Back to top

Selyemakác: a kedvelt díszfa gyógynövény is

A perzsa selyemakácot (Albizia julibrissin) egyre több kertben ültetetik díszfaként. Ennek oka, hogy viszonylag gyorsan látványos méretűvé nő, de utána növekedési üteme lassul és sokára növi ki a kertet. Lombozata is látványos, ám virágzási időben még szebb, ráadásul virágai több hullámban nyílnak így a virágpompája júniustól szeptember végéig is tarthat.

A selyemakác egyre kedveltebb díszva hazánkban is. Eredeti élőhelyén azonban gyomfa...
A selyemakác egyre kedveltebb díszva hazánkban is. Eredeti élőhelyén azonban gyomfa...
Fotó: wikipedia
Ez az Ázsiában honos növény eredeti élőhelyén gyakran pionír faj, azaz elsőként veszi birtokba az üres területet így ott olyan szapora, hogy gyomfaként tartják számon. Nálunk körülbelül 20-30 éve jött a divatba, ma már egyre több helyen találkozhatunk vele kertekben, sőt közparkokban is. A pillangós virágúakhoz tartozik, és mint a többi ilyen növénynek a gyökerén nitrogén kötő baktériumok élnek.

Metszés, alakítás nélkül cserje, vagy többtörzses bokorfa lesz belőle, de kis odafigyeléssel törzses fává is nevelhető.

A párosan szárnyalt levelek 20-60 levélkéből állnak. Illatos virágai végálló, 15-25 tagú fürtöt alkotnak és a méhek is nagyon kedvelik. A virágokból kihajló, lilásrózsaszínű porzószálak pamacsszerűen díszlenek. A termései akár tavaszig is a fán maradnak, ám a magvakat csak néhány madár és a mókusok fogyasztják, az állatok többsége nem kedveli

Tősarjaktól is szaporodhat, így a korona kivágása, vagy elpusztulása után képes újra hajtani, nem sokkal távolabb. Ilyenkor a növény érzi, hogy kivágták, de a földben levő gyökerei még élnek, az ezeken található alvórügyekből hajt ki, új életre kelve. Fénykedvelő, szereti a meleget, szárazságtűrő, de nedves körülmények közt, és félárnyékban is jól érzi magát – tehát tágtűrésű faj.

Fiatal korában, életének első 2-3 évében hazánkban fagyérzékeny ezért takarással, vagy fagymentes helyen való teleltetéssel óvjuk ebben az időszakban. Magról könnyen szaporítható.

Virágzási ideje hosszú.
Virágzási ideje hosszú.
Fotó: wikipedia
Az ausztrál Permakultúra Kutató Intézet a selyemakácot a szupernövények közt említi. Fő előnye a pillangósvirágúakra jellemző nitrogén megkötő képessége, illetve gyökérsarjakkal történő szaporodása. A lombját a haszonállatok (juh, szarvasmarha) takarmányozására ajánlják. Pozitív eredményeket értek el köztes növényként való alkalmazásával is. Ebben az esetben növelni tudták a talaj tápanyag tartalmát. További lehetőség, hogy szélfogó, árnyékoló cserjesornak ültetik. Többen használják élő támasztékként is, ahogy pl. a kukoricát használják a bab felfuttatására. Hazánkban inkább szoliterként, azaz magányosan ültetve tartják dísznövénynek, formája így lesz a legszebb, ha minden irányból egyenletesen éri a fény.

Barna levelű díszváltozatai is ismertek, és egyre kedveltebbek, hiszen ez a szín a növényvilágban nem jellemző, így extravagáns hatást ad annak a kertrésznek, ahová ültetik.

Egyes országokban népi gyógyászati felhasználása is ismert. A virágfejek szélhajtó, emésztést javító, nyugtató és tonizáló hatásúak. Belsőleg álmatlanság, ingerlékenység és rossz memória kezelésére használják. A virágokat nyílás kezdetén szedik és szárítják. A leveleket sebkezelésre is használják helyenként. A kéreg betakarítását tavasszal, vagy nyár végén végzik, és későbbi felhasználás céljából szárítják. A növényből nyert nyúlós kivonatot a tályogokra, forrázásos sebekre ajánlja a tradicionális gyógyászat.

Felhasznált irodalom: naturalmedicinalherbs.net

Fiatalkori alakítása után formás fa lesz belőle.
Fiatalkori alakítása után formás fa lesz belőle.
Fotó: wikipedia

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Teák készítése gyümölcsfák leveleiből

Hazánkban is számos növény leveléből készítettek korábban teát, olyanokból is, melyekről nem is gondolnánk... Almafa, eperfa, szeder, málna, szamóca, meggy és cseresznye leveléből is készülhet forró ital.

Dióliget nem csak diófákkal

„Fiatal vállalkozók lévén abban hiszünk, hogy meg kell találni a saját utunkat, amit követve sikeresek lehetünk, ha tanulunk, és ha emellett tartani tudjuk a minőséget” – vallja Szabó Dániel és felesége, Szabó-Hajós Tímea. Ők álmodták meg és hozták létre a magyar falusi élet régmúltját, az agrárium szépségeit és hagyományait felidéző Dióligetet Óhídon.

Okos fóliablokk Akasztón

A Grino Kft. akasztói telephelyén mutatta be a Britamark Kft., az angol Haygrove Ltd. termékeinek kizárólagos hazai forgalmazója a teljesen automatizált EZ Vent fóliarendszer kivitelezésének részleteit és működését. A kéthektáros fóliarendszerben környezetbarát ültetőközegben termesztik a paprikát, a berendezést korszerű vezérlés irányítja.

Rejtőzködő idegenhonos károsító a jukkatripsz

Hazai kertekben, parkokban, sőt még a nagyvárosi járdaszigeteken is gyakran láthatunk virágzásukkor nagyon látványos pálmaliliomokat. Ez az észak-amerikai szívós dísznövény sem mentes károsítóktól, a tőlevélrózsájában a levelek tövénél sokszor nagy tömegben van jelen az Észak-Amerikából behurcolt jukkatripsz.

Dolgoznak az erdészetek a tűzifaigény kielégítésén

Jelenleg 800 brigád, több mint 3000 fakitermelő és csaknem 1000 erdészeti munkagép dolgozik az igények mielőbbi teljesítésén a Tűzifaprogramban – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. Az ország legnagyobb részén már elkezdődtek a szállítások is. A főváros környékén, illetve az Alföldön a legnagyobb az érdeklődés.

A 7 legjobb étel az egészséges agyműködés fenntartásához

A kognitív hanyatlás sokkal gyakoribb, mint gondolnánk: a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint az Egyesült Államokban minden kilencedik felnőttből egy érintett. Szerencsére a kutatások szerint számos mindennapi szokás csökkentheti a demenciához hasonló betegségek kockázatát - többek között az, hogy odafigyelünk arra, milyen ételek kerülnek a tányérunkra.

Római kori villakert

„Nekem a Balaton a Riviéra…” – cseng a fülünkben az örökzöld sláger. S valóban, sokan indulunk nyaranta a Balaton mellé, hogy élvezzük a táj szépségét és kedvező mikroklimatikus adottságait: a meleg, de nem szélsőségesen forró nyarat, melyet a tó felől feláramló, párát hozó szellők temperálnak. Így gondolhatták ezt az 1. századtól a környéken fokozatosan megtelepülő ókori rómaiak is.

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.