Back to top

Régi-új kerékvágás

Ahogy a veszélyhelyzet alatt érvényes korlátozások megszűntek, lassacskán a lovastornászok is visszatérhettek megszokott edzéseikhez – ami csapatsport lévén az edzőktől jelentős logisztikát, a gyerekektől pedig fokozott fegyelmet igényelt.

Kreativitásban azonban már a karantén alatt sem volt hiány; az online műlovas edzések és a csapatos erősítés után az egyesületek ezt is megoldották, kisebb turnusokban, több idősávban, de lassan mindenki visszatérhetett szeretett sportjához.

Nagyon hamar felmerült a versenyszervezés kérdése is – ez azonban, szintén a csapatsport jelleg miatt számos kihívást jelentett volna, ráadásul több egyesület jelezte, hogy korainak tartja még, hiszen a különböző városokban eltérő ütemben térhettek vissza a gyerekek a lovardába.

Nem arról híres azonban a szakág, hogy könnyen föladná; a versenyek pedig szerves részei a voltizséletnek, megszületett tehát az új koncepció: az edzőverseny.

Verseny, de mégsem?

Az edzők egyetértettek abban, hogy a versenyzőknek – hazai és nemzetközi szinten egyaránt – szükségük van a célra, a kihívásra a motiváció fenntartásához. Életük eddig egy megszokott sémát követett, amelyet a téli felkészülés után a tavaszi minősítő- és kvalifikációs időszak, nemzetközi szinten nyáron az Európa- és világbajnokság, majd ősszel az országos bajnokság határozott meg. A szezon természetesen már nagyon régen borult, így sokan fejben már föl is adták ezt az évet – az edzőversenyek koncepciója azonban, ha nem is hozza vissza az igazi verseny-életérzést, lehetőséget biztosít a lovastornászoknak, hogy átéljék azt, amire egész télen készültek.

Az edzőversenyeken a résztvevők rendes versenykörülmények között, a versenydresszeikben, zenére mutatják be a gyakorlataikat, amelyet bírók pontoznak a szabályok szerint.

Eddig hagyományos versenynek tűnhet, jelentős különbség azonban, hogy a végén nincs eredményhirdetés, és bár a pontok alapján föláll egy sorrend, ez csak tájékoztató jellegű – a verseny tehát úgymond tét nélküli, ellenben lehetőség nyílik a bírók szóbeli visszajelzésére a videós elemzések során, ami mind a versenyzőknek, mind az edzőknek hasznos információkat ad.

Elsőként Szilvásváradon rendeztek edzőversenyt július elején, ahol a hazaiakon kívül két csapat, a sóskúti Szárnyaló LSE és a Pasaréti Honvéd LSE lovastornászai mutatták be tudásukat. Jó volt látni, hogy a versenyzők a karantén és a kihagyás ellenére is igyekeztek a maximumot nyújtani; sokak teljesítménye kicsit sem maradt el a korábban megszokott szinttől, sőt, kifejezetten fejlődött technikában, előadásmódban. A verseny ezek mellett azért is volt érdekes, mert a szilvásváradi állami ménesgazdaság hosszú évek után ismét visszakapcsolódott a lovastorna-életbe. A Farkasné Kovács Ilona vezetésével újjáalakult szilvásváradi csapat lovastornászai rövid idő alatt már a vágtás kategóriákig is eljutottak, kiváló teljesítményt nyújtva a hazai közönség előtt. És mint látjuk, Szilvásvárad nemcsak versenyzői révén, de szervezőként is belépett a körforgásba, egy újabb színvonalas, kiváló versenyhelyszín került föl tehát a lovastorna szakág térképére.

A következő edzőversenyre Kaposváron, a nagy versenyszervezői rutinnal rendelkező Lovasakadémián került sor, a helyieken kívül a Daniló SE, a Tündérkert LSE, A Kiskunhalasi Lovasbandérium SE és a Berri SE részvételével.

Bár sajnos tapasztalható volt, hogy egyes csapatoknál csökkent a létszám, ezt ellensúlyozta, hogy azért új arcokat, új tehetségeket is láthattunk – a gyakorlott versenyzők pedig a szilvásváradi edzőversenyhez hasonlóan kiváló teljesítményt nyújtottak.

A bírók is fejlődhetnek

Az edzőversenyek nagy előnye nemcsak az volt, hogy a versenyzők mellett a lovak is gyakorolhattak, versenyrutint szerezhettek – ugyanez igaz volt a bírókra is. Jelenleg igen kevés az aktív versenybíró a lovastorna szakágban, télen azonban több korábbi versenyző, edző is megkezdte tanulmányait bíróként. A veszélyhelyzet ugyan az ő lehetőségeiket is korlátozta, az edzőversenyek azonban kiváló lehetőséget biztosítottak arra, hogy valós gyakorlatot szerezzenek, és bírói vizsgát tehessenek. A két edzőversenyt követően Busai Mónika és Kovács Hanna immár gyakorló bíróként folytathatják tevékenységüket, további bírójelöltek pedig aktívan gyakoroltak és gyakorolnak, így rövidesen további aktív bírókkal bővülhet a szakág.

 

Azért versenyre is szükség van...

Bármennyire hasznosak is az edzőversenyek, azért mindenkinek hiányzott az igazi, tényleges verseny is. A Kiskunhalasi Lovasbandérium volt az első, amely végül tényleges versenyt szervezett, és bár egyelőre kevés egyesület vett részt – ami a folyamatosan változó járványügyi helyzet ismeretében nem is kifejezetten hátrányos –, valami ismét elindult, és örömmel láthatjuk, hogy Kiskunhalas is immár nem először szervez versenyt, ők is egy újabb színfolt a lovastorna-versenyek térképén. A megmérettetésen a házigazda egyesületen kívül a Lovasakadémia SC és a Berri SE képviseltette magát; a nap végén pedig nem kevesebb, mint tizenkét kategóriában kerültek kihirdetésre győztesek.

Az élet pedig nem áll meg; ha a körülmények is engedik, augusztus 29-én Máriakálnokon a Vakáció Kupán (ez már lezajlik, mire e lap megjelenik), szeptember 13-án pedig Kaposváron a Havanna Kupán versenyezhetnek mindazok, akiknek már hiányzott egy kis kihívás a karantén-időszakban.

 

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2020/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A legmagyarabb arab lófajta

A shagya-arab őshonos magyar lófajta, amely 2004-től nemzeti kincsünk. A tetszetős küllemű ló, hátaslóként vagy fogatlóként is használható, nagyszerű szabadidő és sportló. Táv- és a vadászlovaglásra, valamint a díjlovaglásra is alkalmas. Könnyed mozgásúak, hamar tanulnak, nyugodt természetűek, kezesek. A hagyományőrző lovasíjászok és a western lovasok előszeretettel választják ezt a fajtát.

A siker küszöbén a muraközi ló

Új fejezetet nyitott a muraközi ló regenerálásában, amikor 2016 októberében V. Németh Zsolt államtitkár bejelentette a muraközi kutatási program indítását.

Létezik a legendák aranyszőrű lova

Azt ugyan nem lehet állítani, hogy honfoglalók pont ezzel a lófajtával érkeztek a Kárpát-medencébe, de hátasaik erősen hasonlíthattak az akhal tekére. Ezt bizonyítják a honfoglalás-kori sírokban talált lovak genetikai anyagai is.

This is me - Schmidt Anita a felnőtt magyar bajnok

A koronavírus-járvány második hulláma miatt elmaradt a szeptemberre tervezett díjlovagló országos bajnokság, azaz a Magyar Országos és Fiatal Lovak Bajnoksága, végül azonban október 9–11-én megrendezték az eredeti helyszínen, a Nemzeti Lovardában. A bajnoki címek alakulása a verseny végéig nyitott volt, sok kategóriában nagyon szoros eredmények születtek.

Jó pedigré, jó teljesítmény

Mezőhegyesen a nóniusz fajta génmegőrzési feladatai mellett sportlótenyésztés folyik. A nóniuszokat tiszta vérben fogatsportra tenyésztik, a magyar sportlovak esetében a cél a díjugrató pálya. A nóniusz tenyészszemlék élmezőnyében mindig vannak mezőhegyesi lovak, de a sportlótenyésztés is egyre jobb eredményeket mutat.

Őszinteség és hála

Monica Theodorescuról, a háromszoros olimpikonról és családjáról, valamint a közelmúltban eltávozott orlov trotter legendáról, Balagurról a Pegazus januári számában olvashattak. A Pilisjászfalun megrendezett díjlovagló utánpótlás Európa-bajnokságon sikerült személyesen is megismernem a fantasztikus lovast, lovasembert, Monicát, aki a felnőtt német csapat szövetségi kapitánya.

Ünnepeltek a pásztorok a Hortobágyon

Éppúgy, mint évszázadokkal ezelőtt Mihály és Dömötör nap időszakában, behajtották a pásztorok a jószágot a pusztáról a téli szálláshelyük felé. Igaz, csak szimbolikusan a Behajtási Ünnep és hagyományápolás apropóján, hiszen még talál ennaivalót a ló, a marha és a juh is a határban.

Nagy érdeklődés a dióspusztai nyílt napon

Ismét sokan ellátogattak Dióspuszta nyár végi nyílt napjára. A huszonöt felvezetett yearlingből hét kivétellel mindegyik új tulajdonosra vagy bérlőre talált. Emellett az Eminens személyében Magyar Derby-nyerőt is adott Silver Frost első Magyarországon született csikóit is megcsodálhatták az érdeklődők.

Nóniusz és magyar sportló – lótenyésztés Mezőhegyesen

Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirok és Tangazdaságban össze kell egyeztetni a jövedelemtermelő tevékenységeket, az olyan feladatokkal, mint például a nóniusz fajta megőrzése. Ha padig jól csinálják, a nóniusztenyésztés is jövedelmező lehet.

Lovastorna versenyek a koronavírus idején

Belépéskor lázmérés, maszk a lelátón, kézfertőtlenítő a műló mellett. Nem egyszerű versenyezni, versenyt szervezni olyankor, amikor ennyire gyorsan változik a világ körülöttünk, sőt, már azt is nehéz megítélni, mi a helyes döntés: versenyezni, vagy inkább otthon maradni.