Back to top

Selyemakác: a kedvelt díszfa gyógynövény is

A perzsa selyemakácot (Albizia julibrissin) egyre több kertben ültetetik díszfaként. Ennek oka, hogy viszonylag gyorsan látványos méretűvé nő, de utána növekedési üteme lassul és sokára növi ki a kertet. Lombozata is látványos, ám virágzási időben még szebb, ráadásul virágai több hullámban nyílnak így a virágpompája júniustól szeptember végéig is tarthat.

A selyemakác egyre kedveltebb díszva hazánkban is. Eredeti élőhelyén azonban gyomfa...
Fotó: wikipedia
Ez az Ázsiában honos növény eredeti élőhelyén gyakran pionír faj, azaz elsőként veszi birtokba az üres területet így ott olyan szapora, hogy gyomfaként tartják számon. Nálunk körülbelül 20-30 éve jött a divatba, ma már egyre több helyen találkozhatunk vele kertekben, sőt közparkokban is. A pillangós virágúakhoz tartozik, és mint a többi ilyen növénynek a gyökerén nitrogén kötő baktériumok élnek.

Metszés, alakítás nélkül cserje, vagy többtörzses bokorfa lesz belőle, de kis odafigyeléssel törzses fává is nevelhető.

A párosan szárnyalt levelek 20-60 levélkéből állnak. Illatos virágai végálló, 15-25 tagú fürtöt alkotnak és a méhek is nagyon kedvelik. A virágokból kihajló, lilásrózsaszínű porzószálak pamacsszerűen díszlenek. A termései akár tavaszig is a fán maradnak, ám a magvakat csak néhány madár és a mókusok fogyasztják, az állatok többsége nem kedveli

Tősarjaktól is szaporodhat, így a korona kivágása, vagy elpusztulása után képes újra hajtani, nem sokkal távolabb. Ilyenkor a növény érzi, hogy kivágták, de a földben levő gyökerei még élnek, az ezeken található alvórügyekből hajt ki, új életre kelve. Fénykedvelő, szereti a meleget, szárazságtűrő, de nedves körülmények közt, és félárnyékban is jól érzi magát – tehát tágtűrésű faj.

Fiatal korában, életének első 2-3 évében hazánkban fagyérzékeny ezért takarással, vagy fagymentes helyen való teleltetéssel óvjuk ebben az időszakban. Magról könnyen szaporítható.

Virágzási ideje hosszú.
Fotó: wikipedia
Az ausztrál Permakultúra Kutató Intézet a selyemakácot a szupernövények közt említi. Fő előnye a pillangósvirágúakra jellemző nitrogén megkötő képessége, illetve gyökérsarjakkal történő szaporodása. A lombját a haszonállatok (juh, szarvasmarha) takarmányozására ajánlják. Pozitív eredményeket értek el köztes növényként való alkalmazásával is. Ebben az esetben növelni tudták a talaj tápanyag tartalmát. További lehetőség, hogy szélfogó, árnyékoló cserjesornak ültetik. Többen használják élő támasztékként is, ahogy pl. a kukoricát használják a bab felfuttatására. Hazánkban inkább szoliterként, azaz magányosan ültetve tartják dísznövénynek, formája így lesz a legszebb, ha minden irányból egyenletesen éri a fény.

Barna levelű díszváltozatai is ismertek, és egyre kedveltebbek, hiszen ez a szín a növényvilágban nem jellemző, így extravagáns hatást ad annak a kertrésznek, ahová ültetik.

Egyes országokban népi gyógyászati felhasználása is ismert. A virágfejek szélhajtó, emésztést javító, nyugtató és tonizáló hatásúak. Belsőleg álmatlanság, ingerlékenység és rossz memória kezelésére használják. A virágokat nyílás kezdetén szedik és szárítják. A leveleket sebkezelésre is használják helyenként. A kéreg betakarítását tavasszal, vagy nyár végén végzik, és későbbi felhasználás céljából szárítják. A növényből nyert nyúlós kivonatot a tályogokra, forrázásos sebekre ajánlja a tradicionális gyógyászat.

Felhasznált irodalom: naturalmedicinalherbs.net

Fiatalkori alakítása után formás fa lesz belőle.
Fotó: wikipedia

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vegyes kisgazdaság - A haszon nézőpont kérdése

Pottyondy Ákos és felesége, Patricia 2018-ban alapították meg saját vállalkozásukat Pannonhalmán. A település Tóthegynek nevezett részén, egy régi parasztudvaron hozták létre a több lábon álló családi gazdaságot, az Ürmös Portát. Nem piacra dolgoznak, a saját szükségleteik kielégítésére, vegyszerek felhasználása nélkül termesztenek zöldség- és gyógynövényféléket, gyümölcsöt.

Kedvelt ünnepi motívum és védett növényfaj: a magyal

Az egész világon kedvelt a karácsonyi ünnepi dekoráció népszerű motívuma a magyal (Ilex). A tekintélyes, akár 8-9 méteres magasságot is elérő növény a sötétzöld szúrós ágával és élénkpiros bogyóival már az ókorban szimbolikus jelentéssel bírt. Most Németországban ezt a védett növényfajt választották az "Év fájának".

A klímavészhelyzet kertjei

Tervezői munkám, kertészkedésem közben szerzett tapasztalataim, a szakmai továbbképzések és beszélgetések lassacskán meggyőztek arról, hogy klímavészhelyzet küszöbén állunk. Nem mondhatom, hogy lelkileg könnyű volt szembesülni a probléma súlyával, hiszen vélhetően az emberiség eddigi legnagyobb próbatétele vár ránk, de örülök, hogy megtörtént, hiszen felismerés nélkül nincs cselekvés.

Az év utolsó hónapjának növénye: a pálmaliliom

A Holland Virágiroda a Yuccát, másnéven pálmaliliomot választotta december hónap növényének. A következő évtől a Virágiroda szakít a sok éves hagyománnyal, többé nem havonta fogja megnevezni a célzott reklámkampánnyal támogatott növényeket, hanem szezononként állít össze trend kollekciókat.

Felkészült az erdőgazdaság a hideg télre!

Az enyhe őszies, sáros idő után hirtelen beköszöntött a hideg és a fagy. A változó időjárástól függetlenül biztonsággal ki tudjuk szolgálni a lakosságot és a partnereinket, sőt a legtöbb erdészetnél még száraz tüzelőanyag is van készleten – mondta Zay Zsolt, az EGERERDŐ Zrt. kereskedelmi vezetője.

Átalakuló választék a faiskolákban

A Német Faiskolák Szövetségének jelzése szerint hiány tapasztalható a piacon néhány lombos fafajtából.

Örökzöldek díszfaiskolai termesztése

Az őshonos hazai flóra viszonylag szegény tű- és lomblevelű örökzöldekben, miközben az egész évben díszítő fajok iránt nagy a fogyasztói igény. Ahhoz azonban, hogy ezek a gyakran különleges kinézetű növények a kertek tartós díszei legyenek, a beültetendő terület adottságainak megfelelő fajtákat kell választani.

Káposztából „gyógy feles”

A földkerekség egyik legelismertebb zöldsége mégis gyakran mellőzött és alábecsült, pedig számos gyógyhatása is van: nyersen és fermentálva is. Külsőleg is használható… Az ókori görögök különösen jól értettek a nemesítéshez, ezért nekik köszönhető a jelenlegi fajták őseinek kifejlesztése. Végül a mai fejes káposzta a VIII-IX. században, a vörös viszont csak a XII. században jelent meg.