Back to top

Célegyenesbe fordultak a KAP reform tárgyalásai Brüsszelben

A Tanács elnökségét ellátó Németország célja, hogy a tagállamok októberben elfogadják a tanács álláspontját a Közös Agrárpolitika új szabályrendszeréről. A megállapodást előkészítendő az uniós mezőgazdasági miniszterek a legfontosabb fennmaradó vitás kérdéseket vitatták meg szeptember 21-i brüsszeli ülésükön.

A magyar delegációt vezető Nagy István agrárminiszter az ülést követően kiemelte, hogy alapvetően három elvárásnak kell megfelelnie az új KAP-nak: kellően ambíciózus költségvetés, megfelelő szakpolitikai eszközök és egyszerű, a gyakorlatban végrehajtható szabályok.

Az állam- és kormányfők július végén megállapodtak az Unió következő hétéves költségvetéséről, amelynek részeként a KAP-ra fordítható források nagysága is meghatározásra került.

Szinén kiemelt jelentőségű, hogy a magyar részesedés arányát sikerült megőrizni, aminek eredményeképp az elkövetkezendő hét évben a magyar agrárium több mint 12 milliárd euró Uniós forráshoz jut majd – emlékeztetett az agrárminiszter.

A szakpolitikai kérdésekről a tagállamok agrárminiszterei döntenek majd a tervek szerint a Mezőgazdasági és Halászati Tanács október 19-20-i ülésükön. A hátralévő keménynek ígérkező tárgyalások során azért küzdünk majd, hogy a magyar gazdák számára kiemelten fontos terület alapú, termeléshez kötött, valamint beruházási támogatások az új időszakban is megmaradjanak. Szintén komoly vitára lehet majd számítani az átmeneti nemzeti támogatások továbbvitelével kapcsolatban, amelyek olyan érzékeny ágazatoknak biztosítanak kiegészítő támogatást, mint a húsmarha, az anyatehén, a tej vagy az anyajuh. – emelte ki Nagy István.

A legtöbb tisztázásra szoruló részletszabály az új támogatáselosztási modell kapcsán maradt fenn.

Különösen fontos, hogy olyan szabályozást tudjunk elfogadni, amely a lehető legegyszerűbb módon biztosítja, hogy a gazdák minden évben időben megkapják az őket megillető támogatásokat.

A KAP reformra vonatkozó tanácsi álláspont elfogadásával párhuzamosan az Európai Parlament is kialakítja saját álláspontját. Ezt követően kezdődhet meg a KAP egyeztetések végső szakasza, amikor a Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság háromoldalú tárgyalások keretében próbál végső megállapodásra jutni.

Forrás: 
Agrárminisztérium közlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Széllel szemben született – fél évszázaddal a CPS megalakulása után

Történelmi dátum a hazai mezőgazdaságban 1971. október 11. – de ne essen kétségbe, aki első hallásra semmit sem tud róla. Burgert Róbert kezdeményezésére ebben az évben alapították meg Bábolnán a CPS-t. A Corn Production System, azaz Kukoricatermelési Rendszer kifejezésből alkotott betűszó az IKR, vagyis az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer elődszervezetét jelölte.

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Követendő példa az ezeréves határnál

Vannak olyan vidékek Romániában, ahol még mindig visszafogottan gondolkodnak a mezőgazdasági társulásról, mert egyesek emlékezetében még mindig elevenen él a szocialista tervgazdaságon alapuló termelőszövetkezeti rémálom. Szerencsére, a rendszerváltás óta eltelt 30 esztendő alatt felnőtt egy nemzedék, amelynek a tagjait már nem kísérti a múlt szelleme.

Bámészkoni az állattenyésztési napokon - garantált a vízhólyag

Családi programnak sem utolsó a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napok. Ha valakinek otthon is vannak, állatai, ne hagyja ki a tenyésztő szervezetek sátrait és a csarnokokban bemutatkozó nagyobb cégek standját, és az ágazat „háttériparát”, takarmánygyártókat, állategészségügyi vagy szaporítóanyagos cégeket sem!

A digitalizált állattenyésztés a kiszámítható jövő kulcsa

Földünk népességnövekedésével az állattenyésztésnek is tartania kell a lépést: ki kell szolgálnia a megnövekedett igényeket a húsáruk iránt úgy, hogy közben az állatjólléttel, a környezeti fenntarthatósággal és a közegészségüggyel kapcsolatos aggályokat is figyelembe veszi.

Minőségi mezőgazdaság születhet a következő tíz évben

A mezőgazdasági termékek feldolgozására fókuszál a következő tíz év fejlesztéspolitikája, mert az erősebb feldolgozóipar stabilabb értékesítési hátteret jelent az egész agrárium számára – mondta el Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon, Hódmezővásárhelyen.

Betakarításra alkalmas idő várható a hétvégén

Előző héten többször, többfelé zavarta csapadék a mezőgazdasági munkákat, köztük a kukorica és a napraforgó betakarítását, ugyanakkor az ország jelentős részén összességében sem esett 10 mm, így csak kis mértékben csökkent a csapadékhiány. A repcének többfelé jól jönne még az eső a korai fejlődéshez, amire a jövő hét elejétől az északkeleti országrész kivételével, ismét sokfelé számítani lehet.

Elindul a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program második üteme

Az Agrárminisztérium 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretében 527 milliárd forint összegben ír ki új pályázatokat - jelentette be Nagy István.

Látványosan fejlődik a hazai állattenyésztés

„A magyar mezőgazdaság sohasem lehet sikeres sikeres állattartók nélkül”, de ha minden nap a túlélésről szól, nagy bizalom kell a beruházásokhoz, amelyek nélkül nem lehet versenyképes az ágazat – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján, Hódmezővásárhelyen.