0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Kukoricabemutató Kiszomboron

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. őszi fajtabemutatóját idén szeptember 9-én tartották Kiszomboron. Úgy döntöttek, hogy idén is megszervezik a korábbi években megszokott kukorica-, szója-, napraforgó- és cirokismertetőt, azaz a bemutatót tanácskozással kötötték egybe.

Wágner József ügyvezető igazgató emlékeztetett rá, hogy veszélyes időszakban gyűltünk össze, egyrészt mert a koronavírus változatlanul fenyeget, másrészt az időjárás eddig soha nem tapasztalt módon alakult az idén. A kalászos kísérleteket és vetőmag-előállítást rendben betakarították, és a kedvezőtlen előjelek ellenére a jó beltartalom megfelelő hozammal párosult. Ilyenkor a csírázóképesség a kulcskérdés, de az is kifogástalan lett.

A szeptember 9-én bemutatott növények közül most a kukoricával foglalkozunk részletesebben, a szójára, a napraforgóra és a cirokra következő számunkban térünk ki.

A Gabonakutató kukoricáira szuperkoraiság vagy koraiság jellemző, ezzel próbálják meghódítani a belföldi és a külföldi piacokat, főleg az északkelet-európai országokét. A kínálat gerincét a FAO 300–400-as hibridek alkotják, és ezek közül két új nemesítésűt mutattak be a nyilvánosságnak. Egyikük a FAO 300-as éréscsoportba tartozó GK Bajnok, amire a háromcsövűség is jellemző. A Nébih regisztrációs kísérleteiben 10 tonnát meghaladó eredményt hozott, sőt, találkoztak hektáronként 16 tonnás terméssel is. Nagyon jó ellenállóságú szemes kukorica, és 72 napra virágzik. Merészek voltak a névadásban – Bajnok –, de ha beváltja a hozzá fűzött reményeket, akkor reális nevet választottak ennek a hibridnek.

A másik most bemutatott hibrid a GK Lehel, egy FAO 450-es silókukorica. A növény nagyon egészséges kinézetű, és a piac is elismeri. Ugyanebbe az éréscsoportba tartozik a szegediek vezető hibridje, a GK Sarolta, és a GK 386 is.

Kukoricanemesítésük részleteiről Nagy Zoltán osztályvezető tartott figyelemre méltó előadást. Az időjárással kezdte. Mint felidézte, egészen május végéig aszályos és hűvös volt, amit rég nem tapasztalt csapadékos nyár követett. Az augusztus Szeged környékén kimondottan forrónak bizonyult ebben az évben. Az országon belül nem volt egységes az időjárás, a Dél-Dunántúl és az Alföld csapadékellátottsága éppen ellentétesen alakult. Mindenesetre, júniusban az utóbbi 30 év átlagának a négyszeresét regisztrálták csapadékból. A kiszombori kísérleteket május végén vetették el, ezért a bemutató napján, mondhatni, talpig zöldek voltak a növények. A tanácskozás helyszínén kosarakban kirakott érett csöveket nem itt, hanem a szomszédos Makón termesztették, ahol már április 23–28-án sikerült vetni.

A GK kínálatában a szuperkoraitól a késeiig minden éréscsoportban akad igen értékes hibrid.

Abrak- és szilázskukoricánál ma már egyértelműen fontos követelmény, hogy egészségesek legyenek, azaz minél jobban ellenálljanak a kórokozóknak.

Az élelmiszeripari felhasználásra szánt hibridekkel a GK-Food Kft. és a Tamarix Kft. közös agrotechnológiai kísérletbe kezdett. Az új hibridek közül kiemelhető a FAO 100-as éréscsoportba tartozó GKT 1216, amely egy jellemzően nagy csövű szemes kukorica, és kísérleti körülmények között több mint 20 százalékkal több termést hozott, mint a TK 175. Nem annyira fővetésre javasolják, hanem inkább fagyzugos helyekre, másodvetésbe vagy víznyomásos területre. Már bejelentették állami minősítésre, egész Kelet-Európába ajánlva a hibridet.

A GKT 3213 Duó szintén a FAO 100-as éréscsoportba tartozó szemes kukorica. Főként gyomos, fenyércirokkal és muharral erősen fertőzött területen javasolják a termesztését.

Jó előveteménye lehet a repcének, mert áprilisi vetéssel augusztus végén már biztosan betakarítható.

A GKT 384-es a FAO 300-as éréscsoportba tartozik. Új hibrid a piacon, a 386-os „javított változata”: gyorsabb a vízleadása és 500–800 kilogrammal nagyobb termésre képes hektáronként. Ennek a háromvonalas hibridnek gyors a kezdeti fejlődése, nagyon erős a gyökérzete és a szára, igazán egészséges növény.

Már említettük, de ismét szólunk a GK Bajnokról. A szegediek annyira bíznak ebben FAO 300-as hibridben, hogy idei állami elismerése ellenére már most tudnak vetőmagot adni belőle a köztermesztés számára. Nagy termésre képes, mert 18–20 szemsor található egy-egy csövön, és a csövek meglehetősen hosszúak. Kísérleti átlaga 12,68 tonna volt hektáronként.

A GK Lehel nevű silóról pedig érdemes tudni, hogy hektáronként 60,9 tonnát adott, vagyis nagy zöldtömegre képes.

Az utóbbi években elkezdett új irányt venni a magyar növénykísérletezési és növényminősítési rendszer, főleg Mesterházy Ákos akadémikus elszánt és fáradhatatlan munkájának köszönhetően. Nem hiszem, hogy bárki is érdemben vitába tudna szállni azzal a megállapítással, miszerint nem elég egy-egy növény termőképességét piedesztálra emelni, a többi értékmérő tulajdonságát pedig szinte mindenestől figyelmen kívül lehet hagyni. Előbb-utóbb el kell fogadni azt a logikus álláspontot, hogy egy-egy hibrid vagy fajta ígéretes, hasznos és jó lehet akkor is, ha a hektáronkénti hozama pár százalékkal elmarad a sztenderdétől. Különösen akkor lehet értékes egy-egy fajtajelölt vagy vonal, ha a gombákkal szemben ellenállóságot mutat, és a toxintartalmuk esetleg minden másikénál alacsonyabb.

Nem aprópénzről van szó, hiszen 2014-ben például 100 milliárd forintos kárt okozott a fuzárium és az aflatoxin, főként az állattenyésztésben.

Abban az évben mindenféle toxinmegkötő használata ellenére nem sikerült elfogadható minőségű takarmányt előállítanunk. Az állatok viszont nem kiabálnak, legfeljebb a termelés visszaesésével vagy a szaporodásbiológiai értékek csökkenésével tudtak jelezni. Mi – ha bevalljuk, ha nem – ilyenkor mélyen hallgatunk, elfordítjuk a fejünket. Vagyis nem mindenki, mert Mesterházy Ákos akadémikus régóta veri az asztalt, hogy lépni kellene. Tavaly végre eljutottunk oda, hogy Nagy István agrárminiszter többször informálódott a beállított szántóföldi kísérletekről.

A fuzáriummal és az aflatoxinnal szembeni védekezésben kizárólag a rezisztencia jöhet számításba, mert olyan fungicid még nincsen, ami a kukoricát megvédené a fertőzésüktől. Ezért a feladat adott: nem utólag kell sopánkodni, hanem kötelesek vagyunk megelőzni a bajt. A különböző gombafertőzések és a rezisztencia általában összefüggnek egymással, bár előfordul, hogy a növényen enyhe a fertőzés, a szemeknek mégis nagy a toxintartalma. A sertéstakarmányban 5 ppm toxintartalom a megengedett felső határa, a gyakorlatban mégis találkozhatunk a többszörösével. Az aflatoxin-fertőzés súlyosságára jó példa 2012, ennek ellenére Mesterházy Ákosék ugyanabban az évben kilenc olyan hibridet is találtak, amelyek teljesen mentesek voltak tőle.

Nagy gondot okoz, amikor megrágja a csövet a moly, és annak nyomán az egész kukoricacső megfertőződik.

Ezekre a dolgokra oda kell figyelni, mert általában véve erősen függnek a klíma változásától. Magyarországot már a helyi átlaghőmérséklet 2 Celsius-fokos emelkedésekor veszélyezteti az aflatoxin, ám ha 5 fokkal nő, akkor már Finnországban is megjelenik a fertőzés.

Az előző 3 évben az évjáratok közötti különbséget is igyekeztek felderíteni, mesterséges fertőzéssel. A kísérlet alapján rezisztenciában igencsak jól áll a Lehel, a Bajnok és a Sarolta, illetve ebbe a kategóriába tartozik még a GK 414 és a GKT 384. Mesterházy Ákos elég sok saját, azaz szegedi hibridet is felsorolt a fogékonyak között, tehát szakmai elfogultsággal véletlenül sem vádolható.

A vizsgálatok során három kórokozóval fertőzik meg a növényeket. Találtak teljesen tünetmentes hibrideket, de olyat is, amelyeknél a fertőzöttség mértéke 10–20-szoros.

Most felcsillant a remény, hogy az egyes hibridek ellenálló képességét és rezisztenciáját komolyabban is vizsgálni tudják, mert nyertek 250 millió forintot egy pályázaton 2 évre.

Ennek köszönhetően újra fel tudják állítani az ezzel foglalkozó munkacsoportot, amit korábban meg kellett szüntetniük. Mesterházy Ákos az eredményes pályázatot átmeneti sikernek tartja, mert ennek ellenére sem tudhatja, hogy a következő években jut-e forrás erre a kétségtelenül fontos vizsgálati metodikára.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság