Back to top

A korábban vártnál bőségesebb termésre számítanak

A szlovák statisztikai hivatal augusztusi előrejelzése szerint a korábban becsültnél bőségesebb termésre számíthat az ország kalászos gabonafélékből, napraforgóból, kukoricából és cukorrépából is. A statisztikai hivatal adatai szerint Szlovákiában mintegy 390 ezer hektáron termesztettek búzát, az árpa termőterülete 133 ezer, a repcéé csaknem 147 ezer hektár volt az idén.

Asztalos Ferenc: tavalyhoz képest mintegy két héttel később kezdhettünk neki az aratásnak
Tavaly az óriási hőség és szárazság miatt a gazdák a szokásosnál korábban, már június végén megkezdhették az aratást, idén viszont későbbre tolódott a termésbetakarítás kezdete. Mint Asztalos Ferenc méhi gazda korábban nyilatkozta a Magyar Mezőgazdaságnak, az utóbbi években július 1. táján már javában végezte az őszi búza betakarítását, de idén ehhez képest csak kéthetes csúszással tudott belevágni.

A nagy szárazság és az azt követő kiadós, de egyben viharos esőzések utáni becslések már megörvendeztették a gazdákat.

Az előrejelzések szerint idén mintegy 2,9 millió tonna gabonaféle terem Szlovákiában, ami 9 százalékkal, azaz 239 ezer tonnával több a tavalyinál. A statisztikai hivatal jelentése szerint a kalászos gabonafélék átlagos hozama meghaladja az 5 tonnát hektáronként, legyen szó akár búzáról, árpáról vagy tritikáléról. A hivatal mostani, második becslése 8 százalékkal nagyobb termést jósol, mint ami az aratás előtti felmérés alapján készült.

Peter Danko, a statisztikai hivatal mezőgazdasági osztályának vezetője elmondta, hogy a kalászos gabonafélék termesztésében a búza és az árpa dominál, a kalászostermőterület 93 százalékát ez a két kultúrnövény adja.

– Búzából csaknem 2,1 millió tonnás termésre számítunk, ami 8,3 százalékkal nagyobb a tavalyinál. Ezt a mennyiséget annak ellenére érhetjük el, hogy tavalyhoz képest 4,2 százalékkal, azaz 390,9 ezer hektárral csökkent a búza termőterülete.

Az utolsó 5 évben az átlagos hektáronkénti hozam búzából 5,13 tonna volt, de idén elérheti az 5,37 tonnát – nyilatkozta az osztályvezető.

Árpából csaknem 666 ezer tonna termést szállíthatnak raktárba a gazdák, ami 2019-hez képest 11 százalékos növekedést jelent. A termőterület valamelyest – nem egészen
5 százalékkal – nőtt, az átlagos hektáronkénti hozam pedig meghaladja az 5 tonnát.

Szinte „feltámasztották” a kukoricát az idejében érkezett kiadós esők
A rozstermés is bőségesebb a tavalyinál, csaknem 50 ezer tonna begyűjtésével számol a hivatal, ami tavalyhoz képest 3,4 százalékos növekedést feltételez.

A zab esetében mintegy 17 százalékos plusztermés lett az előző évihez képest, a tritikáléé pedig meghaladja a 14 százalékos termésnövekedést.

A mezőgazdasági termelők bőséges kukoricatermésnek is örülhetnek. A kultúra vegetációs időszakának kezdetén forró és csapadékmentes napokkal kellett megküzdeni, de a később érkezett esőzések „feltámasztották” a kukoricát. Ennek köszönhetően csaknem 1,5 millió tonna lehet a szemesként termesztett kukorica hozama az idén, 3,2 százalékkal, azaz 47 ezer tonnával több a tavalyinál. Az átlagos hektáronkénti hozam a statisztikai hivatal szerint meghaladhatja a 7,59 tonnát, az utolsó 5 év átlaga 7,05 tonna.

– Az olajnövények is gazdagabb terméssel szolgálnak az idén, mint 1 évvel korábban.

A repcetermés 5,3, a napraforgótermés 17,5, a szójatermés pedig csaknem 14 százalékkal nagyobb lehet ebben a gazdasági évben, mint tavaly – sorolta a statisztikai hivatal becsléseit Peter Danko.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/38 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megjelentek az egységes vadkárfelmérési útmutatók

A vad által okozott károk felmérésében és értékelésében nyújt segítséget a szakértőknek és ezen keresztül a gazdálkodóknak az év elején megjelent Erdei Vadkárfelvételi és Értékelési Útmutató, valamint az Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutató.

Nagyvállalatok és startupok közös munkája ad lendületet a hazai agráriumnak

A Bonafarm, az Axiál és a Syngenta is startupok segítségével kereste a megoldást vállalati kihívásaira a NAK TechLab második inkubációs programjában. A 3 hónapos program során a nagyvállalatok és a startupok összesen 15 együttműködést indítottak el, melyek új agrárszolgáltatások megjelenését alapozták meg.

Alapítvány irányítja a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet

A leendő kuratórium tagjai és a rektor online tájékoztatón számoltak be a közös jövőképről, melynek értelmében az egyetem Közép-Kelet-Európa vezető agrár-fókuszú intézményévé válhat az elkövetkező években. A megújulási program során az egyetem számíthat a kuratórium tagjainak sokoldalú szakmai és üzleti-vezetői tapasztalatára és kapcsolatrendszerére.

Optimista szüreti vélemények

Optimális vélemények érkeztek az idei hazai szőlőről, de nem lett igazán kiugró a termés ebben az évjáratban. A gazdák a 2020-as évnek alacsony készlettel vágtak neki, emiatt a koronavírus okozta helyzet ellenére sem lehet gond az értékesítéssel. A felmérések alapján az már most látszik, hogy az alsó árkategóriájú borok terén már most hiány van, míg a felsőkategóriában széles a kínálat.

Minden lyukban galamb van

Azzal, hogy novemberben ismét be kellett zárniuk az éttermeknek, megint nehéz helyzetbe kerülhetnek a húsgalambtenyésztők, hisz’ a magyarok mindennapi gasztronómiájából a galamb, mint alapanyag, kikopott. Az értékesítési kihívások miatt, ahogy mondják, itt minden lyukban galamb van.

Több törvény segíti a magyar gazdák munkáját

A 2020. évi jogalkotás az Agrárminisztérium életében elég termékenyen alakult. A tárca 10 törvény, 30 kormányrendelet és 64 miniszteri rendelet előkészítését és megalkotását végezte el az év során, miközben 171 kormányhatározat született. Ezek közül kiemeltünk néhány, a gazdák számára is fontos rendelkezést.

Öttagú kuratórium irányítja a modellváltó agráregyetemet fenntartó alapítványt

A korábbi Szent István Egyetem 2021. február 1-jétől a hatékonyabb és magasabb színvonalú felsőoktatás érdekében alapítványi fenntartásban működik tovább. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriuma irányítja a modellváltó agráregyetemet fenntartó alapítványt. Az öttagú testület elsődleges feladata az intézmény hosszú távú célokat szem előtt tartó, folyamatos fejlődésének segítése.

Csökkent a paprika hazai termőterülete, nőtt az import

Csökkent a zöldpaprika termőterülete, és az átlaghozam javulása ellenére magasabb lett az ára, miközben csökkent az exportja és nő az importja - írta a Világgazdaság, hozzátéve, hogy Magyarország így is az unió négy legjelentősebb paprikatermesztője között van.

Az egyik lehetséges út - az öntözés jövője

A következő harminc évben 70%-kal kellene növelni az élelmiszertermelést, hogy az addigra várható kilencmilliárd embernek elegendő táplálék jusson. A hagyományos mezőgazdaság azonban egyre nagyobb vízhiánnyal küzd az éghajlatváltozás miatt, miközben 1950 óta megháromszorozódott az öntözésre használt víz mennyisége.

Hobbiként indult, szenvedély lett belőle - állattartó telepek korszerűsítése

A baromfitenyésztő-tojástermelő Féderer családdal beszélgetve úgy tűnt, nincs az a kihívás, mely akár csak egy pillanatra is eltántorítaná őket. Néhány évvel ezelőtt például leégett egy 40 ezer férőhelyes tojóházuk, melyet a Vidékfejlesztési Program segítségével két ütemben terveztek mielőbb újjáépíteni.