszerű szimulációs módszerekkel vizsgálták magyar kutatók. Az eredmények alapján egyre erőteljesebb és mind délebbre hatoló hidegbetörések, ugyanakkor szokatlanul enyhe és csendes téli időszakok váltakoznak. Ráadásul Európában az eddiginél kiszámíthatatlanabbá válik az időjárás.

Csomagolóanyag kukoricából

Műanyagot helyettesítő anyag kifejlesztésén dolgoznak lengyel kutatók, amelynek fő összetevője a kukorica, és a kifejlesztett biopolimer egy év alatt teljesen lebomlik.

Téli madáretetés tudnivalói

A nyirkos, ködös ősz beköszöntével apró énekesmadaraink meghúzódva a fák és bokrok rejtekében, próbálják átvészelni a zord időjárást, amelyet a hamarosan érkező tél cúgja tetőz majd. Felelősségteljesen kell gondoskodnunk róluk és etetésükről, mert a hó és fagy lepte tájon alig találnak majd élelmet maguknak. A madáretetők kihelyezéséről és helyes használatukról szolgálunk néhány tanáccsal.

A kukorica 80 százalékát betakarították Zala megyében

A 29 ezer hektáron termelt kukorica csaknem 80 százalékát betakarították Zala megyében, a hektáronkénti termésátlag 8,6 tonna - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke az MTI-vel.

Év végi teendők a kertben

A tevékeny hónapok elteltével eljött az ideje, hogy a hidegebb napokon begyújtsuk a kandallót, és a meleg szobában ülve összegezzük az idei kerti szezon tapasztalatait és tervezgessük a jövő évit. Mielőtt teljesen hátradőlnénk a karosszékben egy-egy nyáron eltett finomság társaságában, még gondoskodjunk a kerti ágyásaink téli felkészítéséről.

Újabb kártevő jelentkezett a mezőgazdaságban

Egyelőre még elég ritka fajnak számít, de a Szigetköz és a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén kifejezetten gyakorivá vált egy bizonyos invazív emlősfaj, amely további terjeszkedése esetén a mezőgazdasági területekre és a hazai ökoszisztémára is nagy veszélyt jelenthet. A hódhoz méretben és kinézetre is hasonlító nutria alapvetően Dél-Amerikában őshonos.

Országszerte fagyok jönnek

Bár az elmúlt egy hét során az ország nagy részén nem sok csapadék hullott, inkább csak szitálás, illetve gyenge eső fordult elő, de a talajok nem sokat száradtak, szikkadtak, továbbra is igen sáros felszín nehezíti a mezőgazdasági munkákat a keleti országrészben, és a Dunántúlon is többfelé.

Teret nyer a datolyaszilva

Szerencsés helyzetben érezhetik magukat a kárpátaljaiak, mivel a november végén évtizedek óta menetrendszerűen hozzánk érkező közép-ázsiai termelőknek köszönhetően, már régen megismerkedhettek a datolyaszilvával. Az utóbbi években egyre több fénykép tanúskodik a világhálón arról, hogy immár nálunk is megterem ez az igencsak ízletes és vitaminokban gazdag gyümölcs.