Back to top

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.

Hazánk e kérdésben következetes álláspontot képviselt: a Ramsari és Hágai Egyezmények vállalásainak megfelelően a Magyarország vizes élőhelyei már így is kellő védelmet élveznek, hiszen az 1996. évi LV. törvény ma kimondja, hogy

„A külön jogszabály szerint meghatározott vizes területeken és azok védősávjában az ólomsörét használata vízivadvadászat során tilos. Amennyiben védősáv nem kerül kijelölésre, a vizes terület határterületén a vadászat oly módon folytatható, hogy a tilalommal érintett területre a kilőtt ólomsörét ne hulljon vissza.”

Ezeket a területeket 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 5. melléklete sorolja fel meglehetős pontossággal.

A REACH rendelet – amely a 1907/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szól – módosítási javaslata a vizes élőhelyek fogalmát kiterjesztette volna oly módon, hogy gyakorlatilag egy vadászterületen lévő minimális nagyságú vízfelület miatt a területet védetté lehetett volna nyilvánítani.

Ráadásul a módosítási javaslat értelmében az ilyen jellegű területeken nemcsak az ólomsörét használatát, de annak birtoklása is súlyos szankciót vonhatott volna maga után.

A dokumentum elfogadását első körben sikerült elakasztani, a tervezetet visszaküldték a REACH bizottságának újratárgyalásra. Azonban a bizottság szeptember 3-án, lényegi változtatások nélkül újra felterjesztette a javaslatot, amely innentől az Európai Parlament és a Bizottság elé kerül majd.

A FACE, mint az európai vadászat érdekeit védő szervezet felkérte a döntéshozókat, hogy mihamarabb vizsgálják felül a módosításból adódó jogsérelmeket, valamint hívja fel a REACH bizottságot a dokumentum újonnani felülvizsgálatára.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a vadászat érdekvédelmi szervezetei nem értenek egyet a vizes élőhelyek védelmével.

A nézeteltérés abból ered, hogy a rendelet módosítási javaslata több oldalról is jogbizonytalanságot okoz, ellehetetlenítve ezzel az Európai Unión belül a legális vadászatot és a vadászat szenvedélyét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Karácsonyfából is válasszuk a hazait!

Hazánk földrajzi adottságaiból – azaz a magashegységek hiányából – következik, hogy bizonyos fajta fenyőket, elősorban a karácsonyfaként tartósságáról és dús ágairól híres nordmannt importálunk, míg lucfenyőt exportálunk. A közhiedelemmel ellentétben a műanyag fenyő csak hosszú, körülbelül 20 éves használat után környezetkímélőbb, mint a hagyományos.

Gazdálkodás a jövő városaiban

Szingapúr elképesztő iramban, tudatosággal és előrelátással fejlődik. Vezetői szembe mennek a manapság általánosan elfogadott tendenciával, annak érdekében, hogy élhetőbb környezetet és éltetőbb feltételeket teremtsenek a lakosság számára. Ragadós lesz a példájuk?

Turistaszállás karbonlábnyom nélkül

A Telki határában található Anna-lak még a 20. század elején épült, ám a hajdani erdészlak évtizedekig zárva volt a túrázók előtt. A közelmúltban a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program segítségével felújították, így újra várja a Budai-hegységben túrázókat.

A kis liliket és a vörösnyakú ludat is veszélyeztette az új vadlúdvadászati szezon

Két világszerte veszélyeztetett faj, a vörösnyakú lúd és a kis lilik több mint 600 példányát veszélyeztette az új vadlúdvadászati szezon a Hortobágyon novemberben az országos vadlúdszinkron felmérései szerint.

Kihirdették az új Közös Agrárpolitikát meghatározó uniós rendeleteket

Három és fél évnyi tárgyalássorozat eredményeként 2021. december 6-án megjelent a KAP reformcsomagot képező KAP Stratégiai Tervről szóló, Horizontális, valamint az Egységes Közös Piacszervezés módosításáról szóló uniós rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A jogszabályok a kihirdetést követő naptól lépnek hatályba, de alkalmazni majd 2023. január 1-jétől kell azokat.

Erdőlátogatási korlátozás Pásztó-Mátrakeresztesen

Az EGERERDŐ Zrt. Bátonyterenyei Erdészete, Pásztó-Mátrakeresztes községhatárban társas vadászatot szervez 2021. december 9-én. Emiatt ideiglenesen 8:00 – 16:00 óráig lezárják a térképen jelölt területet.

Madárinfluenza: további enyhítések Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A madárinfluenza járvány lassú, döntően védőkörzeten belüli terjedésének köszönhetően további enyhítéseket engedélyezett az országos főállatorvos. Az engedmény a víziszárnyasok technológiai mozgatását teszi lehetővé Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye korlátozás alatt álló területeinek egy részén is.

Globális szén-dioxid-gazdálkodási programot indít a BASF Mezőgazdasági megoldások divíziója

A BASF Mezőgazdasági megoldások divíziója globális szén-dioxid-gazdálkodási programot indít, amely lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy csökkentsék CO2-kibocsátásukat.

Fizetnének a takarónövények után a gazdáknak

Az Egyesült Királyság jövő évtől fizetne azoknak a gazdáknak, akik a talajvédelem jegyében télre ahelyett, hogy "csupaszon" hagynák a földjeiket, talajtakaró növényeket ültetnek.

Egészséges fauna – egészséges erdők

A Pécsi Akadémiai Bizottság Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottsága „A fauna szerepe az erdei ökoszisztémában” címmel rendezett konferenciát, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából.