A gyümölcsös kultúrák kártevőegyütteséből már csak néhány aktív, az almamoly már hetek óta nem repül, a keleti gyümölcsmoly és a szilvamoly rajzása folyamatosan csökkenőben van. A nyugati dióburok-fúrólégy repülése is jelentősen lecsökkent.
Változatlan aktivitással szívogatja viszont a zöld vándorpoloska és az ázsiai márványospoloska a tápnövények széles skáláját.
Az idén az előbbi poloskafaj dominál a kártevőegyüttesben. Bőven található még lárva és kifejlett egyed, de a jelenlegi időjárás kedvező, hogy minél több lárva alakuljon át imágóvá a hideg idő beálltáig, áttelelni ugyanis csak a kifejlett imágók képesek.
Néhány gyümölcsféle lombozata az utóbbi napokban erőteljesebb hullásba kezdett. Ez a folyamat még nem az őszi természetes állapot jellemzője, hanem néhány kórokozó tevékenységének a velejárója. A csonthéjas gyümölcsű fák korai, idő előtti lombhullását két gombabetegség idézi elő leggyakrabban, ez a sztigminás levéllikasztó betegség, illetve a blumeriellás levélfoltosság. Mindkét kórokozó jelen van a fákon egész évben, de a szüret elmúltával a ritkább növényvédelem miatt szaporodik fel a fákon és okozza a levelek likacsosodását és foltosodását. A fák védekezésképpen szabadulnak meg a beteg levelektől.
Ugyanez a helyzet az utóbbi napokban tapasztalt erőteljesebb diólombhullás esetében is, de itt a kórokozó a dióbakteriózis és a gnomónia. A beteg levelekkel együtt itt a fertőzött termés egy része is lehullik, a többi pedig a fán mumifikálódik. Az ilyen jellegű megbetegedések
kivédésére ebben az időszakban már a réztartalmú készítmények is alkalmasak,
melyeknek fungicid és baktericid hatása egyaránt kiváló.
Az éjszakai hűvösebb időjárás és a tartós szárazság nem gátolja a csupaszcsigák – elsősorban a spanyolcsigák – aktív éjszakai és reggeli tevékenységét. Az immár arasznyira megnőtt puhatestűek hihetetlen létszámban és étvággyal táplálkoznak, szinte minden útjukba kerülő növényt megrágva, a kedvenceket pedig totálisan megsemmisítve. A leghatékonyabb csalogatóanyagok sem képesek tökéletes biztonsággal elpusztítani ezeket a kártevőket.
A mezőgazdasági szempontból fontos bagolylepkefajok közül most még intenzíven repül a C-betűs bagolylepke és kisebb mértékben a saláta-bagolylepke. Mindkettő hernyója veszélyezteti a szabadföldi káposztafélék termését. A károk megelőzése érdekében már a fiatal hernyók ellen célszerű védekezni, amennyiben észleljük az első rágásnyomokat.
Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassák a www.magyarnovenyorvos.hu honlapot.