A Kiskunfélegyházát elkerülő út és az 5-ös út között egyre terjeszkedik az olajütő. A helyiek a mai napig ricapirítóként emlegetik, mert a mai üzem helyén egykor pirított napraforgót állítottak elő egy aprócska fészerben. Alapítója Nagy Tibor volt, egy helyi vállalkozó. Többszöri tulajdonosváltással jött létre a mára Kunsági Éden márkanevű étolajat előállító üzem.
Most 190 ember dolgozik benne, alapvetően helybeliek és az üzem 30 kilométeres körzetéből bejáró munkások. A cég vezetője Papula László, a növényolajos körökben határainkon túl is jól ismert szakember, aki operatív vezérigazgatóként irányítja a gyárat és a most zajló nagyléptékű beruházást.
Papula László száraz adatok helyett valami mással kezdte a beruházás mellett szóló érvek felsorolását. Mint mondta, a Kunsági Éden márkanév telitalálat volt, mert a termék a származási helye értékeit képviseli, és arra a minőségre utal, amivel a piac meghódítására törekszenek. A helyi és a környékbeli emberek szívét-lelkét is belecsomagolják a palackba, mert a kiskunfélegyháziak mára magukénak érzik ezt a terméket. Életérzés lett belőle, ami egyszerre zöld és egyszerre kapcsolódik a vidékhez: magában hordozza a természetességet és a hagyományt.
Ám először pillantsunk vissza a múltba, ugyanis a kiskunfélegyházi olajütés története nem olyan rég kezdődött. Papula László az Olajfeldolgozók Magyarországi Egyesületében találkozott az egykori alapítóval, aki akkor még egy manuális magfeldolgozót képviselt, ami marginálisan foglalkozott étolaj-finomítással és -töltéssel. A gasztronómia felé irányult, és a jogi ügyektől a technológián át az üzletvitelig mindent ő csinált, pedig a képzettsége nem volt meg hozzájuk.
Ezért vállalkozását eladta két magyar befektetőnek. Az ő érdemük a Kunsági Éden márkanév kitalálása és bevezetése. Nagy áruházláncoknak szállítottak, és ők új megközelítésben gondolkoztak, amivel új szintre emelték a vállalat gazdálkodását: nagyobb lett az üzem, megváltozott a piaci jelenlétük. Ám nekik is megvoltak a maguk korlátai és csak bizonyos szintig terjedt a fantáziájuk. Ez nem volt elég ahhoz, hogy az üzem versenyképes legyen és rentábilisan működjön, mert hiányzott a hosszú távú gondolkodás és a fenntarthatóságra törekvés.
A nagy változás 2014-ben történt, amikor a cseh Agrofert-csoport megvásárolta a kiskunfélegyházi napraforgó-feldolgozót, de nemcsak ezt a magyar céget. Szerzeményeik közül az IKR a legismertebb, amelynek ez a feldolgozó az egyik fő partnere. A cseh modell itt is jól bevált, és egyáltalán nem röstellik, hogy azt akarják utánozni. Az integrátor és a hozzá tartozó feldolgozó együttműködése hosszú távú növekedést és stabilitást tesz lehetővé, ami egybeesik a céljaikkal.
| Az új beruházás elkészültével évi 140–150 ezer tonna hagyományos étolaj gyártásával számolnak. A kész étolajat 1–2–5–10 literes PET-palackba csomagolják, ennek minden részletére odafigyelve. Ma piacvezetők a tekintetben, hogy 1 liter étolaj csomagolásához mindössze 16 gramm műanyagot használnak fel 1 literes palackok esetében. Ez minden versenytársuknál jobb fajlagos érték, és mivel a Kunsági Éden zárókupakja is kisebb az iparági átlagnál, 300 tonna műanyagot takarítanak meg évente. Ez önmagában is számottevő eredmény, de mint hangsúlyozzák, nekik a környezet védelme ugyanolyan fontos, mint a hatékony termelés. |
A magfeldolgozó és az étolaj-finomító teljesítménye a kétszeresére bővült, mert 2016-ban megvásárolták és beépítették az elérhető legmodernebb német technológiát. Előbb építettek egy nagy kapacitású, 1 literes PET-palackozót, utána pedig a közüzemi szolgáltatások kiváltása és kapacitáskiszolgálás javítása következett. Új kazánt, vízellátást, szennyvízkezelőt, elektromosáram- és gőztermelő egységet szereztek be. Most már kizárólag napraforgó héj elégetésével állítják elő a technológiai gőzt. Napjainkban 250 ezer tonna napraforgó magot dolgoznak fel, aminek 16 százaléka a héj, ez 40 ezer tonnát jelent. Ennek a feléből az üzem teljes hőigényét ki tudják elégíteni. A beruházás nagy előnye, hogy megújuló fosszilis energiaforrásra tettek szert vele az üzemeltetéshez szükséges energia előállítására. Odafigyelnek a környezetvédelemre, ezért nagyon kedvelik ezt a megoldást, mert a szén-dioxid-kibocsátásuk mérlege egyensúlyba került, nem növelik az üvegházhatású gázok mennyiségét a légkörben. A megmaradó héjat a környékbeli fóliások, üvegházi zöldségtermesztők használják fűtésre, akik így még a faforgács tüzelésénél is gazdaságosabban és olcsóbban jutnak energiához.
A jelenlegi igényeket az olajfinomító és a csomagoló még ki tudja elégíteni, de az üzemen belül kialakult aránytalanság már gondot jelent, ugyanis kevesebb magból képesek olajat nyerni, mint amennyire szükségük volna. Az egyensúly megteremtése érdekében a mag- és olajfeldolgozó kapacitás növelését választották, amihez a prágai központ hozzájárulását adta még 2018-ban. Az Agrofert zöldmezős beruházás keretében kezdett neki az új napraforgó-feldolgozó üzem létesítésének.
A beruházásnak köszönhetően a mostani 250 ezer tonna natúr mag helyett hamarosan 300–350 ezer tonna magot vásárolnak és dolgoznak fel a modern üzemben. Ezáltal nő a tényleges kapacitás, lesz elegendő étolaj-alapanyag a kiszereléshez és finomításhoz. Az is fontos szempont volt, hogy látványosan javul a termelés megbízhatósága, miként a fajlagos költség is, mert drasztikusan csökken a feldolgozás olajvesztesége. A magból hagyományosan, préseléssel nyerik ki az olaj nagy részét, de azt követően a még mindig 20 százaléknyi olajat tartalmazó olajpogácsából extrakciós eljárással vonják ki a maradékot.
A legújabb beruházás 2021 első negyedévében fejeződik be, ezáltal évi 350 ezer tonna napraforgómagot tudnak majd feldolgozni. Egy ilyen beruházás több 10 milliárd forintba kerül.
A feldolgozókapacitás növelése mellett a kapcsolódó kiszolgáló tereket is növelik és szinkronba hozzák. Új magsilót, daratárolót, mérlegházat, kiszolgáló részt és kamionparkolót is építenek.
A keletkező napraforgódara értékesítése egyelőre nem okoz problémát. Túlnyomó részét belföldön adják el, de az elmúlt években az export is egyre nőtt. Főként cseh, német, osztrák és olasz állattartók vásárolnak napraforgóbelet Kiskunfélegyházáról.
A napraforgó idei magyarországi vetésterülete 650 ezer hektárra tehető, aminek 55–60 százalékán hagyományos hibrideket, azaz nem nagy olajsavtartalmú napraforgót termesztenek. Idén augusztus végéig kedvezően alakult az időjárás a napraforgó számára, nagyon ígéretes a hozama, bár a betakarítási ideje legalább 2 héttel későbbre csúszik a megszokotthoz képest.
Aggódnak a mostani esős időjárás miatt. Csak remélni tudják, hogy a betakarítás rendben lezajlik, és sem a fehér-, sem a szürkepenész kártételével nem kell küszködni.
A kiskunfélegyháziak az IKR-en keresztül és közvetlenül is vásárolnak fel magot. Felvásárlási szerződést kötnek a termelőkkel, a nagyobb termelő vállalkozásokkal pedig külön együttműködnek. A jövőben a HO-olajnapraforgók termelésére és a belőlük készített olaj előállítására fektetik a hangsúlyt fejlesztéseikben, mert a piaci trendek ezt sugallják.
Már most is jelentős mennyiséget exportálnak ömlesztve. Az olaszok számítanak a legnagyobb vevőjüknek, de már idehaza is olyan nagy felvásárlókkal vannak üzleti kapcsolatban, mint például a kecskeméti Univer Kft. Ezzel együtt a Kunsági Éden márkanév ázsiójának megtartása és fejlesztése továbbra is fontos céljuk, mert nemcsak egy terméknek, nemcsak a minőség garanciájának tartják, hanem Kiskunfélegyháza és vidéke szellemi-lelki megjelenítőjének.
