Back to top

Magyar hagyma: a piaci részesedés növelése a cél

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara égisze alatt működő hagyma munkacsoport hiánypótló szerepet tölt be a termelés hatékonyabbá tételében és a piacszervezésben. A versenyképes termesztéshez technológiai fejlesztésekre, megfelelő fajtaválasztásra és a tárolókapacitások növelésére van szükség.

A magyar hagyma részesedése a belföldi piacon jelenleg 50-60 százalék, ezt az arányt szeretnék 70-80 százalékra emelni rövid időn belül. 
A legutóbbi, 2017-es statisztikák szerint világviszonylatban 4,7 millió hektárról körülbelül 85 millió tonna hagymát takarítottak be.

A mennyiséget nézve Magyarország a mintegy 140 termelő ország között a 86. helyen áll (48 483 tonna), a termésátlagot (28,175 kg/ha) tekintve azonban a 38., és ezen még javítottunk is a statisztika elkészítése óta.

Kína, India és az USA hagymanagyhatalmak. Az összes termést tekintve előbbi kettő a csúcstartó – Kínában 24 millió, Indiában körülbelül 20 millió tonna terem évente, a termőterület ezekben az országokban egymillió hektárnál több –, az USA pedig a hatékonyságot tekintve is kiemelkedő, az 56,4 tonnás hektáronkénti hozam mellett az összes termésmennyiség 3 millió tonna volt 2017-ben. Európában Hollandia (32 723 hektárról 1 449 400 tonna), Ukrajna (55 100 hektárról 1 107 120 tonna) és Spanyolország (23 174 hektárról 1 254 697 tonna) áll az élen, de a lengyel, francia, olasz, román és görög adatok is kiemelkedőek.

Hazánk a 17. helyet foglalta el a legutóbbi összesítéskor: a már említett 48 483 tonnát 1721 hektárról takarították be.

Hagymát rengetegen termesztenek, a házi­kertektől kezdve a több tíz hektáros üzemekig. Az a területnagyság, amire támogatást igényeltek a gazdák, 1500-1800 hektár között volt az elmúlt években.

Összefogás, adatszolgáltatás

Családi János, a NAK hagyma munkacsoportjának vezetője; a Hanság-Fer­tő­menti Zöldség-Gyümölcs Tész elnöke és Horváth Vivien, a NAK mezőgazdasági szakértője összeállított egy tanulmányt a magyar hagyma jelenlegi helyzetéről és a fejlődési lehetőségekről. Véleményük szerint az elindított hagymaprogram megvalósításával két éven belül a jelenlegi 50-60-ról 70-80 százalékra lehetne emelni a hazai termés arányát a belföldi piacon.

Ennek három feltétele a technológiai fejlesztés, a fajtavizsgálatok alapján történő fajtaválasztás és a tárolókapacitások növelése.

A tárolókapacitások jelenlegi hiánya időszakos árzuhanást eredményez a betakarítás idején
Mindezt a hagymabank nevű adatbázis támogatná, aminek létrehozásához a termelők összefogása és adatszolgáltatása szükséges. A programból nem lehet kiragadni egy-egy részt, minden elemének teljesülnie kell ahhoz, hogy a magyar hagyma piaci részesedése emelhető legyen, hangsúlyozta Családi János.

Növelhető a termésátlag

Főként éghajlati okai vannak annak, hogy az USA-ban, Észak-Koreában és Ausztráliában kétszer akkora a hagyma termésátlaga, mint nálunk. Bár a termesztők egy része hazánkban is magas hozamokat ér el, nagy a szórás. A termésátlag nagyban függ a fajtától, akár három-négyszeres is lehet köztük a különbség. Magyarországon a vöröshagyma termésátlaga 2017-ben 28, 2019-ben 35-40 tonna volt hektáronként.

A magyar fajták termelése pedig éppen azért szorult vissza, mert a jól sűríthető külföldi hibridekkel a termelők kétszer több termést tudnak betakarítani.

Családi János szerint a híres magyar termőtájak komoly gondokkal küzdenek, mivel a hagyma csak vetésforgóban termeszthető biztonsággal, a fuzá­ri­um­fertőzés elkerülése érdekében önmaga után csak öt évvel kerülhet vissza ugyanarra a területre. Például Makó környékén a fuzárium megjelenése miatt már sokan nem tudnak olyan jó minőségű hagymát termeszteni, mint korábban.

A betegség megelőzéséhez rezisztens fajtát kell termeszteni, vagy szigorúan be kell tartani a vetésforgót akár a területek termelők közötti ideiglenes cseréjével is.

Ez utóbbi sem megoldhatatlan, a területalapú támogatás pályázati rendszere már tudja kezelni az ilyen okból történő ideiglenes területcseréket. Akinek nincs megfelelő nagyságú földterülete, és nem tudja megoldani a vetésforgót, az azt is választhatja, hogy csökkenti a hagymaterületét. Így viszont nem éri meg megvásárolnia a hagymatermesztés gépeit.

Ezekre a gondokra áthidaló megoldás lehet az összefogás, amikor egy nagyobb termelő a saját gépparkját bérmunkában a többiek rendelkezésére bocsátja.

Fajtavizsgálatok

A jelenlegi magyar konstans fajták kiváló minőségűek, magas szárazanyag-tartalommal, azonban termőképességben – az alkalmazott technológiákat is figyelembe véve – elmaradnak a hibridektől. A termésátlaguk csak közel a fele a külföldi hibridekének, ezért termesztésük nem versenyképes.

A termésbiztonság érdekében azonban a külföldi fajták közül csak azokat szabad választani, amelyek a mi éghajlatunkon a legjobban teljesítenek, mondta Családi János, ezért is van szükség a fajtavizsgálatokra.

A munkacsoport eddig is szervezett fajtakísérleteket és fajtabemutatókat, de a Nébih várhatóan októberben záruló ismétléses felmérése még pontosabb képet fog adni a fajták tulajdonságairól. Vöröshagymából körülbelül 30-40, lilából 10-15 fajtát termesztenek hazánkban. A fajtafelmérésben jelenleg 11 vöröshagyma és 4 lilahagyma versenyez.

A munkacsoport az ELTE-vel együttműködve létrehozta a hagymabank programot, ez a számítógépes adatbázis segítene abban, hogy a termesztők kellő információk birtokában megalapozott döntéseket hozzanak.

A kezdeményezés a terv szerint ősszel indul, és idén még tesztjelleggel működik.

A termelők minden adatukat fel tudnák vinni, később pedig visszanézhetnék a tápanyag-utánpótlástól a növényvédelemig. A hagymabank működéséhez minél több termelő csatlakozására van szükség. Ez heti mindössze 15 perces munkát jelent számukra, de az ágazati tervezhetőséget jelentősen javítani fogja.

Közösségi tárolók

A hagyma tárolását nagyban befolyásolja a szedéskori érettség és minőség. Megfelelő körülmények között 5-8 hónapig tárolhatók a fejek. Szedés előtt lényeges a kihajtásgátló szeres kezelés, majd szedés után a termény szárítása, hűtése. A hagyma nem igényel gyors hűtést, tárolása sötétben történik 0-1 °C-on, légmozgatással vagy szellőztetéssel. Szabályozott légterű tárolással a tárolási idő egészen az áttelelő hagymák megjelenéséig kitolható, azonban a lényegesen nagyobb beruházási költség miatt egyelőre hazánkban nem terjedt el.

A tárolási kapacitás hiányában a termelők többsége a betakarítást követően gyorsan szeretne megszabadulni a viszonylag nagy termésmennyiségtől.

A hagymabank adatbázis sikere a termelők adatszolgáltatási kedvétől függ majd, vallja Családi János, a NAK hagyma munkacsoportjának vezetője (balra)
Ez azonnal az árak időszakos zuhanását eredményezi, hosszabb távon pedig a magyar hagyma hiányát okozza, hiszen többnyire januárra elfogy a hazai termésmennyiség és hónapokon át importra szorulunk. A hazai piacon egész évben jelen vannak a nagy hagymatermelő országok termékei is, így a lengyel, osztrák, német, holland árukkal is versenyeznünk kell.

Hiába bővítenénk a termelést, ha nincs elegendő, korszerű tároló, hangsúlyozta a szakember.

A vásárlói szokások változása a vöröshagymát is érinti, napjainkban már csak annyit vesznek a háztartások, amennyire éppen szükségük van, megszűnt az otthoni tárolás. Korábban jellemző volt, hogy ősszel a családok vettek néhány zsák hagymát, ami a spájzban vagy a garázsban várt a felhasználásra. A hazavitt mennyiségnek egy része persze megromlott, ezért is alakultak át a vásárlási szokások, és a tárolást most már a termelőktől várják el a fogyasztók. Ez is a tárolókapacitás bővítését sürgeti: a légtechnikával ellátott épületek, hűtőházak vagy a konténeres tárolók jelenthetik a megoldást.

A tárolókapacitás növeléséhez a termelők is pályázhatnak támogatásra, de a közösségi tárolókat is fejleszteni kell.

Vannak, akik 1-2 hektáron, mások 30-40 hektáron termesztenek vöröshagymát. A nagy termelők elsősorban a saját terményük tárolására törekednek, a kisebbeknek meg nem éri meg saját tárolóra beruházni, ők tészekhez csatlakozva oldhatják meg a tárolást, magyarázta Családi János.

A termelők igyekeznek majd csak annyi hagymát tárolni, amennyit biztonsággal tudnak értékesíteni, hiszen a technológia többletköltséggel jár, illetve hónapokig áll így a gazda pénze az áruban. Ezért is törekedtek sokan a földről való értékesítésre, hogy mihamarabb bevételük keletkezzen. De a fogyasztási szokások változása miatt ezen túl kell lépni.

A meglévő tárolók közt csak elvétve van korszerű berendezés, amelyből még áprilisban is értékesítik a szeptemberben betakarított hagymát.

Az október 19-től beadható kertészeti korszerűsítési pályázat segíthet újabbak építésében.

De más technológiai fejlesztésekhez is szükség van támogatásokra, mert bár a vetés és a permetezés gépesítettsége jó a hazai hagymatermelők többségénél, a betakarításé már kevésbé.

Csalóka az összehasonlítás

A magyar vöröshagyma 1970-ben élte fénykorát, amikor 11 ezer hektáron termesztették, azt követően kisebbek voltak a csúcsok (1978 – 9000 ha, 1988 – 9500 ha, 1995 – 8900 ha), a rendszerváltástól pedig jobbára mély zuhanás érezhető. Családi János szerint nem érdemes összehasonlítani a termőterületünket az 50 évvel korábbival, mert akkor olyan terméket is exportáltunk, aminek egy része már a berakodáskor sem volt emberi fogyasztásra alkalmas.

A vásárlók által betárolt zsákos hagymának pedig általában a harmada megromlott, tehát nem arról van szó, hogy az akkori fogyasztásunk a töredékére esett vissza, hanem ezek a veszteségek eltűntek, és ma már kisebb területen is hatékonyabban lehet termelni.

Tehát a korábbiakhoz képest nem is annyira a fogyasztás, mint inkább az egyszerre megvásárolt mennyiség csökkent. Jelenleg hazánkban évente személyenként 12 kilogramm hagyma fogy, és a sok évvel korábbi mennyiségekkel való összehasonlítás helyett inkább arra kell koncentrálni, hogy a jelenlegi igénynek minél nagyobb hányadát magyar hagymával lássuk el, kevesebb importra szoruljunk.

Az idén a késői fagyok kevéssé befolyásolták a hagymát más kultúrákhoz képest, de a kiszámíthatatlan, hirtelen változó időjárás sok növényvédelmi gondot okozott, és a termelők egy része nem tudott sikeresen fellépni a megjelenő kórokozók és kártevők ellen.

Az átlagosnál valamivel gyengébb termésre számít országos szinten a NAK hagyma munkacsoportjának vezetője.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mulcsozás égetés helyett – Növényvédelmi előrejelzés 44. hét

Az év során, de különösen most bőséges mennyiségű növényi hulladék keletkezik a kertekben. Régen ennek nagyját elégették, most viszont más, sokkal praktikusabb megoldásokat kell találni. A legegyszerűbb hulladékkezelő cégre bízni, de hasznosabb és környezettudatosabb lehetőség a helyben keletkezett hulladék mulcsként való felhasználása.

Kukoricaszemle zárt kapuk mögött

A lehető legkomolyabban veszi a koronavírus-járványt a KITE Zrt. Ám nem állt le náluk az élet, még fajtabemutatókat is tartanak – de nem a hagyományos módon, hanem virtuálisan. A KITE Zrt. hibridkukorica-­ajánlásaira azért érdemes mindenképpen odafigyelni, mert az 1,2 millió hektáros magyarországi kukorica-vetésterület több mint egyharmadára a vállalat ad vetőmagot.

Halottak napjára készülve - A sírok növényei

Most még októbert írunk, ám ha a november eleji kegyeleti ünnepre sírbeültetéssel készülnénk, annak most van itt az ideje... A sírkertészet egy külön ága a kertépítésnek, mivel ide elég speciális növény-összeállítás kell. Tág tűrésű, szárazságtűrő, kevés gondozást igénylő, gyomelnyomó fajok alkalmasak sírok beültetésére, melyek lehetőleg az év minél nagyobb részében díszítőértékkel bírjanak.

Rózsaszínű ananász - Termése lédúsabb és édesebb, mint a hagyományosé

A Del Monte Fresh Produce N.A., Inc. új terméket vezetett be a piacon: az exkluzív, prémium kategóriás Pinkglow™ ananászt. A rózsaszín ananász egyedülálló a piacon, és az Egyesült Államokban október 12. óta kapható, de egyelőre csak online vásárolható meg, limitált mennyiségben.

Új búzatermesztési világrekord született

Eric Watson új-zélandi farmer új búzatermesztési világrekordot állított fel 17,398 t/ha hozammal az idén, ami 607 kilogrammal haladta meg a korábbi 16,791 t/ha-os hozamot, amelyet szintén ő tartott. A rekordtermést ez év februárjában takarította be egy 8,6 hektáros táblájáról.

Néhánynapos kultúrák - csírazöldségek

Kevesen nevelnek csírazöldségeket hazánkban, pedig azok már néhány nappal a vetés után betakaríthatók, a megtérülés tehát igen gyors. A növények minőségmegőrzési ideje viszont rövid, tehát csak biztos piaci háttérrel érdemes belefogni. Prázmári Mihály egyéni vállalkozó, valamint Hintalan György, az Ökovital Kft. ügyvezetője osztotta meg velünk tapasztalatait a zöldségtermesztés e különös ágáról.

Kukorica - az utolsó reménysugár

Kalászosokból az utóbbi évtized leggyengébb termését takarították be idén a kárpátaljai földművesek. Természetesen az egyes táblák vagy családi gazdaságok között jelentős eltérések voltak a hozamban, ám az idei év „eredményét” jellemzően már azok is elégedetten nyugtázzák, akiknek a mérlege nullát mutat a kiadások és a bevétel számbavétele után.

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.

„Egy magyar nádor”… avagy a nagy elődök nagy utóda

A Nádor. Csak így említik, közvetlenül, mondhatni, bizalmasan. Ha nem mondják elé, hogy Mv, akkor is minden búzatermelő tudja, hogy a több mint 70 éves múltra visszatekintő martonvásári nemesítés kiválóságáról van szó, az utóbbi évek sikerfajtájáról, amely a 2019-es fémzárolási adatok alapján 20 százalékos szaporítási részaránnyal bír.

Virágos meglepetés a moziban

A düsseldorfi UFA Palast mozijába főműsoridőben érkező látogatókat szokatlan meglepetés várta: a moziteremben az ülések felén szobanövények foglaltak helyet.