Back to top

Még egy hétig lehet visszaigényelni a külföldi áfát

Egy hete maradt az áfalevonásra jogosult hazai vállalkozásoknak arra, hogy benyújtsák a külföldi áfa visszaigénylésére vonatkozó visszatérítési kérelmeiket – hívja fel a hazai vállalkozások figyelmét a MAZARS. Ettől az évtől Törökországgal bővült a visszaigénylési lehetőséget biztosító országok listája.

A nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló vállalat összefoglalójából kiderül: a szeptember 30-ai jogvesztő határidőig 32 uniós és unión kívüli országból kérhetnek visszatérítést 2019-es vásárlásaik után a magyar áfaalanyok. A lista új szereplője Törökország, itt a 2019. május 22-én vagy azután teljesített számlák áfáját lehet visszatéríttetni.

Gyakran előfordul, hogy egy vállalkozás olyan tagállamban vesz igénybe szolgáltatást, vagy vásárol termékeket, ahol egyébként adóköteles gazdasági tevékenységet nem végez. Jó tudni, hogy ilyenkor az adóalany – feltételezve, hogy a külföldi beszerzés a céges működése kapcsán merült fel – jogosult a külföldön megfizetett áfa összegének visszatérítésére – hívja fel a figyelmet a MAZARS nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló vállalat legújabb közleményében.

A külföldi áfa-visszatérítés folyamata az EU-ban letelepedett cégek számára egyablakos rendszerben működik: a kérelmeket a saját nemzeti adóhatóságukhoz kell benyújtaniuk, és onnan továbbítják azt a másik tagállam hivatalához.

A vállalkozások az adóvisszatérítési kérelmeket szeptember 30-áig, elektronikus formában, ELEKAFA nyomtatványon terjeszthetik be – országonként külön-külön dokumentumban.

H. Nagy Dániel, Mazars adóigazgató
„A szeptember 30-ai határidő jogvesztő, vagyis ezt követően visszaigénylésre már nincs lehetőség, a papíralapon benyújtott vagy hiányos kérelmeket pedig az adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül, automatikusan elutasítja – foglalta össze dr. H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója. Típushiba például, hogy a kérelmező nem részletezi megfelelően a termékek és szolgáltatások beazonosítására szolgáló kódokat.”

A kérelemhez minden esetben kötelezően csatolni kell teljesítést tanúsító számlákat és azok mellékleteit (pl.: megrendelő, teljesítési igazolás, fuvarokmányok, vámokmányok stb).

A kérelem kézhezvételét a magyar adóhatóság rövid időn belül visszaigazolja. Ezután a visszatérítési igényeket továbbítja a visszatérítés helye szerinti tagállamnak, ahol a helyi adóhatóság dönt a kérelemről.

Az adóhatóságoknak 4 hónap áll rendelkezésükre a kérelmek elbírálására. Előfordulhat, hogy az illetékes külföldi adóhatóság a kérelmezőt hiánypótlásra vagy nyilatkozattételre hívja fel, ilyenkor az elbírálási határidő hivatalból meghosszabbítható, de semmiképp nem haladhatja meg a 8 hónapot. A hiánypótlásra az adózónak egy hónap áll rendelkezésére. Az adóhatóságok a kérelem jóváhagyásáról, illetve annak elutasításáról minden esetben írásban értesítik a kérelmezőket. A jóváhagyott áfa összeg visszautalásáról a visszatérítés helye szerinti adóhatóság 10 munkanapon belül intézkedik.

„A külföldi áfa visszatérítésénél minden esetben az adott forrásország szabályrendszere mérvadó.

Az áfaszabályozás ugyan uniós szinten harmonizált, de akadhatnak eltérő részletszabályok, ilyen lehet például az üzemanyag áfatartalmának levonhatósága, ezért fontos, hogy olyan tanácsadó segítségét kérjük, aki az esetleges buktatókkal, helyi sajátosságokkal tisztában van” – mutatott rá a MAZARS adóigazgatója.

Hozzátette: sokak számára az is megnehezíti a visszaigénylési eljárást, hogy a külföldi adóhatóság nem a kérelmező által választott nyelven folytatja le az eljárást és a hozzá kapcsolódó levelezést.

A 2019-es beszerzések után 2020. szeptember 30-áig a következő 32 országból igényelhető áfavisszatérítés: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Törökország.

Amint az a felsorolásból is látszik, a visszatérítés lehetősége nem csak az uniós tagállamokra, hanem viszonossági alapon Szerbiára és Törökországra, illetve az EGT tagországaira, Svájcra, Liechtensteinre és Norvégiára is vonatkozik.

Törökország esetében a viszonosság hatályba lépésének dátuma 2019. május 22., ezért csak azok után a számlák után igényelhető áfavisszatérítés, amelyeknek a teljesítés időpontja legkorábban erre a napra esik.

Ugyancsak fontos, hogy a visszaigénylés a termékértékesítéshez vagy személyszállításhoz kapcsolódóan vásárolt üzemanyag, úthasználati díj, gépjárműkarbantartás költségeit terhelő áfára vagy a kiállításokon, vásárokon kiállítóként való megjelenéshez kapcsolódó termékek, szolgáltatások áfájára terjed csak ki.

A nem uniós országok esetében az visszatérítési kérelmeket nem a magyar, hanem közvetlenül az érintett adóhatóságokhoz kell benyújtani.

Forrás: 
MAZARS sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Kevesebb cukor lesz, nyár végére elfogyhatnak a készletek

A tavalyi cukorrépa termés Európában, különösen Franciaországban és Lengyelországban jóval kevesebb volt az előző évieknél, ami felveti azt a lehetőséget, hogy nyár végre elfogynak a cukorkészletek. A cukortermelés beleértve az izoglükózt, azaz az élelmiszeripar által használt, kukoricából készített édesítőszert is az Európai Unióban 16,3 millió tonna volt tavaly.

Konzultáció az új uniós szakpolitikai intézkedésekről és jogszabályokról

Az Európai Bizottság az új uniós szakpolitikai intézkedésekről és jogszabályokról szóló konzultációs oldalán nyilvánosságra hozta az élelmiszerek címkézése, a tápanyagprofilok meghatározása és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok (FCM-ek) jogszabályi felülvizsgálatának témájában indított felhívásait.

Illegális a műanyagot és bambuszt együttesen tartalmazó termékek forgalmazása

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felhívja a forgalmazók figyelmét, hogy az Európai Unió tagállamaiban tilos azoknak az élelmiszerekkel érintkező termékeknek a forgalmazása, amelyeket műanyag és bambusz alapanyagok együttes használatával állítanak elő.

Mi volt a Lidl sztárterméke a brit piacon?

Pizsamát, kényelmes otthoni ruhákat, pezsgőt és süteményt vettek a karácsonyt megelőző időszakban a britek. A koronavírus-járvány jelentősen átalakította az év végi menetrendet is. A szigorú korlátozások miatt máshogyan alakult a karácsonyi időszak Nagy-Britanniában is, a BBC cikkében arról ír, milyen termékek voltak a legkelendőbbek az ünnepi időszakban.

Csaknem 200 millióból fejlesztette egyik kiskereskedelmi egységét a Mecsek Füszért Pécsen

Csaknem 200 millió forintos ráfordítással korszerűsítette a Coop üzletlánc Pécs belvárosában, a Konzum Áruház földszintjén lévő egységét a Mecsek Füszért Zrt. (MF Zrt.) - közölte Nagy Lajosné, a társaság vezérigazgatója kedden a szupermarket sajtónyilvános bemutató eseményén.

Új beruházás a zöldségágazatban: Ötmilliárdos feldolgozó épül

Új zöldségfeldolgozó üzemet létesítenek Magyarországon, amely jelentős keresletet biztosíthat a magyar termelőknek. A belga tulajdonú zöldségfeldolgozó a Sugo Food Kft. beruházása, és jó irányt jelent a hazai zöldségágazatban, amelynek elsősorban a feldolgozás, illetve a feldolgozók és a termelők viszonya terén kellene fejlődnie.

Uniós ellenérzés - marad az Uhudler?

Simone Schmiedtbauer és Christian Sagartz, az osztrák ÖVP EU parlamenti képviselői „furcsának” tartják az Uhudlerrel kapcsolatos aggodalmakat, mert „az Uhudler nincs veszélyben, a KAP-tól függetlenül gyümölcsborként forgalmazható” olvashatjuk a Blick ins Land hírportál közleményében.

Négy százalékkal nőtt a zöldség-gyümölcs fogyasztás az EU-ban

Bár az Európai Unióban továbbra sem éri az átlagos zöldség-gyümölcs fogyasztás az ajánlott napi 400 grammot, biztató növekedést mutatott ki a Freshfel Europe januárban kiadott felmérése. A friss zöldség és gyümölcs termelését, forgalmazását és fogyasztását elemző Consumption Monitor szerint 2017-hez képest 4 százalékos a növekedés.

Hatékonyságának kihasználásához megfelelő szabályozásra van szükség

A napjainkat behálózó innováció az élet minden területére, így az agráriumra is kihat. A precíziós gazdálkodásnak köszönhetően a modernizáció és digitalizáció begyűrűzött a mezőgazdaságba, s mostanra úgy tűnik, a drónoknak is egyre nagyobb jelentősége lesz a gazdaságokban. Alkalmasak monitorozásra, információgyűjtésre, és nemsokára remélhetőleg lehetőség nyílik arra is, hogy permetezzünk vele.