Back to top

Titokban tartják a világ legritkább növényének hollétét

Az Ausztráliában található Kék-hegységben szinte elrejtett oázisként terül el az ausztrálok egyik nemzeti kincsének számító mintegy 28 hektáros botanikus kert, ami közel 6000 növény- és állatfajnak ad otthont. E kertben található a világ legritkább növénye, a sárkányfenyő, melynek eredete olyan történelmi korokig vezethető vissza, hogy már a dinoszauruszok is csemegéztek belőle.

Tavaly decemberben villám csapott a kék-hegységi botanikus kertbe, amelynek következtében a vihar keltette erős szélvihartól erdőtűz szabadult el, mely megfékezhetetlenül kezdett tombolni termőföldeken, almaültetvényeken, mígnem elérte a botanikus kertet is.

A tűzoltók minden erőfeszítésének ellenére a „nemzeti kincs” egynegyede porrá égett, de sikerült megmenteni néhány példányt a világ legidősebb és egyben legveszélyeztetettebb növényéből, a sárkányfenyőből.

Mit lehet tudni a sárkányfenyőről?

Felfedezése az múlt század egyik legjelentősebb pillanata volt. ’94-et írtunk, mikor a természetőrök egy területbejárás során olyan tűlevelű fákra bukkantak egy szurdokban, amelyet még a tudósok se láttak korábban. A csokoládébarna kérgű, összetett törzsű sárkányfenyő a szakértők véleménye szerint megközelítőleg 200 millió éve, a jura és kréta korszakban is élt már, még mielőtt Ausztrália elszakadt volna a Gondwana őskontinenstől.

 

A szakemberek annak az esélyét se zárják ki, hogy még a dinoszauruszok is lakmároztak belőle, ezért egyértelműen kijelenthető, hogy a Kék-hegység botanikus kertjében fellelt sárkányfenyők élő kövületnek számítanak.

A növény vadon élő populációja rendkívül veszélyeztetett besorolású, kevesebb, mint 100 darab van belőlük összesen, valamennyi a park területén. De hogy azon belül egész pontosan hol, azt nem tudni, mert élőhelyének holléte bizalmas információnak számít, ezért szigorú titokban őrzik. Nem véletlen, hogy a tűzvész idején prioritást élvezett a megmentésük.

A sárkányfenyő a veszélyeztetett fajok jelképének is számít, és sokkal nagyobb státusszal rendelkezik, mint más kihalóban lévő fajok, hiszen ezekkel a növények még a dinoszauruszok is találkozhattak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Lövésfelismerés a védett állatokért

Az orvvadászok mihamarabbi kézre kerítésének érdekében, illetve a veszélyeztetett fajok védelmében kifejlesztettek egy olyan technológiát, ami akusztikus érzékelővel rögzíti, honnan adtak le lövést az állatokra. A megoldás a nemzetközi természetvédelmi jótékonysági szervezet, a Londoni Zoológiai Társaság és a Google Cloud kooperálásával valósult meg.

Tápanyag és talajfertőtlenítő egyben, ez a Force Evo

Jövőre három új növényvédő szert vezet be a Syngenta: az Amistar Prime a kalászosok gombás betegségei, az Orondis Ultra a szőlőperonoszpóra ellen hatékony készítmény, a Force Evo pedig a talajfertőtlenítő és a teljes értékű startertrágya kombinációja. Az utóbbit elsősorban csemegekukorica és hibridkukorica termesztéséhez ajánlják, hangzott el az online bemutatón.

Szklerotinia: a talajból érkező veszedelem

Egyre gyakrabban szembesülünk azzal, hogy még ideális vetésforgó mellett sincs teljes biztonság a szklerotiniától! A fehérpenész rothadás (Sclerotinia sclerotiorum) gombája polifág kórokozó, több száz gazdanövénye van. Három nagy szántóföldi kultúránkat - a repcét, a napraforgót és a szóját - is „kedveli”.

Hova tűnhetett a Bócsán vadkamerának pózoló tarajos sül?

November 18-án, egy Bócsán kihelyezett vadkamera tarajos sült rögzített, amit a Kiskunsági Nemzeti Park is alátámasztott. Az eset igazán rendhagyó, hiszen a faj Afrikában őshonos, a hazai faunának nem része. Ugyanakkor Európa mediterrán régióban, például Olaszországban vagy a Balkánon már megjelent.

Advent idején nagyobb a lakástüzek veszélye

Vasárnap gyújtjuk meg az adventi koszorú első gyertyáját, ezzel elkezdődik az ünnepi készülődés, a várakozás időszaka. Ha azonban nem biztonságos koszorút veszünk vagy készítünk, esetleg nem megfelelő helyre tesszük az adventi díszt, könnyen bekövetkezhet a baj, amikor már csak a tűzoltók segíthetnek.

Nem veszélyeztetik a hazai fenyőfa értékesítést a korlátozó intézkedések

A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete a fenyőfa értékesítést érintő esetleges korlátozó intézkedések körüli bizonytalanságok miatt levélben fordult az Agrárminisztériumhoz.

A legmagyarabb arab lófajta

A shagya-arab őshonos magyar lófajta, amely 2004-től nemzeti kincsünk. A tetszetős küllemű ló, hátaslóként vagy fogatlóként is használható, nagyszerű szabadidő és sportló. Táv- és a vadászlovaglásra, valamint a díjlovaglásra is alkalmas. Könnyed mozgásúak, hamar tanulnak, nyugodt természetűek, kezesek. A hagyományőrző lovasíjászok és a western lovasok előszeretettel választják ezt a fajtát.

Vegyes kisgazdaság - A haszon nézőpont kérdése

Pottyondy Ákos és felesége, Patricia 2018-ban alapították meg saját vállalkozásukat Pannonhalmán. A település Tóthegynek nevezett részén, egy régi parasztudvaron hozták létre a több lábon álló családi gazdaságot, az Ürmös Portát. Nem piacra dolgoznak, a saját szükségleteik kielégítésére, vegyszerek felhasználása nélkül termesztenek zöldség- és gyógynövényféléket, gyümölcsöt.

Kutatók értékelték a tőzegmentes kertészet fejlődési irányát

A Coventry Egyetem egy kimutatást készített arról, hogy az Egyesült Királyság kertészeti tevékenysége milyen eredményeket tud felmutatni a tőzegmentes növénytermesztés területén. A brit kormány évek óta elkötelezett a tőzegfelhasználás csökkentése mellett.