Back to top

Titokban tartják a világ legritkább növényének hollétét

Az Ausztráliában található Kék-hegységben szinte elrejtett oázisként terül el az ausztrálok egyik nemzeti kincsének számító mintegy 28 hektáros botanikus kert, ami közel 6000 növény- és állatfajnak ad otthont. E kertben található a világ legritkább növénye, a sárkányfenyő, melynek eredete olyan történelmi korokig vezethető vissza, hogy már a dinoszauruszok is csemegéztek belőle.

Tavaly decemberben villám csapott a kék-hegységi botanikus kertbe, amelynek következtében a vihar keltette erős szélvihartól erdőtűz szabadult el, mely megfékezhetetlenül kezdett tombolni termőföldeken, almaültetvényeken, mígnem elérte a botanikus kertet is.

A tűzoltók minden erőfeszítésének ellenére a „nemzeti kincs” egynegyede porrá égett, de sikerült megmenteni néhány példányt a világ legidősebb és egyben legveszélyeztetettebb növényéből, a sárkányfenyőből.

Mit lehet tudni a sárkányfenyőről?

Felfedezése az múlt század egyik legjelentősebb pillanata volt. ’94-et írtunk, mikor a természetőrök egy területbejárás során olyan tűlevelű fákra bukkantak egy szurdokban, amelyet még a tudósok se láttak korábban. A csokoládébarna kérgű, összetett törzsű sárkányfenyő a szakértők véleménye szerint megközelítőleg 200 millió éve, a jura és kréta korszakban is élt már, még mielőtt Ausztrália elszakadt volna a Gondwana őskontinenstől.

 

A szakemberek annak az esélyét se zárják ki, hogy még a dinoszauruszok is lakmároztak belőle, ezért egyértelműen kijelenthető, hogy a Kék-hegység botanikus kertjében fellelt sárkányfenyők élő kövületnek számítanak.

A növény vadon élő populációja rendkívül veszélyeztetett besorolású, kevesebb, mint 100 darab van belőlük összesen, valamennyi a park területén. De hogy azon belül egész pontosan hol, azt nem tudni, mert élőhelyének holléte bizalmas információnak számít, ezért szigorú titokban őrzik. Nem véletlen, hogy a tűzvész idején prioritást élvezett a megmentésük.

A sárkányfenyő a veszélyeztetett fajok jelképének is számít, és sokkal nagyobb státusszal rendelkezik, mint más kihalóban lévő fajok, hiszen ezekkel a növények még a dinoszauruszok is találkozhattak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egészséges talaj - Egyre inkább felértékelődik

A 21. század legjelentősebb megoldandó feladatai között első helyen az energia, a tiszta ivóvíz iránti igény kielégítése és az egészséges talaj megóvása áll.

Tartsuk életben a talajt, védjük meg a biológiai sokféleséget!

December 5-én a Talaj világnapját ünnepeljük, az idei kampány felhívja a figyelmünket arra, hogy a földfelszín alatt lévő baktériumok és giliszták nélkülözhetetlenek a talajban végbemenő folyamatokhoz. Az emberiség közel 11–12 ezer éve foglalkozik a talaj művelésével.

Szőlővédelmi újdonságok a BASF-nél

Idei második online kísérleti bemutatóján a szőlőben használható gombaölő szerek fejlesztését mutatta be a BASF. A téma a peronoszpóra és a feketerothadás elleni védekezés volt. Hajnal Gábor marketingvezető hangsúlyozta, hogy a BASF fejlesztésben elkötelezett cégként régóta dolgozik azon, hogy a termesztők számára zökkenőmentes legyen az átmenet a szerkivonásokon.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Tehetünk a talajromlás ellen

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet közelmúltban tartott online konferenciáján több előadásban is szóltak a klímaváltozás és a talajállapot romlásának mezőgazdasági következményeiről. A mezőgazdaság a második legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó ágazat, de e káros folyamatok enyhítésére számos eszköz áll a rendelkezésére.

A növénykárok jelentős részét a tavaszi fagy és a jégeső okozta

A szélsőséges időjárás komoly kihívások elé állították a gazdákat. A Groupama Biztosító adatai szerint 2020-ban a károk jelentős többségét a jégeső és a tavaszi fagy okozta a mezőgazdaságban. A vagyoni jellegű károk biztosításában tudatosabbak lettek a magyar gazdák

Ausztrália több mint 30 millió tonnára becsüli az idei búzatermést

Az ausztrál gazdálkodók, ha minden jól alakul, több mint 30 millió tonna búzát fognak betakarítani ebben a szezonban. Az elmúlt időszak kedvező időjárása, a sok eső miatt 10 százalékkal több termést jósolnak a szakemberek, mint szeptemberben.

Tűzveszély a „kertek alatt”

Sokan gondolják azt, hogy csak tőlünk távol lehetnek nagy kiterjedésű erdőtüzek, ugyanakkor a klímaváltozás miatt ez a veszély már itt van a „kertkapunkban”, a magyarországi erdők is veszélyeztettek, a keletkező erdőtüzek pedig egyre nagyobb kiterjedésűek.

A Közös Agrárpolitika kilátásai a következő években

Az új Közös Agrárpolitika esélyt ad az mezőgazdasági termelőknek, hogy gazdaságilag, társadalmilag és környezetileg fenntartható termelést folytassanak – hangsúlyozta Janusz Czesaw Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa az online térben tartott Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.

Rengeteg szemetet szállítottak el ősszel az erdőkből

Az állami erdőgazdaságok az őszi időszakban 1100 köbméter illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttek össze az általuk kezelt erdőterületen a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. A munka azonban még korántsem ért véget, az Agrárminisztérium irányítása alá tartozó erdőgazdaságok és nemzeti parkok területén év végéig folyamatos a hulladékmentesítés.