Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Varga Tibor
2020. 09. 18., péntek, 09:00
Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.

Hazánk e kérdésben következetes álláspontot képviselt: a Ramsari és Hágai Egyezmények vállalásainak megfelelően a Magyarország vizes élőhelyei már így is kellő védelmet élveznek, hiszen az 1996. évi LV. törvény ma kimondja, hogy

„A külön jogszabály szerint meghatározott vizes területeken és azok védősávjában az ólomsörét használata vízivadvadászat során tilos. Amennyiben védősáv nem kerül kijelölésre, a vizes terület határterületén a vadászat oly módon folytatható, hogy a tilalommal érintett területre a kilőtt ólomsörét ne hulljon vissza.”

Ezeket a területeket 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 5. melléklete sorolja fel meglehetős pontossággal.

A REACH rendelet – amely a 1907/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szól – módosítási javaslata a vizes élőhelyek fogalmát kiterjesztette volna oly módon, hogy gyakorlatilag egy vadászterületen lévő minimális nagyságú vízfelület miatt a területet védetté lehetett volna nyilvánítani.

Ráadásul a módosítási javaslat értelmében az ilyen jellegű területeken nemcsak az ólomsörét használatát, de annak birtoklása is súlyos szankciót vonhatott volna maga után.

A dokumentum elfogadását első körben sikerült elakasztani, a tervezetet visszaküldték a REACH bizottságának újratárgyalásra. Azonban a bizottság szeptember 3-án, lényegi változtatások nélkül újra felterjesztette a javaslatot, amely innentől az Európai Parlament és a Bizottság elé kerül majd.

A FACE, mint az európai vadászat érdekeit védő szervezet felkérte a döntéshozókat, hogy mihamarabb vizsgálják felül a módosításból adódó jogsérelmeket, valamint hívja fel a REACH bizottságot a dokumentum újonnani felülvizsgálatára.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a vadászat érdekvédelmi szervezetei nem értenek egyet a vizes élőhelyek védelmével.

A nézeteltérés abból ered, hogy a rendelet módosítási javaslata több oldalról is jogbizonytalanságot okoz, ellehetetlenítve ezzel az Európai Unión belül a legális vadászatot és a vadászat szenvedélyét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Magyar Mezőgazdaság
  • Gabona – az étkezési búza ármetamorfózisa
  • Földimogyoró – hazai nemesítésből
  • Felmérés – a kukorica tavalyi vetőmagpiaca
  • Fiatal gazda – letéríthetetlen az útjáról
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kertészet és Szőlészet
  • Milyen bor a legnépszerűbb?
  • Gyakorlatközpontú kutatások a NAIK intézeteiben
  • Sikeres lengyel málnakampány
  • A legfrissebb divatirányzatok
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kistermelők Lapja
  • Terelőkutya-képzés - A pásztorok hagyatéka
  • Jogszabályi változások - Gazdálkodók figyelmébe!
  • Kincs, ha határozott a gazdája – a kuvasz
  • Strucctenyésztés - A termeléstől a feldolgozásig
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Méhészet
  • Mindig örömmel méhészkedve
  • Mérgező a méhlegelő?
  • Higiénikus méhcsalád
  • A magyar háztartások mézfogyasztási és vásárlási szokásai
  • Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kertbarát Magazin
  • Mesélő fák
  • Ha a kutya a kertben él
  • Egy szürke szerdán kinyitni egy szép bort
  • Virágújdonságok
  • Az új ellenség, a dióburok-fúrólégy
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kerti Kalendárium
  • Télen nyíló apróságok
  • Neveljünk emberméretű fát!
  • Metszéskor figyeljünk a kártevőkre
  • Már indul az idény
  • Téli kórságok ellen
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Pegazus
  • Fiatal magyar győzött
  • Jubileumi év lesz 2021
  • Lelkes múltunk, büszke jelenünk, biztató jövőképünk
  • A felnőttek között is megállja a helyét
  • Egy fajta rekonstrukciója: a székely ló
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Borászati Füzetek
  • Karantén károsítók a szőlőben
  • Szüret után, telepítésre készen
  • „Műsorgyártás” az etyeki Rókusfalvy Birtokon
  • Ahol működik a közösségi bormarketing
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
A Mi Erdőnk
  • Barangolások, vízi túrák a Velencei-tónál
  • Széllel szemben - beszélgetés Fa Nándorral
  • Az édenkert szigetei
  • Célegyenesben a világkiállítás
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Állattenyésztés
  • Középpontban az "Egészséges fejlődés"
  • Tehénhűtési megoldások automatikus fejési rendszerű istállókba
  • A nedves melléktermékek misztikuma - a rostlebomlás
  • Jó szaporodás nélkül nincs hatékony tejtermelés!
TÁM Magazin
  • Rugalmas tejtermelés – három ok a tehenek agilitásának megőrzésére
  • Tegyük rendbe savanyú talajainkat – értéket teremtünk vele
  • Gazdaságosság, gyorsaság, minőség = Leier előregyártott betonelemek

Ezeket olvasta már?

Aggasztó mennyiségű mérgező fémet találtak a cápákban

Egy új kutatás során nagy mennyiségű mérgező fémet találtak a Bahama-szigetek környékén élő cápák húsában. A kutatócsoport egyik tagja ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „ez még egy bizonyíték arra, hogy az embereket távol kell tartani a cápahús fogyasztásától.”

Az uniós polgárok kedvezőbben ítélik meg a közös agrárpolitikát

Az Európai Bizottság átlagosan kétévente méri fel, hogy az uniós állampolgárok miként ítélik meg az Európai Unió mezőgazdaságát, a vidéki térségek alakulását, valamint a Közös Agrárpolitikát (KAP). A 2020-as felmérés közelmúltban publikált eredményei alapján az európai polgárok és a magyar lakosság is – az elmúlt évekhez képest – összességében kedvezőbben vélekednek a gazdálkodókról és a KAP-ról egyaránt.

Nemzeti Akcióterv a sertéspestis megfékezésére

Minden tagállamot a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akcióterv összeállítására kötelezte az EU-s afrikai sertéspestis (ASP) stratégia tavaly áprilisi módosítása. Az akcióterv célja, hogy a világszerte hatalmas kárt okozó betegséget sikerüljön ellenőrzés alatt tartani és mielőbb felszámolni az EU területén.

Minden elsős hallgatója után fát ültet a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem már régóta elkötelezett a fenntartható, környezetbarát működés mellett, mely szemlélet az Egyetem négy karán a kutatásokban és az oktatott tantárgyakban is nagy hangsúlyt kap, valamint egyre inkább átszövi a mindennapi működést is.

Nagy hal, nagy gond

Horgászat közben egyfolytában a csónakból kihajolva kémleletem a vizet. Nagyapám ezt idővel megelégelte, és azzal rémisztgetett, vigyázzak, mert a harcsa kiugrik a vízből, és leránt a mélybe. Onnantól kezdve a csónak közepén ültem. Nagyapám morbid elrettentése csak részint állt távol az igazságtól, hisz kiderült, a harcsa galambzsákmány reményében képes akár a partra is kivetődni.

A jégkorszakot túlélték, de a COVID-járványt nem biztos – a vérük aranyat ér

Az atlanti tőrfarkú rákról van szó, melynek egyedszáma rohamosan csökken, mert különleges és egyedülálló vérük a gyógyszergyártók számára rendkívül hasznos, ezért egy egész iparág épült erre.

Az első széndioxid semleges tejüzem

A klímaváltozás hatásai miatt számos országban - például Ausztráliában - kiemelt figyelmet fordítanak az agrárszektorban jelentkező káros anyag kibocsátásra, ezért több kezdeményezés indult a fenntartható élelmiszerellátás megteremtésére.

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.

Kevesebb cukor lesz, nyár végére elfogyhatnak a készletek

A tavalyi cukorrépa termés Európában, különösen Franciaországban és Lengyelországban jóval kevesebb volt az előző évieknél, ami felveti azt a lehetőséget, hogy nyár végre elfogynak a cukorkészletek. A cukortermelés beleértve az izoglükózt, azaz az élelmiszeripar által használt, kukoricából készített édesítőszert is az Európai Unióban 16,3 millió tonna volt tavaly.

Konzultáció az új uniós szakpolitikai intézkedésekről és jogszabályokról

Az Európai Bizottság az új uniós szakpolitikai intézkedésekről és jogszabályokról szóló konzultációs oldalán nyilvánosságra hozta az élelmiszerek címkézése, a tápanyagprofilok meghatározása és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok (FCM-ek) jogszabályi felülvizsgálatának témájában indított felhívásait.