Back to top

Hogyan élték meg a gazdák az idei nehéz évet? - Kihívások és lehetőségek

Különös év az idei, a gazdák a megszokottnál is több kihívással szembesültek. A vírushelyzet, a szélsőséges időjárás mellett állatbetegségek, valamint az euró/forint árfolyam kedvezőtlen alakulása is nehezítette a dolgukat. Hogy élték ezt meg? Erről beszélgettek gazdálkodók, kereskedők, szaktanácsadók a 33. Bábolnai Gazdanapokon.

A szakmai kerekasztal-beszélgetésen Váradi Zoltán, a Kramp Hungary Kft. cégvezetője az idei év tanulságairól, a váratlan helyzet miatti nehézségekről, illetve kedvező változásokról kérdezte a felkért szakembereket. 

Fotó: Kiss Gergő

Óriási bizonytalansággal indult a szezon, a szállításokat korlátozó intézkedések miatt a gazdák tartottak az inputanyag-ellátás zavaraitól. Szerencsére a vetőmag-rendeléseken már túl voltak, amikor a vírus megérkezett, és bár aggódtak, hogy megérkeznek-e időben külföldről a tételek, legföljebb néhány napos csúszással minden termelő megkapta azokat, mondta Kolop László, a Saaten-Union/Rapool régióvezetője. A növényvédő szerek beszállítását ennél jobban érintették a korlátozások, és több forgalmazónál sorban állást eredményezett, hogy a hiánytól félve a termelők már azokat a készítményeket is vásárolták, amelyeket csak később használtak fel.

Schmidt Péter rábapatonai családi gazdálkodó megerősítette, hogy a vírushelyzetből eredő bizonytalanság miatt arra törekedtek, hogy a növényvédő szerek egész éves készlete minél hamarabb a telephelyükön legyen. Az őszi vetésű gabonafélék termesztésébe ugyanis addigra már rengeteg pénzt, energiát fektettek, és féltek, hogy az mind kárba vész, ha megkésnek a növényvédelemmel.

Szerencsére minden időben megérkezett, a kereskedők partnerek voltak ebben, végül viszonylag nagy termésátlagokkal zárták a tavaszi időszakot.

A vírusnál is több gondot okozó aszály kapcsán a gazdálkodó azt mondta, hogy kellenek a kihívások, hiszen azok visznek előre. Idén például a termésbiztonság érdekében valószínűleg sokan komolyan elgondolkoznak az öntözés fejlesztésén, és a talán a talajra, a víz megőrzésére is nagyobb figyelem irányul.

Derdák Gábor növénytermesztéssel és sertéstartással is foglalkozó fiatal gazda szerint mindkét területen stratégiát kell váltani. A terméseredmények növelése helyett, érdemes arra törekedni, hogy ugyanazt az eredményt kisebb ráfordítással termeljék meg a gazdák.

A hozam optimalizálás helyett tehát a költségek optimalizálása kerülhet a középpontba.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Az aszály után a fagy adott munkát a szaktanácsadóknak, hiszen több vis maiort kellett jelenteni ültetvényekben és szántóföldi kultúrákban egyaránt, mondta Bányai Tibor, a mezőgazdasági szaktanácsadással, pályázatírással foglalkozó Gazda Kontroll Kft. cégvezetője. Az inputanyag-ellátás zavarait megtapasztalták a velük kapcsolatban álló termelők, ezért sokan készleteztek. A vásárláshoz pedig keresték a kedvező hitellehetőségeket, szerencsére volt ilyen, sokat igényelték az Agrár Széchenyi kártyát.

A vírus miatt bizonytalanság hatására az alkatrész-eladás rekordot döntött, tudtuk meg Mesterházi Péter Ákostól, az Axiál Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetőjétől.

Mára visszaállt a rend, mert látják a termelők, hogy gördülékeny az ellátás. A mezőgazdaságban a vírustól függetlenül dolgozni kell, nem állt meg az élet, az ágazatot azonban nyomja a gyenge forint, hiszen már egy 5 millió forintos GPS eszköz esetében is komoly többletkiadást okozott az árfolyam kedvezőtlen változása.

A nehézségek mellett lehetőségeket is hozott ez az év. Mesterházi Péter Ákos első helyen említette, hogy a kényszerű home-office rádöbbentette őket, hogy az eddiginél is több dolgot lehet elintézni otthonról. Ez azért is meglepte a cég dolgozóit, mert eddig a személyes kapcsolattartást helyezték a középpontba.

Az egymás közti egyeztetéseken túl a partnerekkel is működött a digitális kapcsolat.

Több időt ültek a monitorok előtt, de ezzel megtakarítottak sok ezer kilométer utazást, a napi 3-4 vezetéssel töltött órát pedig másra fordíthatták. A kedvező tapasztalatok akár átmenthetők a „békeidőkre”, mondta.

Fotó: Csatlós Norbert

Bányai Tibort is meglepte, hogy azokat az idősebb korosztályba tartozó gazdákat is elérték online, akik azelőtt egyáltalán nem használták a számítógépüket. Bár a személyes kapcsolattartás nem váltható ki teljesen, bebizonyosodott, hogy az online kommunikáció működik. A kényszer átállásból pedig előnyt is kovácsoltak a gazdák, ma már a magánéletben is jobban kihasználják a digitális lehetőségeket.

Derdák Gábor tapasztalata szerint a járvány löketet adott a termelői összefogásnak is.

Azok közül is többen együttműködnek, akik eddig ódzkodtak a közösködéstől. Belátták, hogy egyszerűbb, ha együtt vásárolják a vetőmagot, műtrágyát, és még nyernek is rajta, hiszen a nagy tételnek köszönhetően jobb kedvezményt érhetnek el. Főként a forint gyengülése kapcsán hasonló véleményre jutott Schmidt Péter is a gazdatársaival.

Úgy vélik, hogy egyetlen költségcsökkentő precíziós technológiával sem lehet annyira leszorítani a kiadásokat, mint az integrációval.

Ezt látják a jövő útjának, természetesen a fejlesztések mellett. A gazdálkodó szerint a nehéz tavaszi helyzetben érezhetően felértékelődött a rövid ellátási lánc szerepe. Az idei év nyertesi közé sorolta a szamócatermesztőket is. Az általa is termesztett szamóca idénye ugyanis a szokásosnál hosszabbra nyúlhatott, mivel a piacon azt követő barack elfagyott, és sokáig kitartott a viszonylag magas ár.

Kolop László a nehéz évkezdet kedvező hozadékaként említette, hogy a termelők tudatosabbak lettek. Az ad hoc döntések helyett igyekeznek időben megrendelni és megvásárolni a termeléshez szükséges anyagokat, ami csökkenti a váratlan helyzetekből eredő kockázatokat. A szakember azt is kiemelte, hogy a precíziós technikák fejlődésével a humánerőforrást is képezni kell.

Hiába veszi meg a legkorszerűbb traktort, művelőeszközt a gazda, ha nincs aki azt kezelje.

A képzett szakembereket, gépkezelőket pedig meg kell fizetni, különben „elszívja” őket az ipar.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Széllel szemben született – fél évszázaddal a CPS megalakulása után

Történelmi dátum a hazai mezőgazdaságban 1971. október 11. – de ne essen kétségbe, aki első hallásra semmit sem tud róla. Burgert Róbert kezdeményezésére ebben az évben alapították meg Bábolnán a CPS-t. A Corn Production System, azaz Kukoricatermelési Rendszer kifejezésből alkotott betűszó az IKR, vagyis az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer elődszervezetét jelölte.

30 éves az Axiál: „Ma is ugyanabba az irányba utazunk”

„Az Axiál Kft. fejlődése európai mércével mérve is rendkívüli, 30 év alatt a nagy nyugat-európai mintákat követő kisvállalkozásból követendő hazai példává váltunk.” – írta az AXIÁL Híradó jubileumi, a cég 30. születésnapjára megjelenő számában Harsányi Zsolt tulajdonos-ügyvezető.

Ez nem a kukorica éve

Szeptember eleje évtizedek óta egyet jelent a martonvásári kukoricabemutató idejével. Így volt ez idén is, azzal a megkötéssel, hogy a koronavírus miatt a kutatóintézet épületében a tanácskozás elmaradt, helyette kint, kis csoportokban szemlézhették az intézet fajtáit az érdeklődők. A fajta- és agrotechnikai bemutatókat külön tartották.

Szörp, szirup, tinktúra, tea

A 2012-es bükkszentkereszti gyógynövénynapokon kínálta először szörpjeit Kriván Nikolett. Olyan nagy volt azonban az érdeklődés irántuk, hogy jól működő kávézója mellett még abban az évben megalapította Bükkszentkereszten a Büxirup Manufaktúrát.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Intenzív ajánlat szójából és napraforgóból

Előző héten a KITE Zrt. dalmandi és nádudvari hibridkukorica- és cirokbemutatóján tapasztaltakról számoltunk be, ezen a héten pedig a szójával és a napraforgóval folytatjuk a tudósítást. Összegzésképpen mi is csak úgy fogalmazunk, mint Hadászi László innovációs főigazgató, aki mindkét helyen elmondta: a szélsőségek szorításában küzdünk.

A francia elnök teljes tiltást tervez

Emanuel Macron bejelentette, hogy fel akarja gyorsítani a növényvédő szerek beszüntetését. A francia köztársasági elnök a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Marseille-i kongresszusán tartott beszédében azt mondta, hogy amikor Franciaország tölti be az EU elnökségét - azaz 2022. január 1. és 2022. június 30. között - kezdeményezni fogja a peszticidek használatának tiltását.

Jogvesztő határidő közeleg - Szeptember 30-ig lehet visszaigényelni a külföldi áfát

Egy hetük maradt csupán az áfalevonásra jogosult hazai vállalkozásoknak arra, hogy benyújtsák a külföldi áfa visszaigénylésére vonatkozó visszatérítési kérelmeiket – hívja fel a hazai vállalkozások figyelmét a Mazars. A nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló vállalat összefoglalójából kiderül: a szeptember 30-ai jogvesztő határidőig uniós és unión kívüli országokból is kérhetnek visszatérítést 2020-as vásárlásaik után a magyar áfaalanyok.

A világjárvány óta egyre többen (és többet) költenek online vásárlásra

A brit vásárlók mintegy 70%-a állítja, hogy az online és mobiltelefonon történő vásárlás vált a kedvenc vásárlási módjává, szemben a koronavírus-járvány előtti kevesebb mint 50%-kal – derült ki a Credit Karma személyi pénzügyi startup cég tanulmányából.

A digitalizált állattenyésztés a kiszámítható jövő kulcsa

Földünk népességnövekedésével az állattenyésztésnek is tartania kell a lépést: ki kell szolgálnia a megnövekedett igényeket a húsáruk iránt úgy, hogy közben az állatjólléttel, a környezeti fenntarthatósággal és a közegészségüggyel kapcsolatos aggályokat is figyelembe veszi.