Back to top

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

Az elmúlt időszakot nagyrészt a késő nyári csendes, nyugodt, időjárási frontoktól mentes időjárás jellemezte. Csapadék az országban sehol sem esett, a nappali hőmérséklet általában 25-30 °C körül mozgott, éjszakára viszont alaposan lehűlt az idő, több alkalommal 10 °C alá is esett a hőmérséklet, ezért erős volt a harmatképződés. Az erős harmatképződés és a nagy hőmérsékletkülönbség kedvezően alakítja az alma színeződését, melynek betakarítása folyamatosan tart, akárcsak a körtéé és a késői érésű szilvafajtáké. Tart a korai diófajták szürete is.

A szedésre váró almaültetvényekben az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel,

pedig más években a lepkék repülése általában szeptember végéig is kitart.

A szilvamoly a nyugati tájegységekben még rajzik ugyan, de egyre kisebb intenzitással, másutt pedig alig-alig fordul elő lepke. A keleti gyümölcsmoly még folyamatosan megjelenik a feromoncsapdákban, de a napi fogás a korábbi százas nagyságrendnek csupán a töredéke, és az is csökken. A folyamatos szüret miatt

már csak a birs van veszélyben, mert annak az érése csak a hónap vége felé várható.

A dióültetvényekben a szüretkezdet ellenére még tart a nyugati dióburoklégy repülése, ám a korábban tapasztalt több százas nagyságrend mára lecsökkent 15-40 darabra. Egyre több viszont a megfeketedett és foltos termés a fákon, erősebben hullik a fertőzött dió, a kifejlődött légylárvák folyamatosan távoznak belőlük a talajba bábozódni.

Szinte élvezik a késői meleg időt, minden növényen megtalálhatók a zöld vándorpoloska fürge mozgású imágói és lárvái
Fotó: Dr. Aponyi Lajos
A szőlő szürete most már folyamatosnak mondható. A tartós meleg kedvez a cukrosodási folyamatoknak, viszont könnyen eléghetnek a savak a termésben. A másodlagos hajtásvégeken továbbra is sok a lisztharmatos és peronoszpórás levéltünet, viszont

a fürtök botrítiszes rothadása a csapadékmentes idő miatt megállt.

A korábban felrepedt, megsérült bogyókon nagy tömegben repülnek az ecetmuslicák, de a csökkenő mennyiségű táplálék miatt a foltosszárnyú muslicák is egyre nagyobb létszámban jelennek meg, pedig ez a kártevő nem tipikusan károsítja a szőlőt. A jelenlegi fogás igen jelentős, előfordul 150-200 darab is hetente az almaecetes és más típusú csapdákban.

A száraz idő kiváló környezet a zöld vándorpoloskák kártétele és szaporodása számára. Szinte élvezik a késői meleg időt, minden növényen megtalálhatók a fürge mozgású imágók és lárváik. A foltos paprika, padlizsán, paradicsom jelzi hihetetlen aktivitásukat. Amennyiben hűvösebbre fordul az időjárás, megkezdődik a kifejlett egyedek vándorlása a védettebb, fagytól megkímélt épületek irányába, ezért

a lakások nyílászáróit célszerű szúnyoghálóval védeni, vagy pedig zárva tartani.

Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassák meg a www.magyarnovenyorvos.hu honlapot.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mindig zsenge a karalábé

Annak idején édesapámnak megengedték, hogy ne egye meg a karalábélevest, és gyerekkoromban én sem szerettem ezt a zöldséget. Azóta sok új fajta született, amelyek zsengék maradnak és kellemes ropogós állagúak, jóízűek, nyersen is jól fogyaszthatók. Érdemes a házikertben is termeszteni, május elejétől palántázható.

Almáskert dobozba zárva

Az almáskertből egyenesen a közeli feldolgozóba érkeznek a gyümölcsök, ahol azonnal elkezdődik a préselés. Az almát nem hűtik, nem tárolják, a legideálisabb állapotában dolgozzák fel, ez az egyik titka a VitaBox natúr gyümölcslevek minőségének és sikerének.

A klímaváltozás hatása

Nagyszabású nemzetközi tudományos tanulmányt készít a FAO az éghajlatváltozás növényi kártevőkre gyakorolt hatásáról a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és az ökoszisztémákban. Az átfogó tanulmány megjelentetését Finnország kezdeményezte és támogatta.

A biogazdálkodás képes lehet ellátni Európát 2050-re

Meg lehetne valósítani Európában egy biogazdálkodáson alapuló, fenntartható, biodiverzitás-barát agro-élelmiszerrendszert, amely lehetővé teszi a mezőgazdaság és a környezet kiegyensúlyozott együttélését a francia Nemzeti Kutatási Központ (CNRS) tudósai szerint.

Hazánkban is megjelent a paradicsom barna termés-ráncosodás vírus

A paradicsomot és paprikát károsító paradicsom barna termés-ráncosodás vírus (ToBRFV) rendkívül könnyen terjedő, jelentős veszteséget okozó, veszélyes károsító. 2018 óta Európa számos országában teret hódított, és idén egy Csongrád-Csanád és egy Győr-Moson-Sopron megyei termelőnél is igazolta a jelenlétét a Nébih laboratóriuma.

Májusi cseresznye...

Május közepén érik a legkorábbi magyar nemesítésű cseresznye, majd sorban követik a többiek. A hazai fajták közt több öntermékeny is van, amikhez nem kell porzópartnert ültetnünk a kertbe. Akinek csak kevés helye van, ilyet válasszon!

Kínában utcákat fertőtlenít, Mindszenten gyümölcsöst permetez

Kínában a fejlesztések olyan ütemben zajlanak, hogy néha még angol nyelvű szoftvert sem érkeznek készíteni egy új termékhez. Ennek egy mindszenti gyümölcsöskertben voltunk a szemtanúi, permetezőrobotot láttunk. De ha kell, füvet nyír, műtrágyát szór, vagy terhet hord az eszköz.

Meglephetünk egy virágcsokorral?

Egy ország mosolyát szeretnék előcsalogatni június 28-án hazánk lelkes és a közös jóért örömmel adakozó „virágos” szak­emberei (virágüzletek, kertészeti árudák, faiskolák), vagyis újra itt a nagysikerű VIRÁGGAL EGY MOSOLYÉRT országos akció.

Az emberek vidéken maradását segíti a dohánytermesztés

A dohánytermesztést érintő piaci változások és támogatások, a növényvédőszer-kivonások, valamint a MADOSZ-on belül nemrégiben lezajlott tisztújítás kapcsán ültünk asztalhoz Kenyeres Sándorral, a MADOSZ elnökével.

Új kártevő jelent meg Magyarországon, a kajszilevéltetű

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói hagyományos morfológiai és genetikai úton is azonosították a „tettest”, amely 2020 tavaszán soha nem tapasztalt levéltetű-kártételt okozott hazánk számos régiójában. A kajszilevéltetű (Myzus mumecola) első magyarországi megjelenését a Journal of Plant Diseases and Protection szaklapban közölték.