Back to top

Magyar hagyma: a piaci részesedés növelése a cél

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara égisze alatt működő hagyma munkacsoport hiánypótló szerepet tölt be a termelés hatékonyabbá tételében és a piacszervezésben. A versenyképes termesztéshez technológiai fejlesztésekre, megfelelő fajtaválasztásra és a tárolókapacitások növelésére van szükség.

A magyar hagyma részesedése a belföldi piacon jelenleg 50-60 százalék, ezt az arányt szeretnék 70-80 százalékra emelni rövid időn belül. 
A legutóbbi, 2017-es statisztikák szerint világviszonylatban 4,7 millió hektárról körülbelül 85 millió tonna hagymát takarítottak be.

A mennyiséget nézve Magyarország a mintegy 140 termelő ország között a 86. helyen áll (48 483 tonna), a termésátlagot (28,175 kg/ha) tekintve azonban a 38., és ezen még javítottunk is a statisztika elkészítése óta.

Kína, India és az USA hagymanagyhatalmak. Az összes termést tekintve előbbi kettő a csúcstartó – Kínában 24 millió, Indiában körülbelül 20 millió tonna terem évente, a termőterület ezekben az országokban egymillió hektárnál több –, az USA pedig a hatékonyságot tekintve is kiemelkedő, az 56,4 tonnás hektáronkénti hozam mellett az összes termésmennyiség 3 millió tonna volt 2017-ben. Európában Hollandia (32 723 hektárról 1 449 400 tonna), Ukrajna (55 100 hektárról 1 107 120 tonna) és Spanyolország (23 174 hektárról 1 254 697 tonna) áll az élen, de a lengyel, francia, olasz, román és görög adatok is kiemelkedőek.

Hazánk a 17. helyet foglalta el a legutóbbi összesítéskor: a már említett 48 483 tonnát 1721 hektárról takarították be.

Hagymát rengetegen termesztenek, a házi­kertektől kezdve a több tíz hektáros üzemekig. Az a területnagyság, amire támogatást igényeltek a gazdák, 1500-1800 hektár között volt az elmúlt években.

Összefogás, adatszolgáltatás

Családi János, a NAK hagyma munkacsoportjának vezetője; a Hanság-Fer­tő­menti Zöldség-Gyümölcs Tész elnöke és Horváth Vivien, a NAK mezőgazdasági szakértője összeállított egy tanulmányt a magyar hagyma jelenlegi helyzetéről és a fejlődési lehetőségekről. Véleményük szerint az elindított hagymaprogram megvalósításával két éven belül a jelenlegi 50-60-ról 70-80 százalékra lehetne emelni a hazai termés arányát a belföldi piacon.

Ennek három feltétele a technológiai fejlesztés, a fajtavizsgálatok alapján történő fajtaválasztás és a tárolókapacitások növelése.

A tárolókapacitások jelenlegi hiánya időszakos árzuhanást eredményez a betakarítás idején
Mindezt a hagymabank nevű adatbázis támogatná, aminek létrehozásához a termelők összefogása és adatszolgáltatása szükséges. A programból nem lehet kiragadni egy-egy részt, minden elemének teljesülnie kell ahhoz, hogy a magyar hagyma piaci részesedése emelhető legyen, hangsúlyozta Családi János.

Növelhető a termésátlag

Főként éghajlati okai vannak annak, hogy az USA-ban, Észak-Koreában és Ausztráliában kétszer akkora a hagyma termésátlaga, mint nálunk. Bár a termesztők egy része hazánkban is magas hozamokat ér el, nagy a szórás. A termésátlag nagyban függ a fajtától, akár három-négyszeres is lehet köztük a különbség. Magyarországon a vöröshagyma termésátlaga 2017-ben 28, 2019-ben 35-40 tonna volt hektáronként.

A magyar fajták termelése pedig éppen azért szorult vissza, mert a jól sűríthető külföldi hibridekkel a termelők kétszer több termést tudnak betakarítani.

Családi János szerint a híres magyar termőtájak komoly gondokkal küzdenek, mivel a hagyma csak vetésforgóban termeszthető biztonsággal, a fuzá­ri­um­fertőzés elkerülése érdekében önmaga után csak öt évvel kerülhet vissza ugyanarra a területre. Például Makó környékén a fuzárium megjelenése miatt már sokan nem tudnak olyan jó minőségű hagymát termeszteni, mint korábban.

A betegség megelőzéséhez rezisztens fajtát kell termeszteni, vagy szigorúan be kell tartani a vetésforgót akár a területek termelők közötti ideiglenes cseréjével is.

Ez utóbbi sem megoldhatatlan, a területalapú támogatás pályázati rendszere már tudja kezelni az ilyen okból történő ideiglenes területcseréket. Akinek nincs megfelelő nagyságú földterülete, és nem tudja megoldani a vetésforgót, az azt is választhatja, hogy csökkenti a hagymaterületét. Így viszont nem éri meg megvásárolnia a hagymatermesztés gépeit.

Ezekre a gondokra áthidaló megoldás lehet az összefogás, amikor egy nagyobb termelő a saját gépparkját bérmunkában a többiek rendelkezésére bocsátja.

Fajtavizsgálatok

A jelenlegi magyar konstans fajták kiváló minőségűek, magas szárazanyag-tartalommal, azonban termőképességben – az alkalmazott technológiákat is figyelembe véve – elmaradnak a hibridektől. A termésátlaguk csak közel a fele a külföldi hibridekének, ezért termesztésük nem versenyképes.

A termésbiztonság érdekében azonban a külföldi fajták közül csak azokat szabad választani, amelyek a mi éghajlatunkon a legjobban teljesítenek, mondta Családi János, ezért is van szükség a fajtavizsgálatokra.

A munkacsoport eddig is szervezett fajtakísérleteket és fajtabemutatókat, de a Nébih várhatóan októberben záruló ismétléses felmérése még pontosabb képet fog adni a fajták tulajdonságairól. Vöröshagymából körülbelül 30-40, lilából 10-15 fajtát termesztenek hazánkban. A fajtafelmérésben jelenleg 11 vöröshagyma és 4 lilahagyma versenyez.

A munkacsoport az ELTE-vel együttműködve létrehozta a hagymabank programot, ez a számítógépes adatbázis segítene abban, hogy a termesztők kellő információk birtokában megalapozott döntéseket hozzanak.

A kezdeményezés a terv szerint ősszel indul, és idén még tesztjelleggel működik.

A termelők minden adatukat fel tudnák vinni, később pedig visszanézhetnék a tápanyag-utánpótlástól a növényvédelemig. A hagymabank működéséhez minél több termelő csatlakozására van szükség. Ez heti mindössze 15 perces munkát jelent számukra, de az ágazati tervezhetőséget jelentősen javítani fogja.

Közösségi tárolók

A hagyma tárolását nagyban befolyásolja a szedéskori érettség és minőség. Megfelelő körülmények között 5-8 hónapig tárolhatók a fejek. Szedés előtt lényeges a kihajtásgátló szeres kezelés, majd szedés után a termény szárítása, hűtése. A hagyma nem igényel gyors hűtést, tárolása sötétben történik 0-1 °C-on, légmozgatással vagy szellőztetéssel. Szabályozott légterű tárolással a tárolási idő egészen az áttelelő hagymák megjelenéséig kitolható, azonban a lényegesen nagyobb beruházási költség miatt egyelőre hazánkban nem terjedt el.

A tárolási kapacitás hiányában a termelők többsége a betakarítást követően gyorsan szeretne megszabadulni a viszonylag nagy termésmennyiségtől.

A hagymabank adatbázis sikere a termelők adatszolgáltatási kedvétől függ majd, vallja Családi János, a NAK hagyma munkacsoportjának vezetője (balra)
Ez azonnal az árak időszakos zuhanását eredményezi, hosszabb távon pedig a magyar hagyma hiányát okozza, hiszen többnyire januárra elfogy a hazai termésmennyiség és hónapokon át importra szorulunk. A hazai piacon egész évben jelen vannak a nagy hagymatermelő országok termékei is, így a lengyel, osztrák, német, holland árukkal is versenyeznünk kell.

Hiába bővítenénk a termelést, ha nincs elegendő, korszerű tároló, hangsúlyozta a szakember.

A vásárlói szokások változása a vöröshagymát is érinti, napjainkban már csak annyit vesznek a háztartások, amennyire éppen szükségük van, megszűnt az otthoni tárolás. Korábban jellemző volt, hogy ősszel a családok vettek néhány zsák hagymát, ami a spájzban vagy a garázsban várt a felhasználásra. A hazavitt mennyiségnek egy része persze megromlott, ezért is alakultak át a vásárlási szokások, és a tárolást most már a termelőktől várják el a fogyasztók. Ez is a tárolókapacitás bővítését sürgeti: a légtechnikával ellátott épületek, hűtőházak vagy a konténeres tárolók jelenthetik a megoldást.

A tárolókapacitás növeléséhez a termelők is pályázhatnak támogatásra, de a közösségi tárolókat is fejleszteni kell.

Vannak, akik 1-2 hektáron, mások 30-40 hektáron termesztenek vöröshagymát. A nagy termelők elsősorban a saját terményük tárolására törekednek, a kisebbeknek meg nem éri meg saját tárolóra beruházni, ők tészekhez csatlakozva oldhatják meg a tárolást, magyarázta Családi János.

A termelők igyekeznek majd csak annyi hagymát tárolni, amennyit biztonsággal tudnak értékesíteni, hiszen a technológia többletköltséggel jár, illetve hónapokig áll így a gazda pénze az áruban. Ezért is törekedtek sokan a földről való értékesítésre, hogy mihamarabb bevételük keletkezzen. De a fogyasztási szokások változása miatt ezen túl kell lépni.

A meglévő tárolók közt csak elvétve van korszerű berendezés, amelyből még áprilisban is értékesítik a szeptemberben betakarított hagymát.

Az október 19-től beadható kertészeti korszerűsítési pályázat segíthet újabbak építésében.

De más technológiai fejlesztésekhez is szükség van támogatásokra, mert bár a vetés és a permetezés gépesítettsége jó a hazai hagymatermelők többségénél, a betakarításé már kevésbé.

Csalóka az összehasonlítás

A magyar vöröshagyma 1970-ben élte fénykorát, amikor 11 ezer hektáron termesztették, azt követően kisebbek voltak a csúcsok (1978 – 9000 ha, 1988 – 9500 ha, 1995 – 8900 ha), a rendszerváltástól pedig jobbára mély zuhanás érezhető. Családi János szerint nem érdemes összehasonlítani a termőterületünket az 50 évvel korábbival, mert akkor olyan terméket is exportáltunk, aminek egy része már a berakodáskor sem volt emberi fogyasztásra alkalmas.

A vásárlók által betárolt zsákos hagymának pedig általában a harmada megromlott, tehát nem arról van szó, hogy az akkori fogyasztásunk a töredékére esett vissza, hanem ezek a veszteségek eltűntek, és ma már kisebb területen is hatékonyabban lehet termelni.

Tehát a korábbiakhoz képest nem is annyira a fogyasztás, mint inkább az egyszerre megvásárolt mennyiség csökkent. Jelenleg hazánkban évente személyenként 12 kilogramm hagyma fogy, és a sok évvel korábbi mennyiségekkel való összehasonlítás helyett inkább arra kell koncentrálni, hogy a jelenlegi igénynek minél nagyobb hányadát magyar hagymával lássuk el, kevesebb importra szoruljunk.

Az idén a késői fagyok kevéssé befolyásolták a hagymát más kultúrákhoz képest, de a kiszámíthatatlan, hirtelen változó időjárás sok növényvédelmi gondot okozott, és a termelők egy része nem tudott sikeresen fellépni a megjelenő kórokozók és kártevők ellen.

Az átlagosnál valamivel gyengébb termésre számít országos szinten a NAK hagyma munkacsoportjának vezetője.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Indiai kutatók uborka héjából állítanának elő csomagoló anyagot

Ne dobjuk el az uborka héját! Csomagolóanyagnak még jó lehet. Az (IIT) indiai Kharagpur Technológiai Intézet kutatói a magas cellulóz-tartalmú uborkahéjból cellulóz nanokristályokat hoztak létre, amelyek élelmiszer-csomagolóanyagok előállítására alkalmasak.

Rekordot döntött a banánexport

Új eladási csúcsot ért el ebben az évben Ecuador a banánexport terén. A világjárvány ideje alatt több banánt értékesítettek, mint egy évvel korábban.

Döntéstámogató rendszerek az állattartásban

Manapság a nagy cégek leginkább az SAP vállalatirányítási rendszert használják a cég folyamatainak ellenőrzésre. Összességében világszerte 12 millió felhasználó alkalmaz SAP-rendszert, amely az ügyviteli megoldások területén kimagasló szám. Azonban a NAK TechLab programjában számos olyan startup „kerül elő”, amely előbb-utóbb akár komoly konkurenciája is lehet az SAP-nak.

A téli időszak egyik legkedveltebb hagymás dísznövénye

Amaryllis, Hippeastrum, lovagcsillag, hölgyliliom - a sok elnevezés mind ugyanazt a pompás, hatalmas virágú hagymás dísznövényt takarja, ami ráadásul hosszan díszíti otthonunkat. Hajtatása, gondozása, könnyebb mint gondolná!

Robottechnika sírápolásra is

Egy holland felmérés szerint a kertészeti termesztéssel foglalkozó cégek mintegy 11 százaléka használ robotot valamely munkafolyamatban. A kertészetek jelenleg elsősorban permetezésre, ültetésre, dugványozásra, valamint betakarításkor alkalmazzák a legmodernebb technológiai fejlesztéseket.

Agrár-innovációkat is várnak a Magyar Innovációs Nagydíj-pályázatra

A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) stratégiai partnerségével és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) főtámogatásával 29. alkalommal hirdeti meg a Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot.

50 milliárdos beruházás Vas megyében

140 millió euró értékű fejlesztésbe kezdett a Nestlé Hungária a büki üzemében. Az élelmiszeripari beruházás 160 új munkahelyet teremt a térség számára. A Vas megyei gyártóközpont már most is több mint 500 embernek ad munkát és az egyik legjelentősebb és legmodernebb állateledel gyár Európában.

Az eredetvédett, sós túró története

A Görgény völgyét sajátos földrajzi adottságai, gazdag növény- és állatvilága miatt évszázadok óta Erdély különös zónájaként tartják számon. A hasonló nevű havasok lábánál és az ugyanezt a nevet viselő patak mentén emberemlékezet óta fakitermeléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak.

„Figyelsz egyáltalán? Mindegy, a macskámmal majd megbeszélem”

A mai világban a technológiai fejlődésnek köszönhetően annyi mindenre találnak megoldást, ami épp ésszel felfoghatatlan. Noha az ember eddig is tisztában volt nagyjából, hogy háziállata mit akar egy-egy ugatással, nyávogással üzenni gazdájának, de mostanra áttört a jég, a gazdik már szinte elkvaterkázhatnak szeretett kedvencükkel. „Minek a szociális élet? Mindent meg tudok beszélni a macskámmal!”

Télen is legyen látványos a kert

A lombhullató fákról cserjékről már lehullottak a levelek, az örökzöldek, meg mindig ugyanolyan látványukat mutatják – ezért télen a kert kevésbé mutatós. Ám sok növény van, mely ekkor is díszít: színes vesszőivel, egész tavaszig fennmaradó terméseivel.