Back to top

A Pilisi Parkerdőből (is) vigyük haza a szemetet!

Az idei évben a Pilisi Parkerdő erdészei a Tisztítsuk meg az országot! program keretében felmérték az erdőkben illegálisan elhelyezett szemét mennyiségét. Összesen több, mint 5 500 köbméternyi hulladékot találtak, ami pontosan kétszer töltené meg a Duna Aréna 50x25 méteres versenymedencéjét.

Fotó: Pilisi Parkerdő
A Parkerdő a fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára nyújt természetközeli kikapcsolódási lehetőséget, de az ezzel járó évi 25 millió látogatói alkalom is környezeti terheléssel jár, többek között a népszerű kirándulóhelyeken hátrahagyott hulladék miatt is. A Nemzetközi hulladékgyűjtő nap (szeptember 23.) alkalmából a Parkerdő elsősorban a megelőzés fontosságára szeretné felhívni a figyelmet. Arra, hogy mindenki vigye magával haza a szemetét!

A hátrahagyott hulladék rendszerint három fő beszállítási útvonalon érkezik az illegális lerakóhelyekre.
Fotó: Pilisi Parkerdő

Egyrészt olyan vállalkozók közreműködésével, akik a hulladék-lerakóhelyek költségeit igyekeznek így megspórolni. Az ő szállítmányaik javarészt kommunális hulladékokból, építési törmelékekből és sok esetben veszélyes ipari melléktermékekből és maradványokból állnak.

Mindezek nem csak a környezetet, a növényeket és az állatokat, hanem az arra járó, vagy a környéken élő embereket is veszélyeztetik!

A másik forrás a kommunális, lomtalanításkor el nem szállíttatott, ház körüli, háztartási hulladék, ami szintén károsítja környezetünket. A harmadik a kertekből származó zöldhulladék. Sokan azt gondolják, hogy a természetben lebomló anyagokkal – levágott fűvel, lenyesett ágakkal, lehullott gyümölcsökkel – nem követnek el természetkárosítást, azonban ez tévedés! Az illegálisan lerakott zöldhulladék is komoly problémát jelent, ennek sincs helye az erdőben, erdőszélen, mezőn!

A 2020-as Tisztítsuk meg az Országot! program keretén belül, amelyben a kormány elkötelezte magát az illegális hulladékkal szennyezett területek megtisztítása mellett, a Parkerdő Budapesti Erdészete kapott segítséget.
Fotó: Pilisi Parkerdő

Egy mintaprogram első állomásaként a területén lévő IX. kerületi háromhektáros erdőfoltot szabadították meg az illegálisan lerakott hulladékoktól, a területről több mint 170 m 3 szemetet szállítottak el.

A Parkerdő számára ugyancsak feladatot jelent, a népszerű kirándulóhelyeken hátrahagyott szemét.

A tapasztalatok ugyanakkor a turistaútakon javuló tendenciát mutatnak – egyre nagyobb számban vannak olyan környezettudatos túrázók, akik már kulacsból isznak, dobozban viszik az élelmüket és a kirándulásuk során keletkezett összes hulladékukat hazaviszik -, de még így is rengeteg az erdőben hagyott pet palack, ételmaradék, alufólia és szétdobált papírzsebkendő.

A Nemzetközi hulladékgyűjtő nap alkalmából a Pilisi Parkerdő a megelőzés fontosságára szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy senki se vigye ki az erdőbe a hulladékát, illetve minden természetjáró vigye magával haza a szemetét!

Az erdőjárók ugyanis azzal tudnak leginkább hozzájárulni az egészséges erdő fenntartásához, ha így cselekednek.

A kérés jogosságát alátámasztja, hogy a Parkerdőnél évente 100 milliós nagyságrendet költenek el csak a hulladékok elszállításra. Ha ezt az összeget klímavédelemre, a környezet megóvására, erdősítésre fordíthatnák, legalább 20 hektár új erdő létrehozására lenne módjuk minden évben!

Forrás: 
Pilis Parkerdő Zrt. közlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növényi alapanyagokból készült ételek mellett kötelezte el magát az IKEA

A svéd bútorforgalmazó óriásvállalat célja, hogy 2025-re az éttermeiben kínált ételek fele, az általa forgalmazott, előre csomagolt élelmiszereknek pedig 80 százaléka növényi alapanyagokból készüljön. Több lesz a csirkéből és halból készült ételük is.

Felkészült az erdőgazdaság a hideg télre!

Az enyhe őszies, sáros idő után hirtelen beköszöntött a hideg és a fagy. A változó időjárástól függetlenül biztonsággal ki tudjuk szolgálni a lakosságot és a partnereinket, sőt a legtöbb erdészetnél még száraz tüzelőanyag is van készleten – mondta Zay Zsolt, az EGERERDŐ Zrt. kereskedelmi vezetője.

Aggasztóan gyorsan halnak ki növényfajok

Az emberi tevékenység hatására igen gyorsan tűnnek el fajok a Föld színéről… Az elmúlt 250 évben 571 vadon élő növényfaj pusztult ki bolygónkon. Ez a szám kétszerese a kipusztult állatfajokénak (emlős, madár, kétéltű). Napjainkban ötszázszor olyan gyors a növényfajok kihalása, mint az iparosodás előtt volt…

Erdei gombára rálelni is élmény

Erdei gombát keresni, hát még rátalálni nagyszerű dolog. Enni is jó, ráadásul egészséges – mondja a hévízi Benkő Lajos, aki nemcsak a piacon ellenőrzi a gombákat, hanem ismeretterjesztő túrákat szervez és vezet, hogy oktassa a résztvevőket.

Nitrátválságtól a foszfátválságig?

Az EU nitrátokról szóló irányelvének célja a vízbe szivárgó nitrátok csökkentése a vízszennyezés megelőzése érdekében. Ez a széles körben elfogadott szabályozás segíti az olyan veszélyeztetett növényfajok védelmét, amelyek a talajban és a vízben található magas nitrát szint miatt károsodnának.

A biológiai sokféleség kulcsa

Az erdő nem egyszerűen fák sokasága, hanem bonyolult ökológiai rendszer, ami nélkül nem létezhetne az emberiség. Szolgáltatásai nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is jelen vannak mindennapjainkban, hívja fel a figyelmet az Országos Erdészeti Egyesület az Agrárminisztérium támogatásával "Mi fán terem az erdő?" címmel indított társadalmi célú kampányában.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Komoly veszélyt jelentenek az özönnövények az őshonos gyepes élőhelyekre

Korábban már hírt adtunk arról a pályázatról, mely keretében a természetvédelmi szakemberek Pest megye több pontján végeznek gyep- és erdőhelyreállító munkákat, melyek alapját az özönnövények elleni küzdelem jelenti. Következzenek most a részletek, melyekről Schneider Zoltánt, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság projektmenedzserét kérdeztük.

Az őszi településfásítás befejeződött, de tavasszal folytatják!

Országszerte 475 település csatlakozott az Agrárminisztérium által meghirdetett Településfásítási programhoz. A KEFAG Zrt. által csemetekertjében felnevelt sorfák igénylésében az EGERERDŐ Zrt. működési területén lévő települések közül is több, mint 20-an sikeresen vettek részt.