0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Továbbra is slágernövény a csemegekukorica

A csemegekukorica évek óta tartó népszerűsége jól példázza, hogy mindig találhatunk olyan piaci rést, amit érdemes megcélozni. A kárpátaljai termelők szerint mostanság ez a növény adja a legnagyobb nyereséget.

– Persze csak akkor, ha mindent jól, szakszerűen csinálunk – vallja meggyőződéssel Pallagi István fiatal derceni gazda, aki idén 3 hektáron termeszti kedvenc növényét. – Korábban próbálkoztam fóliaházban sejttálcákon nevelt palántával, hogy fiatal sarjakat ültessek ki a szabadföldre, más években helyre vetettem a szaporítóanyagot a hajtatóközegbe.

Tíz év tapasztalattal a hátam mögött elmondhatom, hogy nálam a szabadföldi termesztés vált be, és ebből is hol a tavaszi, hol meg az őszi forduló hozza a nagyobb hasznot.

Azt persze elismerem, hogy egy évtized alatt sok minden megváltozott.

Például, ahogy más termelőktől hallottam, megjelent vidékünkön a hágón túli konkurencia.

– Mielőtt róluk szót ejtenénk, hadd mondjam el, hogy a szabadföldi termesztést egyrészt a munkaerőhiány kényszerítette ki, másrészt az tette lehetővé, hogy a magyar állam által támogatott Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program keretében nem csupán korszerű traktorokat, hanem precíziós vetőgépeket is be tudtunk szerezni gazdatársaimmal. Márpedig számunkra ez létkérdés volt.
Ha jól számolom, nálam a minőségi szaporítóanyag az önköltség mintegy 45 százalékát teszi ki.

Tehát kulcsfontosságú, hogy szinte az összes növény teljes értékű termést hozzon.  

Ami pedig a hágón túlról jelentkező konkurenciát illeti: érdekes módon nálunk egyelőre nem tudnak labdába rúgni, annál az egyszerű oknál fogva, hogy az itt termett csemegekukorica sokkal ízletesebb, mint az ottani. Pedig jelentős részben ugyanazokról a fajtákról van szó. Gondolom, nálam okosabb emberek hamarosan kiderítik, hogy a különbség az eltérő talaj­adottságoknak, az éghajlati sajátosságoknak vagy valami másnak köszönhető.

Lehet, hogy csak a vásárlók lokálpatriotizmusáról van szó.

– Nem, nem – válaszol mosolyogva beszélgetőtársam. – Egyelőre az itteni kispénzű vásárlók nincsenek olyan helyzetben, hogy sikerrel indíthatnánk „válassz helyi terméket!” kampányt.

Itt egyelőre a piac diktál – kőkeményen. Csak a minőség, a termék külleme, beltartalma, ízvilága, no meg természetesen az ára számít.

Mindennél beszédesebb adat, hogy jelenleg a Kárpátalján termelt csemegekukorica közel 90 százalékát hágón túli településeken értékesítik. Magam is gyakran viszek árut a munkácsi nagybani zöldségpiacra. A nyár közepén akadt olyan nap, amikor összesen 30 tonna csemegekukoricával megrakott teherautó indult Kárpátokon túli célpontok felé.

Mint mindent, valószínűleg a csemegekukorica termesztését is lehet jól és jobban csinálni.

– Imént már említettük a precíziós vetés fontosságát.

Emellett a vetésidő megválasztásán, a tápanyag-utánpótláson és a növényvédelmen is sok múlik.

És legfőképpen azon, hogy te jelenj meg elsőként a piacon! Ilyesmi talán a világ egyetlen más részén sem fordul elő: aki nyár elején 2–3 nappal megelőzte sorstársait az első tételek piacra juttatásával, hatalmas bevételre tehetett szert, mert két- két és félszer drágábban tudta értékesíteni a csöveket, mint az utána következők. Mivel ebben az esetben tonnákról van szó, az árbevétel is jelentős. Szerényen jegyzem meg, hogy mi az elsők között voltunk.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu
honlap tájékoztat.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság