Back to top

Régi-új kerékvágás

Ahogy a veszélyhelyzet alatt érvényes korlátozások megszűntek, lassacskán a lovastornászok is visszatérhettek megszokott edzéseikhez – ami csapatsport lévén az edzőktől jelentős logisztikát, a gyerekektől pedig fokozott fegyelmet igényelt.

Kreativitásban azonban már a karantén alatt sem volt hiány; az online műlovas edzések és a csapatos erősítés után az egyesületek ezt is megoldották, kisebb turnusokban, több idősávban, de lassan mindenki visszatérhetett szeretett sportjához.

Nagyon hamar felmerült a versenyszervezés kérdése is – ez azonban, szintén a csapatsport jelleg miatt számos kihívást jelentett volna, ráadásul több egyesület jelezte, hogy korainak tartja még, hiszen a különböző városokban eltérő ütemben térhettek vissza a gyerekek a lovardába.

Nem arról híres azonban a szakág, hogy könnyen föladná; a versenyek pedig szerves részei a voltizséletnek, megszületett tehát az új koncepció: az edzőverseny.

Verseny, de mégsem?

Az edzők egyetértettek abban, hogy a versenyzőknek – hazai és nemzetközi szinten egyaránt – szükségük van a célra, a kihívásra a motiváció fenntartásához. Életük eddig egy megszokott sémát követett, amelyet a téli felkészülés után a tavaszi minősítő- és kvalifikációs időszak, nemzetközi szinten nyáron az Európa- és világbajnokság, majd ősszel az országos bajnokság határozott meg. A szezon természetesen már nagyon régen borult, így sokan fejben már föl is adták ezt az évet – az edzőversenyek koncepciója azonban, ha nem is hozza vissza az igazi verseny-életérzést, lehetőséget biztosít a lovastornászoknak, hogy átéljék azt, amire egész télen készültek.

Az edzőversenyeken a résztvevők rendes versenykörülmények között, a versenydresszeikben, zenére mutatják be a gyakorlataikat, amelyet bírók pontoznak a szabályok szerint.

Eddig hagyományos versenynek tűnhet, jelentős különbség azonban, hogy a végén nincs eredményhirdetés, és bár a pontok alapján föláll egy sorrend, ez csak tájékoztató jellegű – a verseny tehát úgymond tét nélküli, ellenben lehetőség nyílik a bírók szóbeli visszajelzésére a videós elemzések során, ami mind a versenyzőknek, mind az edzőknek hasznos információkat ad.

Elsőként Szilvásváradon rendeztek edzőversenyt július elején, ahol a hazaiakon kívül két csapat, a sóskúti Szárnyaló LSE és a Pasaréti Honvéd LSE lovastornászai mutatták be tudásukat. Jó volt látni, hogy a versenyzők a karantén és a kihagyás ellenére is igyekeztek a maximumot nyújtani; sokak teljesítménye kicsit sem maradt el a korábban megszokott szinttől, sőt, kifejezetten fejlődött technikában, előadásmódban. A verseny ezek mellett azért is volt érdekes, mert a szilvásváradi állami ménesgazdaság hosszú évek után ismét visszakapcsolódott a lovastorna-életbe. A Farkasné Kovács Ilona vezetésével újjáalakult szilvásváradi csapat lovastornászai rövid idő alatt már a vágtás kategóriákig is eljutottak, kiváló teljesítményt nyújtva a hazai közönség előtt. És mint látjuk, Szilvásvárad nemcsak versenyzői révén, de szervezőként is belépett a körforgásba, egy újabb színvonalas, kiváló versenyhelyszín került föl tehát a lovastorna szakág térképére.

A következő edzőversenyre Kaposváron, a nagy versenyszervezői rutinnal rendelkező Lovasakadémián került sor, a helyieken kívül a Daniló SE, a Tündérkert LSE, A Kiskunhalasi Lovasbandérium SE és a Berri SE részvételével.

Bár sajnos tapasztalható volt, hogy egyes csapatoknál csökkent a létszám, ezt ellensúlyozta, hogy azért új arcokat, új tehetségeket is láthattunk – a gyakorlott versenyzők pedig a szilvásváradi edzőversenyhez hasonlóan kiváló teljesítményt nyújtottak.

A bírók is fejlődhetnek

Az edzőversenyek nagy előnye nemcsak az volt, hogy a versenyzők mellett a lovak is gyakorolhattak, versenyrutint szerezhettek – ugyanez igaz volt a bírókra is. Jelenleg igen kevés az aktív versenybíró a lovastorna szakágban, télen azonban több korábbi versenyző, edző is megkezdte tanulmányait bíróként. A veszélyhelyzet ugyan az ő lehetőségeiket is korlátozta, az edzőversenyek azonban kiváló lehetőséget biztosítottak arra, hogy valós gyakorlatot szerezzenek, és bírói vizsgát tehessenek. A két edzőversenyt követően Busai Mónika és Kovács Hanna immár gyakorló bíróként folytathatják tevékenységüket, további bírójelöltek pedig aktívan gyakoroltak és gyakorolnak, így rövidesen további aktív bírókkal bővülhet a szakág.

 

Azért versenyre is szükség van...

Bármennyire hasznosak is az edzőversenyek, azért mindenkinek hiányzott az igazi, tényleges verseny is. A Kiskunhalasi Lovasbandérium volt az első, amely végül tényleges versenyt szervezett, és bár egyelőre kevés egyesület vett részt – ami a folyamatosan változó járványügyi helyzet ismeretében nem is kifejezetten hátrányos –, valami ismét elindult, és örömmel láthatjuk, hogy Kiskunhalas is immár nem először szervez versenyt, ők is egy újabb színfolt a lovastorna-versenyek térképén. A megmérettetésen a házigazda egyesületen kívül a Lovasakadémia SC és a Berri SE képviseltette magát; a nap végén pedig nem kevesebb, mint tizenkét kategóriában kerültek kihirdetésre győztesek.

Az élet pedig nem áll meg; ha a körülmények is engedik, augusztus 29-én Máriakálnokon a Vakáció Kupán (ez már lezajlik, mire e lap megjelenik), szeptember 13-án pedig Kaposváron a Havanna Kupán versenyezhetnek mindazok, akiknek már hiányzott egy kis kihívás a karantén-időszakban.

 

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2020/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elegáns és kecses: a lipicai ló

Szilvásvárad közel hetven éve ad otthont egy elegáns, hegyvidékhez szokott, nagy tenyészértékű fajtának, amely nemcsak nemzetközi versenyeken, de akár a filmvásznon is megállja a helyét. A csikók sötéten születnek, később lesznek pej, szürke vagy egészen világos színűek.

Tudtam, hogy nem elég a középszerű rendezés

Hosszú, és most már elmondhatjuk, sikeres „versenysorozat” után vagyunk. Egy helyen rendezték meg szinte egy időben a gyermek, ifjúsági, fiatal lovas, U25 és póni Európa-bajnokságokat. A bajnokságok között csupán két-három nap állt rendelkezésére a rendezőnek, hogy minden újból, ugyanazon a szinten kezdődjön elölről.

Huszárok, tüzérek és gyalogosok - Örkénytábor 90

Táborfalva önkormányzata, népi és katonai hagyományőrző egyesületek, hadtörténészek, a Honvédelmi Minisztérium képviselői és számos lovas személyiség tisztelgett a dicső elődök előtt.

Huszárok és lovastúrázók közös platformon

Ezentúl intézményesen is segíti egymás munkáját a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség és a Magyar Huszár- és Lovashagyományőrző Társaság. Erről szóló megállapodást a hagyományőrző társaság éves közgyűlésén írta alá dr. Kedves Gyula, a társaság ügyvezető elnöke és Lóska János, a lovasturisztikai szövetség elnöke.

Marhatereléstől a versenyekig - A vadnyugat lova

A vadnyugati életérzés megtestesítője a Quarter Horse (QH) – azaz a negyed mérföldes ló. Nevét a negyed mérföldes lóversenyről kapta, ami nagyon hasonlít az európai galoppversenyekhez, csak ezt a lovak rövidebb távon, körülbelül 400 méteren futják.

Lovaspiknik Etyeken

Több szakágat népszerűsítő lovaspikniket tartott Etyeken, az impozáns Móró-birtokon a Hungária LSE. A hagyományteremtő céllal megvalósított nyári összejövetelnek bizonyára lesz még folytatása.

A nagy durranás után

Mindenki számára természetes, hogy a Bábolnai Gazdanapokon a ménesbirtok is bemutatja tevékenységét, illetve lovait. Idén a Shagya arab fogatok és ugrólovasok mellé vendégként huszárokat hívtak, illetve bemutatkoztak két másik lovas „szakma” képviselői is: a szabad idomítók, illetve a lovas kaszkadőrök.

A mesterséges termékenyítés buktatói - Jubileumi közgyűlés szakmázással

A fennállásának 30. éves jubileumát ünneplő Magyarországi Arablótenyésztők Egyesülete közgyűlésének nyilvános részében az eredményes termékenyítésről, illetve a genetikai betegségek tenyésztésből való kiszűréséről hangzottak el előadások.

Mérföldkő a Bábolnai Gazdanapok történetében

A Bábolnai Gazdanapok bő három évtizedes történetének talán legemlékezetesebb kiállítása ért véget. A rendező Bábolna Nemzeti Ménesbirtok és a szervező Magyar Mezőgazdaság Kft. közös, a hazai agrárkiállítások egyik zászlóshajójának tartott rendezvénye nemcsak hogy felvonultatta az ágazat színét-javát, de a rég nem látott ismerősökkel, barátokkal történő személyes találkozásra is lehetőséget adott.

Vágtázó huszárság Bábolnán

Idén sem telhet el a Bábolnai Gazdanapok lovasprogram nélkül. Bábolna évtizedek óta híres a lótenyésztés, a lovászat kapcsán. Főként arab és angol telivérek állnak az istállókban, melyeket versenyeken és bemutatókon egyaránt alkalmaznak. Ezúttal Ézsiás Vencel hagyományőrző huszárkapitány, jászfényszarui huszárbandérium parancsnokának vezényletével láttatnak az érdeklődők tradicionális lovasbemutatókat.