Back to top

Továbbra is slágernövény a csemegekukorica

A csemegekukorica évek óta tartó népszerűsége jól példázza, hogy mindig találhatunk olyan piaci rést, amit érdemes megcélozni. A kárpátaljai termelők szerint mostanság ez a növény adja a legnagyobb nyereséget.

– Persze csak akkor, ha mindent jól, szakszerűen csinálunk – vallja meggyőződéssel Pallagi István fiatal derceni gazda, aki idén 3 hektáron termeszti kedvenc növényét. – Korábban próbálkoztam fóliaházban sejttálcákon nevelt palántával, hogy fiatal sarjakat ültessek ki a szabadföldre, más években helyre vetettem a szaporítóanyagot a hajtatóközegbe.

Tíz év tapasztalattal a hátam mögött elmondhatom, hogy nálam a szabadföldi termesztés vált be, és ebből is hol a tavaszi, hol meg az őszi forduló hozza a nagyobb hasznot.

Fotó: Rimóczi Irén
Azt persze elismerem, hogy egy évtized alatt sok minden megváltozott.

Például, ahogy más termelőktől hallottam, megjelent vidékünkön a hágón túli konkurencia.

– Mielőtt róluk szót ejtenénk, hadd mondjam el, hogy a szabadföldi termesztést egyrészt a munkaerőhiány kényszerítette ki, másrészt az tette lehetővé, hogy a magyar állam által támogatott Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program keretében nem csupán korszerű traktorokat, hanem precíziós vetőgépeket is be tudtunk szerezni gazdatársaimmal. Márpedig számunkra ez létkérdés volt.
Ha jól számolom, nálam a minőségi szaporítóanyag az önköltség mintegy 45 százalékát teszi ki.

Tehát kulcsfontosságú, hogy szinte az összes növény teljes értékű termést hozzon.  

Ami pedig a hágón túlról jelentkező konkurenciát illeti: érdekes módon nálunk egyelőre nem tudnak labdába rúgni, annál az egyszerű oknál fogva, hogy az itt termett csemegekukorica sokkal ízletesebb, mint az ottani. Pedig jelentős részben ugyanazokról a fajtákról van szó. Gondolom, nálam okosabb emberek hamarosan kiderítik, hogy a különbség az eltérő talaj­adottságoknak, az éghajlati sajátosságoknak vagy valami másnak köszönhető.

Fotó: Rimóczi Irén

Lehet, hogy csak a vásárlók lokálpatriotizmusáról van szó.

– Nem, nem – válaszol mosolyogva beszélgetőtársam. – Egyelőre az itteni kispénzű vásárlók nincsenek olyan helyzetben, hogy sikerrel indíthatnánk „válassz helyi terméket!” kampányt.

Itt egyelőre a piac diktál – kőkeményen. Csak a minőség, a termék külleme, beltartalma, ízvilága, no meg természetesen az ára számít.

Mindennél beszédesebb adat, hogy jelenleg a Kárpátalján termelt csemegekukorica közel 90 százalékát hágón túli településeken értékesítik. Magam is gyakran viszek árut a munkácsi nagybani zöldségpiacra. A nyár közepén akadt olyan nap, amikor összesen 30 tonna csemegekukoricával megrakott teherautó indult Kárpátokon túli célpontok felé.

A csemegekukorica-szezon az első fagyokig tart
Mint mindent, valószínűleg a csemegekukorica termesztését is lehet jól és jobban csinálni.

– Imént már említettük a precíziós vetés fontosságát.

Emellett a vetésidő megválasztásán, a tápanyag-utánpótláson és a növényvédelmen is sok múlik.

És legfőképpen azon, hogy te jelenj meg elsőként a piacon! Ilyesmi talán a világ egyetlen más részén sem fordul elő: aki nyár elején 2–3 nappal megelőzte sorstársait az első tételek piacra juttatásával, hatalmas bevételre tehetett szert, mert két- két és félszer drágábban tudta értékesíteni a csöveket, mint az utána következők. Mivel ebben az esetben tonnákról van szó, az árbevétel is jelentős. Szerényen jegyzem meg, hogy mi az elsők között voltunk.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu
honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egészséges talaj - Egyre inkább felértékelődik

A 21. század legjelentősebb megoldandó feladatai között első helyen az energia, a tiszta ivóvíz iránti igény kielégítése és az egészséges talaj megóvása áll.

Létrehozták a növényfajok legnagyobb katalógusát

Új, kibővített növényfaj katalógust tettek közzé, amelyben német kutatók több mint 1,3 millió fajt ismertetnek.

Online étterem a nagy ukrán éhínség ételeivel

Ételek krumplihéjból, nyírfakéregből, kukoricacsutkából, ezekkel a fogásokkal emlékeztek meg a nagy ukrán éhínség áldozatiról a napokban. Egy virtuális étteremben mutatták be azokat az ételeket, amelyek megmentették az emberek életét, a szervezők ezzel hívták fel a figyelmet a történelmi eseményre.

Tartsuk életben a talajt, védjük meg a biológiai sokféleséget!

December 5-én a Talaj világnapját ünnepeljük, az idei kampány felhívja a figyelmünket arra, hogy a földfelszín alatt lévő baktériumok és giliszták nélkülözhetetlenek a talajban végbemenő folyamatokhoz. Az emberiség közel 11–12 ezer éve foglalkozik a talaj művelésével.

Szőlővédelmi újdonságok a BASF-nél

Idei második online kísérleti bemutatóján a szőlőben használható gombaölő szerek fejlesztését mutatta be a BASF. A téma a peronoszpóra és a feketerothadás elleni védekezés volt. Hajnal Gábor marketingvezető hangsúlyozta, hogy a BASF fejlesztésben elkötelezett cégként régóta dolgozik azon, hogy a termesztők számára zökkenőmentes legyen az átmenet a szerkivonásokon.

„Mi lesz az ünnepi vacsora?” - A sertéshús népszerűsége töretlen

Az ünnepek közeledtével az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum (AMC), valamint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) a minőségi sertéshús fogyasztását népszerűsíti.

Precíziós gazdálkodás - A cél: a tábla legkisebb részén maximalizálni a jövedelmezőséget

A vírusválság miatti idei rendkívüli események még inkább rávilágítottak arra, mekkora jelentősége lehet az okos megoldások alkalmazásának a hazai agráriumban. Az Agrárszektor Konferencia egyik szekciójának fő témáját az adta, milyen precíziós és digitalizációs eljárásokkal találkozhatnak a hazai gazdálkodók.

A növénykárok jelentős részét a tavaszi fagy és a jégeső okozta

A szélsőséges időjárás komoly kihívások elé állították a gazdákat. A Groupama Biztosító adatai szerint 2020-ban a károk jelentős többségét a jégeső és a tavaszi fagy okozta a mezőgazdaságban. A vagyoni jellegű károk biztosításában tudatosabbak lettek a magyar gazdák

Megkétszereződtek a termőföldárak kilenc év alatt

Az elmúlt kilenc évben reálértéken kétszeresére nőtt a termőföldek ára Magyarországon. Az évek óta tartó drágulási trend tavaly sem tört meg, mérsékeltebb ütemben, de folytatódott az árnövekedés, egyedül a szőlők átlagára csökkent – derült ki a Takarék Jelzálogbank országos felméréséből.

Ausztrália több mint 30 millió tonnára becsüli az idei búzatermést

Az ausztrál gazdálkodók, ha minden jól alakul, több mint 30 millió tonna búzát fognak betakarítani ebben a szezonban. Az elmúlt időszak kedvező időjárása, a sok eső miatt 10 százalékkal több termést jósolnak a szakemberek, mint szeptemberben.