Back to top

Amit egy gombagyűjtőnek tudni illik

Szeptember beköszöntével a természetkedvelők előszeretettel töltik szabadidejük jó részét az erdőket járva, nem ritkán gombát is gyűjtve. Cikkünkben összeszedtünk néhány jó tanácsot azok számára, akik kacérkodnak a gombaszedés gondolatával.

Fontos, hogy ne csak étkezési szempontból tekintsünk a gombákra, hiszen létfontosságú szerepük van az erdei életközösség működésében: ők végzik el a holt faanyag lebontását, táplálékul szolgálnak az erdei állatoknak, gyökérkapcsolatban állnak az erdő fáival, nagymértékben hozzájárulva ezzel azok egészségéhez. A gombaszedés során ugyanakkor nemcsak az erdő ökoszisztémájának egyensúlyára, hanem a saját egészségünkre is gondolnunk kell. Mindezek fényében érdemes megfogadnunk Kóródi Blanka, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság területfelügyelőjének tanácsait: 

  • Az Őrségi Nemzeti Park területe országos jelentőségű védett természeti terület, ahol jogszabály védi az élő és élettelen értékeket. A védett terület határát hatósági táblák jelzik. Jó, ha tudjuk, hogy a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges mindennemű gyűjtéshez, így a gombaszedéshez is. Nem védett állami erdőben 2 kilogramm gomba szedhető fejenként naponta külön engedély nélkül.
     
  • Fokozottan védett természetvédelmi területen tilos letérni a turistautakról, s bármiféle erdei „termék” gyűjtése szigorúan tilos. A fokozottan védett területek határát a terepen tábla jelzi.
     
  • Csak az ehetőnek ítélt gombákat szedjük le. A bizonytalan fajokat tegyük külön, és vizsgáltassuk
    A bronzos vargányát 2019-ben az év gombájának választották
    be egy gombaszakértővel. Az ismeretlen gombákat azért szükséges külön kezelni, mert így megakadályozzuk, hogy az esetleg mérgező gomba törmelékei a többi gombához keveredjenek.

     
  • Ne tapossuk szét a gombákat, és ne dúljuk fel élőhelyüket! Ne szemeteljünk!
     
  • Az elöregedett és férges gombákat ugyanúgy ne vigyük magunkkal, mint az apró, nagyon fiatal gombákat. Az utóbbiaknak még nincsenek tipikus határozó bélyegeik, így gyakran nem ismerhetők fel egyértelműen. Ha tévedésből mégis felvettünk egy rágott, öreg gombát, amelyet mégsem vinnénk magunkkal, akkor tegyük vissza, ezzel lehetőséget adva, hogy elszórja a spóráit.
     
  • Jól szellőző kosárban vagy táskában tároljuk a gombákat, mert a zárt műanyag zacskóban tartottak hamar felmelegednek, ami a fehérjék gyorsabb lebomlásához vezet. Az ilyen gombák elfogyasztása rosszullétet is okozhat.
     
  • Ne gyűjtsünk gombát forgalmas út mentén, mert számos faj nagy mennyiségű mérgező nehézfémet képes megkötni.
     
  • Magyarországon 58 gombafaj jogszabályi védelmet élvez, ezek közül számos megtalálható a
    Császárgalóca - védett gombafaj, mely júniustól októberig terem
    Fotó: Kóródi Blanka
    Kőszegi-hegységben. Természetvédelmi értékük egyedenként 5000 vagy 10 000 Ft. Szigorú büntetésre számíthat, aki védett gombát szed fel.
     
  • Amennyiben árusítás, kereskedelmi forgalomba hozatal a cél, illetve magántulajdonú erdőben szeretnénk gombát gyűjteni, minden esetben engedélyt kell kérni az illetékes erdőgazdálkodótól.
     
  • Tekintettel a fentiekre számíthatunk arra, hogy a természetvédelmi őrszolgálat képviselője átvizsgálja kosarunkat, illetve kérdőre vonja a gombaszedőt engedélyei megléte felől.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.