Gödöllőn a korábbi Haszonállat-génmegőrzési Központban 2013-ban indult program a fajta értékmérőinek megállapítására és genetikai sokféleségének megőrzésére.
youtube://v/Wgj_euk5q-E
2017-től új alapokra helyezve folytatódott a tevékenység Mészáros Mihály okleveles agrármérnök irányításával. A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézet kollégáját, a program vezetőjét a fajta mai helyzetéről eredményeiről, a génmegőrzés és a tenyésztés terén gyűjtött tapasztalatokról kérdeztem, miközben szemügyre vettük az állományukat.
Több, mint 100 éves históriája van az egyetlen magyar őshonos nyúlfajtánknak. Mi volt a magyar óriás nyúlfajta létrehozásának elsődleges célja?
A fajta története 1910-re vezethető vissza, akkor a köznyelv nagy magyar nyúlként írta le. A húszas évek végén Andrássovich Géza gazdasági főtanácsos magyar gazdasági nyúlként nevezte. Ő volt az, aki elindította a magyar óriásnyúl fajta tenyésztést, egyrészt a bányászvárosok és ipari körzetek környékén élő szegény családok ellátására gondolva, másrészt a hobbi állattartók igényeinek kielégítése céljából.
A fajta háztáji gazdaságokban, hobbi és gazdasági fajtaként több helyen, több időpontban formálódott. A tenyészcél az idők folyamán gyakorta változott.
Volt valami speciális magyar követelmény az órásnyulakkal kapcsolatban?
Fontos szempont volt, hogy megfeleljen a magyar klimatikus és takarmányozási viszonyoknak, húsát és prémjét egyaránt tudják hasznosítani. Ezért a cél egy zömök testalkatú, széles mellkassal, nagy övmérettel, izmolt gerinccel és combokkal bíró nyúl kitenyésztése volt. Ugyanakkor szórakozást és hobbi célokat is szolgált, a tenyészállat-előállítás pedig további jövedelem lehetőséget kínált.
A történeti áttekintés során feltétlenül meg kell említenünk a székesfehérvári Viniczay László és a szegedi Major Ákos nevét. Az ő munkásságuk nagyban segítette a fajta fejlődését. Mivel azonban a fajta már a kialakulás kezdetén egy kisebb és egy nagyobb testtömegű változatban létezett, a fajta elnevezése számos esetben változott
Gödöllőn 1948-1956 között Anghi Csaba professzor több nyúlfajtát vizsgált fajtatisztán és keresztezésekben. Ő következetesen, mint a magyar vadas és a magyar vasderes megnevezést használta. Szintén a gazdasági célú tenyészirányt hangsúlyozta és ennek során számos esetben keveredett a formalista szemléletű hobbitenyésztőkkel vitába.
1984 óta kizárólagosan használjuk a magyar óriásnyúl elnevezést.
A gazdasági fajtáknál különösen fontos kritérium, hogy milyenek az adott fajta szaporasági jellemzői. A magyar óriásnyúl fajta kialakítása során a feljegyzések szerint voltak ezzel problémák. Történt azóta ebben változás?
A fellelhető szakirodalom a fajtával kapcsolatosan sokszor rendkívül ellentmondásos. Intézményünk kiemelt feladata a genetikai sokféleség megőrzése mellett a korrekt adatgyűjtés, a fajtával kapcsolatos gyakorlati és tudományos ismeretek bővítése. Amit csak érdemes és lehet mérünk, biológiai szövetmintákat gyűjtünk. A telepen lévő anya és tenyészbak állomány jelenleg 9 tenyészetből származik és továbbra is nyitott a tenyészet. Eddigi értékeléseink alapján a fajta szaporasága kiválónak mondható. Természetesen a fajtát megfelelő módon kell tartani, takarmányozni és az állategészségi feltételeket biztosítani. A fajtában rejlő genetikai potenciál csak így realizálható.
Általában szép kiegyenlítettek az almok. Rendkívül szapora a faj és a fajta is, gyors a generációváltás. Gyorsan lehet sikereket elérni, de rövid idő alatt lehet nagyot bukni is. Anyanyulaink rendkívül kiegyenlített idegrendszerűek, nyugodtak, kifejezetten jó anyák. A dajkásított kisnyulakat is azonnal befogadják.
Problémaként talán az időnként előforduló nagy alomszámot említem.
Túl sok, mondjuk 12-14 utód születik egy alomban, vagy egységesen kisméretűek, vagy méretben szóródik az alom. Ilyenkor dajkásítunk vagy csökkentjük az alomszámot. Általában a 8 fiókás almok fejlődnek a legjobban. Kéthónapos korban választunk. Születéstől 84 napos korig rendszeres a mérés. Napos korban megszámoljuk az utódok csecsbimbóit és a fülporcból későbbi populációs vizsgálatokhoz mintát veszünk.
Mennyire tekinthető a fajta stabilnak manapság? Milyen az országos állomány? Szükség van keresztezésekre?
A nyúltenyésztésben általában Andrássovich Géza célkitűzése ma is aktuális, vagyis az övméret és az izmoltság azok a tulajdonságok, amelyekre egy gazdasági fajtánál törekedni kell. A tenyésztés két pillérre épül ezek pedig a szelekció és a párosítás. Sok adat, jó szem, fajtaszeretet és nagy kitartás nélkül nincs sikeres tenyésztői munka.
Ilyenkor még szigorúbb a szelekció. A legtöbb tenyésztési program cseppvérkeresztezés estén a harmadik generáció után már fajtatisztának tekinti az utódpopulációt.
Az őshonos fajták esetében ugyanakkor, beleértve az itt lévő génbanki állományokat is, a biodiverzitás, vagyis a sokféleség fenntartása a lényeg. A magyar óriásnyúl tenyésztésébe, annak ellenére, hogy a fenotípusos szóródás érzékelhető a fajtában, ma már nem szükséges idegen fajta bevonása.
Hogyan változtatták meg a tartási körülményeket? Mi az optimális e tekintetben?
A beton épület adott volt, amiben a nyulakat jelenleg tartjuk, de ez átmeneti megoldás. Nyáron esetenként nagyon meleg, télen hideg. Ennek ellenére a ketrecek átalakításával biztosítani lehet a megfelelő komfortot. Az anyák és a bakok egyedileg egy négyzetméteres ketrecben vannak elhelyezve, láthatóan jól érzik magukat. Választás után a növendékek almonként együtt vannak 12 hetes korig, akkor szelektálunk.
A ketrecek padozataként leginkább a rághatatlan, könnyen tisztítható műanyag taposórács vált be. Ez biztosítja, hogy az állatok ne érintkezzenek se a trágyával, se a vizelettel.
Milyen hőmérséklet az ideális a nyulaknak?
Nyáron 22 Celsius-fok fölött már folyamatos a hűtés és a légcsere az istállóban. Télen 8 fok volt, azt még nagyon jól viselik az állatok A téli születésű kisnyulakból nagyon szép növendékek fejlődnek, mert nagyon jó étvággyal fogyasztják és jól hasznosítják a takarmányt. A nedvességet, a párát és a huzatot nem bírja a nyúl, ezért a ketrecek közé oldallapokat rögzítettünk és búvóládát is felszerelünk.
Ha valaki nyúltenyésztésbe kezdene, a magyar óriásnyúl mint fajta, mely esetben lehet jó választás?
Mivel ez az egyetlen őshonos magyar nyúl fajta, sokan a nemzeti kötődés miatt döntenek mellette, mások a színgazdagsága miatt. Most a koronavírus-járvány időszakában azt tapasztaljuk, hogy mind az őshonos baromfik, mind az őshonos nyúl iránt sokkal nagyobb a kereslet, mint a korábbi években.
A magyar óriásnyúl nagy hústömeget ad, csontozata nem durva, emellett tartása nem igényel extra körülményeket. Mindenképpen hangsúlyozom, megfelelően ki kell szolgálni. A védőoltások fontosak, a szakszerű takarmányozás elengedhetetlen.
