Back to top

Titokban tartják a világ legritkább növényének hollétét

Az Ausztráliában található Kék-hegységben szinte elrejtett oázisként terül el az ausztrálok egyik nemzeti kincsének számító mintegy 28 hektáros botanikus kert, ami közel 6000 növény- és állatfajnak ad otthont. E kertben található a világ legritkább növénye, a sárkányfenyő, melynek eredete olyan történelmi korokig vezethető vissza, hogy már a dinoszauruszok is csemegéztek belőle.

Tavaly decemberben villám csapott a kék-hegységi botanikus kertbe, amelynek következtében a vihar keltette erős szélvihartól erdőtűz szabadult el, mely megfékezhetetlenül kezdett tombolni termőföldeken, almaültetvényeken, mígnem elérte a botanikus kertet is.

A tűzoltók minden erőfeszítésének ellenére a „nemzeti kincs” egynegyede porrá égett, de sikerült megmenteni néhány példányt a világ legidősebb és egyben legveszélyeztetettebb növényéből, a sárkányfenyőből.

Mit lehet tudni a sárkányfenyőről?

Felfedezése az múlt század egyik legjelentősebb pillanata volt. ’94-et írtunk, mikor a természetőrök egy területbejárás során olyan tűlevelű fákra bukkantak egy szurdokban, amelyet még a tudósok se láttak korábban. A csokoládébarna kérgű, összetett törzsű sárkányfenyő a szakértők véleménye szerint megközelítőleg 200 millió éve, a jura és kréta korszakban is élt már, még mielőtt Ausztrália elszakadt volna a Gondwana őskontinenstől.

 

A szakemberek annak az esélyét se zárják ki, hogy még a dinoszauruszok is lakmároztak belőle, ezért egyértelműen kijelenthető, hogy a Kék-hegység botanikus kertjében fellelt sárkányfenyők élő kövületnek számítanak.

A növény vadon élő populációja rendkívül veszélyeztetett besorolású, kevesebb, mint 100 darab van belőlük összesen, valamennyi a park területén. De hogy azon belül egész pontosan hol, azt nem tudni, mert élőhelyének holléte bizalmas információnak számít, ezért szigorú titokban őrzik. Nem véletlen, hogy a tűzvész idején prioritást élvezett a megmentésük.

A sárkányfenyő a veszélyeztetett fajok jelképének is számít, és sokkal nagyobb státusszal rendelkezik, mint más kihalóban lévő fajok, hiszen ezekkel a növények még a dinoszauruszok is találkozhattak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rekord vadlúdlétszám Tatán

A Tatai Vadlúd Sokadalom szerint az 1980-as évek közepétől nem számoltak össze annyi vadludat a természetvédelmi szakemberek a tatai Öreg-tavon, mint e hét hétfőjén. De a hét még újabb rekorddal kecsegtethet az elmúlt napok történései alapján, ugyanis már november 25-e óta érzékelhető volt az intenzív vadlúdvonulás.

Gombák és fonálférgek nemzetközi adatbázisa

22 európai nyelven, köztük magyarul is elérhető a talajban kórokozó gombák és fonálférgek nemzetközi adatbázisa a www.best4soil.eu honlapon keresztül.

Indiai kutatók uborka héjából állítanának elő csomagoló anyagot

Ne dobjuk el az uborka héját! Csomagolóanyagnak még jó lehet. Az (IIT) indiai Kharagpur Technológiai Intézet kutatói a magas cellulóz-tartalmú uborkahéjból cellulóz nanokristályokat hoztak létre, amelyek élelmiszer-csomagolóanyagok előállítására alkalmasak.

Robottechnika sírápolásra is

Egy holland felmérés szerint a kertészeti termesztéssel foglalkozó cégek mintegy 11 százaléka használ robotot valamely munkafolyamatban. A kertészetek jelenleg elsősorban permetezésre, ültetésre, dugványozásra, valamint betakarításkor alkalmazzák a legmodernebb technológiai fejlesztéseket.

Rengeteg szemetet szállítottak el ősszel az erdőkből

Az állami erdőgazdaságok az őszi időszakban 1100 köbméter illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttek össze az általuk kezelt erdőterületen a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. A munka azonban még korántsem ért véget, az Agrárminisztérium irányítása alá tartozó erdőgazdaságok és nemzeti parkok területén év végéig folyamatos a hulladékmentesítés.

Természetvédelmi kapacitásfejlesztés öt balkáni országban magyar segítséggel

Természetvédelmi kapacitásfejlesztésbe kezd öt balkáni államban (Albánia, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia) a debreceni székhelyű BioAqua Pro Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum.

Új természetismereti központ jön létre a Nyugat-Mecsekben

Az aktív ökoturizmus fellendülésével egyre nagyobb az igény az élményközpontú és természetközeli szolgáltatások iránt. A Mecsekerdő elkötelezett a térség turisztikai desztinációinak fejlesztésében, ezúttal egy határmenti együttműködés keretében a Nyugat-Mecsekben új természetismereti központ jöhet létre. A projekt nyitókonferenciája 2020. november 25-én zajlott.

Egyre több a hamisított peszticid

Jelentős mértékben nő a hamis, nem engedélyezett vagy betiltott peszticidek illegális kereskedelme. Amellett, hogy ezek potenciálisan hatástalanok, a haszonnövényeket, környezetet, sőt akár az emberi egészséget károsító összetevőket is tartalmazhatnak.

Rosszabb a levegő az Alpok néhány sípályáján, mint a francia nagyvárosokban

Hiába ítélte felelősnek a grenoble-i bíróság a francia államot azért, mert nem harcolt kellőképpen a légszennyezés ellen az Arve völgyében, az itt élők mégsem elégedettek a pénteki döntéssel. A bíró ugyanis nem talált ok okozati kapcsolatot betegségeik és a szennyezés között.

Lövésfelismerés a védett állatokért

Az orvvadászok mihamarabbi kézre kerítésének érdekében, illetve a veszélyeztetett fajok védelmében kifejlesztettek egy olyan technológiát, ami akusztikus érzékelővel rögzíti, honnan adtak le lövést az állatokra. A megoldás a nemzetközi természetvédelmi jótékonysági szervezet, a Londoni Zoológiai Társaság és a Google Cloud kooperálásával valósult meg.