A Cseber Nonprofit Kft. szakmai rendezvényén a szokásos szakmai információcsere mellett idén egy ünnepélyes alkalomra is sor került: most adták át először az Innovatív Cseber Gyűjtőhely díjat.
A hulladékgazdálkodás a környezetvédelem nagyon fontos része, nem véletlen, hogy egyre nagyobb figyelmet kap napjainkban. A 2003-ban alapított Cseber Nonprofit Kft. a növényvédő szerrel szennyezett göngyölegek minél nagyobb arányú visszagyűjtésének és ártalmatlanításának megszervezését, közvetítését tekinti alapfeladatának. Fenyvesi Rita ismertette a Cseber célkitűzéseit.
|
Fenyvesi Rita elmondta, hogy a növényvédelmi termékek biztonságos kezelése érdekében az Adama, a BASF, a Corteva Agriscience, a Nufarm és a Syngenta összefogott Európában a zárt áttöltőrendszer (Closed Transfer System – CTS) technológia támogatására. Az easyconnect rendszer két részből áll: egy tartályra szerelhető egyedi csavarkupakból, valamint a hozzá tartozó csatlakozóból, amelyek együtt zárt áttöltőrendszert alkotnak. |
A Cseber 2019-ben indította útjára a „Három a magyar igazság” elnevezésű szemléletformáló programját a környezettudatos nevelés és a növényvédő szeres göngyölegek szakszerű, háromszori kiöblítésének népszerűsítésére, melynek hosszú távú célkitűzése a visszagyűjtött műanyag kannák minél magasabb arányú anyagában hasznosítása.
A kampány részeként a Cseber nagy hangsúlyt fektet partnerei, köztük a szerződött gyűjtőhelyek minél szélesebb körű bevonására, saját környezettudatosság-formáló akciók és más ötletek megvalósítására biztatva őket. Az Innovatív Cseber Gyűjtőhely díj megalapításával ezeket a saját akciókat kívánják a nagy nyilvánosság előtt elismerni, megköszönve a fenntarthatóság érdekében végzett munkájukat.
|
Az első alkalommal átadott Innovatív Cseber Gyűjtőhely díjat a KITE Zrt. érdemelte ki, a díjat a budapesti Aquaworld Resortban tartott tanácskozáson adták át. – Jó időszakban jött a pályázat, volt idő elgondolni, miként tudnánk még jobban kihasználni meglévő lehetőségeinket – magyarázta a díjat átvevő Sopronyiné Komlósi Beáta. Mint a KITE Növényvédőszer-kereskedelmi üzletágának igazgatója hozzátette, a céget eddig is költséghatékonyság és környezettudatosság jellemezte, minden alközpontjuk egyben Cseber-begyűjtőhely is. A begyűjtési időpontokról emailben értesítik az érdekelteket, és előre legyártott big bag zsákokban történik a begyűjtés. Saját színes plakátokat nyomtattak, amiket jól látható helyeken helyeztek el az alközpontokban, áttekinthető szórólapokat készítettek és küldtek partnereiknek.
 A központban és az alközpontokban lévő nagyméretű kivetítőkön a szakszerű permetezőöblítést bemutató ECPA-kisfilmeket vetítenek a várakozó ügyfeleknek. A KITE Zrt. Facebookon megosztott göngyölegkezelésről szóló videóit közel 3 ezer partnerük látta. Ezen felül a gyerekek bevonására is gondoltak: nekik színezőt készítettek a Cseber kampányának kabalájából, a kesztyűs méhecskéból, és színes ceruzákat is adtak hozzá. |
A konferencián részt vettek a gyűjtőhelyek képviselői mellett a Cseber professzionális hulladékgazdálkodó partnerei, együttműködő partnere, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, és más agrárszakmai szövetségek és hivatalok is képviseltették magukat.
„A gazdálkodók a növényvédő szerek felelős használatával sokat tehetnek a környezet megóvása érdekében” – hangsúlyozta Horváth Boglárka, a Syngenta projektmenedzsere. Mint hozzátette, nagy kockázatot jelentenek a pontszerű, azaz kisebb területen keletkező szennyezések, amelyek bekerülhetnek a helyi vízgyűjtő rendszerbe, felszíni vizekbe és a talajvízbe is. Ennek a veszélye csökkenthető, ha a permetezőgépek külső-belső tisztítását úgy végzik, hogy a mosóvizet biztonságosan össze lehessen gyűjteni. A vállalat a torinói egyetemmel közösen készített egy speciális ülepítő berendezést.
„A nagy cégek hasonló kérdésekre keresik a választ, és ha az üzleti életben versenytársak is, a hétköznapokban együtt tudnak dolgozni” – fogalmazott Perényi Marianna, a Bayer marketingszakértője. Elmondta, hogy a Bayer CropScience üzletág számára a fenntarthatóság a felelős gazdálkodás támogatásában ölt testet. A humán egészség, a vizek és a méhek védelme – e három témakörbe csoportosítva kerültek bemutatásra a biztonságra fókuszálva fejlesztett fenntarthatóságot segítő megoldások. A zárt rendszerű növényvédőszer-adagoló fejlesztésében élen járt a cég, ezt a hazai termelők is évek óta használják.
A Phytobac biológiai vízkezelő rendszer csökkenti a permetezőberendezések tisztításakor keletkező mosóvíz és más szennyező anyagok mennyiségét, amelyek egyébként a környező vizekbe kerülnének.
A cégek fenntarthatóság érdekében végzett közös munkájának eredménye a deflektor, ami a szívólevegős vetőgépek – a kukorica- és napraforgó vetőgépek nagy része ilyen – ventilátorából kilépő levegőt és az abban lévő, a magokról ledörzsölődött szennyezett port a talajra vezeti. Mérések támasztják alá, hogy deflektor alkalmazásával a vetőmagtételekből ledörzsölődő finom szállópor elsodródása 90 százalékkal csökkenthető.
„Le kell szögeznünk, hogy a mezőgazdálkodás nem környezetszennyező tevékenység” – jelentette ki Szalkai Gábor, aki nem tartja túl életszerűnek, hogy az Európai Unióban klimatizált irodákban fogalmazzák meg a szabályokat. A Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője hozzátette, hogy a magyar gazdák nem a klímaváltozás okozói, hanem elszenvedői.
Az első ilyen eset leleplezését Spanyolországból jelentették 2000-ben, és már abban az évben jelentettek újabb ügyeket Németországból, Görögországból, Olaszországból, Lengyelországból, Hollandiából, Csehországból, Romániából és Szlovéniából.
A hamisított szerek ügyeinek száma 2006 óta jelentősen megugrott. A becslések szerint jelenleg Európában évi 1,2 milliárd eurót, globálisan 4,4 milliárd eurót tesz ki az illegális növényvédő szerek piaca. A magyar hatóságok évek óta aktívan részt vesznek a többi tagországgal és a gyártókkal közös akciókban, folyamatosan figyelik a piacot, és egyre hatékonyabban szűrik ki az illegálisan forgalomba hozott vagy hamis termékeket.
|
Az utóbbi években a növényvédő szerrel szennyezett göngyölegek és a csávázott vetőmagok zsákjainak leadása és átvétele beépült a kereskedelmi szolgáltatások közé. A nonprofit cég tulajdonosai között vannak a legnagyobb növényvédőszer-gyártó és -forgalmazó cégek. Legnagyobb résztulajdonosa a Syngenta – az Adamával együtt 25,6 százalék a részesedése –, a BASF 22,7, a Bayer pedig a Monsantóval együtt 25,1 százalékban birtokolja. A Csebernek több mint száz partnere van, olyan gazdasági társaságok, amelyek növényvédő szert vagy csávázott vetőmagot gyártanak, állítanak elő, vagy ezek importőrei, első magyarországi forgalmazói. Ők biztosítják a működéshez szükséges bevételeket, ők fizetik a szolgáltatási díjakat.
A cég számos szervezetnek tagja – Növényvédelmi Szövetség, Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetsége, Magyar Vámügyi Szövetség, Csomagolási és Anyagmozgatási Szövetség, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért –, így mindig van kihez fordulniuk a kérdéseikkel. |
Az Europol által koordinált és az Európai Csalásellenes Hivatal, az OLAF által támogatott Silver Axe fedőnevű akcióban idén mintegy 22 ország vett részt, és 1346 tonna engedély nélküli vagy hamisított növényvédő szert foglaltak le a keretében.
Mint Jordán László, a Nébih Növény-, Talaj- és Agrár-környezetvédelmi Igazgatóságának vezetője rámutatott, a növényvédelem nem egyenlő a permetezéssel, mert csak azzal ér véget, ha már a csomagolóanyagot is „hatástalanítottuk”. Beszámolt a hivatal gyümölcsvizsgálatairól, amelyek során nem megfelelően kimosott permetezőgépekből származó szermaradványokat mutattak ki. A szakember kijelentette, nem feltétlenül van szükség különleges eszközökre vagy berendezésekre, hanem inkább akaratra és odafigyelésre. Keresik a megoldást a műtrágyás zsákok, és az agrofóliák gyűjtésére is.
A NAK vezető növénytermesztési szakértője hozzátette, hogy az Európai Bizottság gyakran úgy hoz határozatokat, hogy nem készítenek hozzá hatástanulmányt, márpedig ez akár a gazdálkodást is veszélyeztetheti.
Belleli Csaba, a Cseber fejlesztési menedzsere elmondta, az eddigi nyári és a téli gyűjtőkampányok helyett egész éves gyűjtést szeretnének bevezetni. Mindenesetre, a kft. adatait már ma is biztatónak tartja: míg tavaly augusztusig 804, addig idén ugyanekkorra már 894 tonna göngyöleget gyűjtöttek be. Tavaly 119 tonna műanyag hulladékot hasznosítottak újra.
Az idei konferencia mindenképpen rendhagyó volt, tekintettel a járványhelyzetre, viszont a mezőgazdasági termelés és a göngyölegek gyűjtése ilyenkor sem állhat le.
