Back to top

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

Az elmúlt időszakot nagyrészt a késő nyári csendes, nyugodt, időjárási frontoktól mentes időjárás jellemezte. Csapadék az országban sehol sem esett, a nappali hőmérséklet általában 25-30 °C körül mozgott, éjszakára viszont alaposan lehűlt az idő, több alkalommal 10 °C alá is esett a hőmérséklet, ezért erős volt a harmatképződés. Az erős harmatképződés és a nagy hőmérsékletkülönbség kedvezően alakítja az alma színeződését, melynek betakarítása folyamatosan tart, akárcsak a körtéé és a késői érésű szilvafajtáké. Tart a korai diófajták szürete is.

A szedésre váró almaültetvényekben az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel,

pedig más években a lepkék repülése általában szeptember végéig is kitart.

A szilvamoly a nyugati tájegységekben még rajzik ugyan, de egyre kisebb intenzitással, másutt pedig alig-alig fordul elő lepke. A keleti gyümölcsmoly még folyamatosan megjelenik a feromoncsapdákban, de a napi fogás a korábbi százas nagyságrendnek csupán a töredéke, és az is csökken. A folyamatos szüret miatt

már csak a birs van veszélyben, mert annak az érése csak a hónap vége felé várható.

A dióültetvényekben a szüretkezdet ellenére még tart a nyugati dióburoklégy repülése, ám a korábban tapasztalt több százas nagyságrend mára lecsökkent 15-40 darabra. Egyre több viszont a megfeketedett és foltos termés a fákon, erősebben hullik a fertőzött dió, a kifejlődött légylárvák folyamatosan távoznak belőlük a talajba bábozódni.

Szinte élvezik a késői meleg időt, minden növényen megtalálhatók a zöld vándorpoloska fürge mozgású imágói és lárvái
Fotó: Dr. Aponyi Lajos
A szőlő szürete most már folyamatosnak mondható. A tartós meleg kedvez a cukrosodási folyamatoknak, viszont könnyen eléghetnek a savak a termésben. A másodlagos hajtásvégeken továbbra is sok a lisztharmatos és peronoszpórás levéltünet, viszont

a fürtök botrítiszes rothadása a csapadékmentes idő miatt megállt.

A korábban felrepedt, megsérült bogyókon nagy tömegben repülnek az ecetmuslicák, de a csökkenő mennyiségű táplálék miatt a foltosszárnyú muslicák is egyre nagyobb létszámban jelennek meg, pedig ez a kártevő nem tipikusan károsítja a szőlőt. A jelenlegi fogás igen jelentős, előfordul 150-200 darab is hetente az almaecetes és más típusú csapdákban.

A száraz idő kiváló környezet a zöld vándorpoloskák kártétele és szaporodása számára. Szinte élvezik a késői meleg időt, minden növényen megtalálhatók a fürge mozgású imágók és lárváik. A foltos paprika, padlizsán, paradicsom jelzi hihetetlen aktivitásukat. Amennyiben hűvösebbre fordul az időjárás, megkezdődik a kifejlett egyedek vándorlása a védettebb, fagytól megkímélt épületek irányába, ezért

a lakások nyílászáróit célszerű szúnyoghálóval védeni, vagy pedig zárva tartani.

Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassák meg a www.magyarnovenyorvos.hu honlapot.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A világ legnagyobb beltéri gazdasága épül Abu Dhabiban

Az emírségi és holland együttműködés nyomán épülő üzem fontos szerepet tölt be abban a stratégiai tervben, melynek egyik fő célja, hogy az Egyesült Arab Emírségek világelsővé váljon az innovatív élelmiszer-termelési technológiák alkalmazásában.

Aranyérmesek lettek

Decemberben mutatták be a legújabb nemesítésű, Fleuroselect 2022 aranyéremmel jutalmazott új dísznövényfajtákat. Ezek a virágok a nemesítők kiemelkedő teljesítményének bizonyítékai, amelyek a megmérettetésen a legmagasabb pontszámokat kapták az innováció, a szépség és a teljesítőképesség vizsgálata során.

A biztonságosabb, jövedelmezőbb termesztés a cél

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) online tájékoztatót tartott a Növénytermesztési rendszerek klímaváltozási válaszreakciójának és adaptációs lehetőségeinek kutatása című projekt zárásaként. Ebben a GINOP projektben a NAIK hat kutatóintézete vett részt.

Gyógynövények - Harmadik nemzedék, harmincéves üzem

Nagy Balázs nagypapája, Mihály már a rendszerváltás előtt is gyógynövényekkel foglalkozott, 1991-ben pedig megalapította saját vállalkozását. Az idén harmincéves cég főtevékenysége nem változott az évtizedek folyamán, ám a feldolgozás során a gyűjtött alapanyagok rovására nőtt a termesztett gyógynövények aránya.

Gyenge diótermés, emelkedő árak

Nagyon gyenge lett Szlovákiában a tavalyi diótermés. Az ország nagy részében gombásodás és baktériumos megbetegedés is sújtotta a termést, emiatt mindenképpen drágább lesz idén a dió. Óriási károkat okozott a dióburokfúró légy, ami már tavalyelőtt is alaposan megtizedelte a termést, és továbbra sincs hatékony védekezés ellene. A dió permetezéséről 6–7 évvel ezelőtt szinte még nem is hallottunk.

A zöld arany

A tökmagolaj egyike a legfinomabb olajoknak, ezért még azok is könnyedén megkedvelhetik, akik egyébként ódzkodnak a hidegen sajtolt olajoktól. Azon túl, hogy nagyon ízletes, rendkívül értékes és természetesen gyógyhatású is.

A talajbaktériumok segítik a metán lebontását

A talajbaktériumok sokkal nagyobb szerepet játszanak a légkör szabályozásában, mint azt a tudósok korábban gondolták. A Monash Egyetem által vezetett friss tanulmány kimutatta, hogy a talajban található különféle baktériumok képesek lebontani az olyan nyomgázokat, mint a mérgező szén-monoxid vagy az üvegházhatásért felelős szennyező metán gáz.

Kocsányos tölgy a lisztharmat kereszttüzében

Az Európa-szerte elterjedt kocsányos tölgy alkotta erdőállományokban már az 1900-as évek elején megjelent a lisztharmatbetegség. Villámgyorsan elterjedt a kontinensen, 1908-ra már Magyarország tölgyeseit is megfertőzte. Demeter László, az Ökológiai Kutatóközpont kutatócsoportjával megfejtette a tölgyeket megbetegítő, Ázsia trópusi vidékéről behurcolt lisztharmat gombafaj pusztításának okát.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Földimogyoró – hazai nemesítésből

A földimogyoró termesztése új korszakot nyithat a hazai mezőgazdaságban. Homokos területeken már sikerrel vizsgázott a növény, 2 tonnás hektáronkénti terméssel számolnak a zákányszéki gazdák. A Balla Zoltán által nemesített földimogyorók 2021-ben államilag elismert fajtává válhatnak.