Back to top

A Pilisi Parkerdőből (is) vigyük haza a szemetet!

Az idei évben a Pilisi Parkerdő erdészei a Tisztítsuk meg az országot! program keretében felmérték az erdőkben illegálisan elhelyezett szemét mennyiségét. Összesen több, mint 5 500 köbméternyi hulladékot találtak, ami pontosan kétszer töltené meg a Duna Aréna 50x25 méteres versenymedencéjét.

Fotó: Pilisi Parkerdő
A Parkerdő a fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára nyújt természetközeli kikapcsolódási lehetőséget, de az ezzel járó évi 25 millió látogatói alkalom is környezeti terheléssel jár, többek között a népszerű kirándulóhelyeken hátrahagyott hulladék miatt is. A Nemzetközi hulladékgyűjtő nap (szeptember 23.) alkalmából a Parkerdő elsősorban a megelőzés fontosságára szeretné felhívni a figyelmet. Arra, hogy mindenki vigye magával haza a szemetét!

A hátrahagyott hulladék rendszerint három fő beszállítási útvonalon érkezik az illegális lerakóhelyekre.
Fotó: Pilisi Parkerdő

Egyrészt olyan vállalkozók közreműködésével, akik a hulladék-lerakóhelyek költségeit igyekeznek így megspórolni. Az ő szállítmányaik javarészt kommunális hulladékokból, építési törmelékekből és sok esetben veszélyes ipari melléktermékekből és maradványokból állnak.

Mindezek nem csak a környezetet, a növényeket és az állatokat, hanem az arra járó, vagy a környéken élő embereket is veszélyeztetik!

A másik forrás a kommunális, lomtalanításkor el nem szállíttatott, ház körüli, háztartási hulladék, ami szintén károsítja környezetünket. A harmadik a kertekből származó zöldhulladék. Sokan azt gondolják, hogy a természetben lebomló anyagokkal – levágott fűvel, lenyesett ágakkal, lehullott gyümölcsökkel – nem követnek el természetkárosítást, azonban ez tévedés! Az illegálisan lerakott zöldhulladék is komoly problémát jelent, ennek sincs helye az erdőben, erdőszélen, mezőn!

A 2020-as Tisztítsuk meg az Országot! program keretén belül, amelyben a kormány elkötelezte magát az illegális hulladékkal szennyezett területek megtisztítása mellett, a Parkerdő Budapesti Erdészete kapott segítséget.
Fotó: Pilisi Parkerdő

Egy mintaprogram első állomásaként a területén lévő IX. kerületi háromhektáros erdőfoltot szabadították meg az illegálisan lerakott hulladékoktól, a területről több mint 170 m 3 szemetet szállítottak el.

A Parkerdő számára ugyancsak feladatot jelent, a népszerű kirándulóhelyeken hátrahagyott szemét.

A tapasztalatok ugyanakkor a turistaútakon javuló tendenciát mutatnak – egyre nagyobb számban vannak olyan környezettudatos túrázók, akik már kulacsból isznak, dobozban viszik az élelmüket és a kirándulásuk során keletkezett összes hulladékukat hazaviszik -, de még így is rengeteg az erdőben hagyott pet palack, ételmaradék, alufólia és szétdobált papírzsebkendő.

A Nemzetközi hulladékgyűjtő nap alkalmából a Pilisi Parkerdő a megelőzés fontosságára szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy senki se vigye ki az erdőbe a hulladékát, illetve minden természetjáró vigye magával haza a szemetét!

Az erdőjárók ugyanis azzal tudnak leginkább hozzájárulni az egészséges erdő fenntartásához, ha így cselekednek.

A kérés jogosságát alátámasztja, hogy a Parkerdőnél évente 100 milliós nagyságrendet költenek el csak a hulladékok elszállításra. Ha ezt az összeget klímavédelemre, a környezet megóvására, erdősítésre fordíthatnák, legalább 20 hektár új erdő létrehozására lenne módjuk minden évben!

Forrás: 
Pilis Parkerdő Zrt. közlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Egészséges talaj - Egyre inkább felértékelődik

A 21. század legjelentősebb megoldandó feladatai között első helyen az energia, a tiszta ivóvíz iránti igény kielégítése és az egészséges talaj megóvása áll.

Tartsuk életben a talajt, védjük meg a biológiai sokféleséget!

December 5-én a Talaj világnapját ünnepeljük, az idei kampány felhívja a figyelmünket arra, hogy a földfelszín alatt lévő baktériumok és giliszták nélkülözhetetlenek a talajban végbemenő folyamatokhoz. Az emberiség közel 11–12 ezer éve foglalkozik a talaj művelésével.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Tűzveszély a „kertek alatt”

Sokan gondolják azt, hogy csak tőlünk távol lehetnek nagy kiterjedésű erdőtüzek, ugyanakkor a klímaváltozás miatt ez a veszély már itt van a „kertkapunkban”, a magyarországi erdők is veszélyeztettek, a keletkező erdőtüzek pedig egyre nagyobb kiterjedésűek.

A Közös Agrárpolitika kilátásai a következő években

Az új Közös Agrárpolitika esélyt ad az mezőgazdasági termelőknek, hogy gazdaságilag, társadalmilag és környezetileg fenntartható termelést folytassanak – hangsúlyozta Janusz Czesaw Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa az online térben tartott Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.

Rengeteg szemetet szállítottak el ősszel az erdőkből

Az állami erdőgazdaságok az őszi időszakban 1100 köbméter illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttek össze az általuk kezelt erdőterületen a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. A munka azonban még korántsem ért véget, az Agrárminisztérium irányítása alá tartozó erdőgazdaságok és nemzeti parkok területén év végéig folyamatos a hulladékmentesítés.

Érmes gúthi dámbikák a rendhagyó szezonban

A koronavírus járvány miatt rendhagyó dámszezont zárt a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészete. A világhírű, kétszeres Edmond Blanc-díjas vadászterületen a megszokottnál jóval kevesebb, 64 lapátos bikát ejtettek el a vadászok.

Rekord vadlúdlétszám Tatán

A Tatai Vadlúd Sokadalom szerint az 1980-as évek közepétől nem számoltak össze annyi vadludat a természetvédelmi szakemberek a tatai Öreg-tavon, mint e hét hétfőjén. De a hét még újabb rekorddal kecsegtethet az elmúlt napok történései alapján, ugyanis már november 25-e óta érzékelhető volt az intenzív vadlúdvonulás.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.