A nagykőrösi Basafa
Ez a 31 méter magas kocsányos tölgy megközelítőleg 400-500 éves lehet. A Nagykőrös melletti erdő e fáját a helyiek nevezték el Basafának.
Ha visszatekerjük az idő kerekét egészen a török megszállásig, azt láthatjuk, hogy a nagykőrösi erdőkből százszámra szállították a fát a budai várba, ahol salétromfőzéshez, sáncépítéshez, bőrcserzéshez használták tűzifának. Ezért Nagykőrös mai erdői csak töredékei a régi állománynak. Ezek az erdők az utolsó hírmondói az ország pusztai tölgyeseinek, amelyek ligetes facsoportjaikkal és a köztük elterülő homoki gyepekkel őrzik az Alföld egykori erdős pusztáinak képét.
De miért éppen Basafa?
El is határozta, hogy egy év múlva visszatér és feleségül veszi. A lány nagyon megijedt, az apja pedig elhatározta, megakadályozza, hogy lánya háremhölgy legyen. Egy év múlva az öreg koldusnak öltözve kiült az út mellé. Amikor a török megérkezett, nagy jajveszékelésbe kezdett, és arra kérte, hozza le a mankóját a közeli tölgyről, ahová egy legény dobta fel gonoszkodásból. A török felmászott a fára, ám az egyik ág letört alatta, ő pedig azonnal nyakát szegte. A törököt ott temették el a fa tövében, amit azóta Basafának hívnak.
Gödöllői vackor
A gödöllői Szent István Egyetem Botanikus Kertjében áll az ország egyik legidősebb, de mindenképpen legterebélyesebb vadkörtefája. A szakvélemények szerint a fa legalább 280 éves, ezalatt több nehéz időszakot is átvészelt, de még mindig virágözönbe borul tavasszal, nyáron pedig gyümölcsöt terem.
Mégpedig hálája jeléül, miután egy vadászat során megmenekült egy sebzett vadkan elől úgy, hogy egy vadkörtefán talált menedéket. Ezért elrendelte, hogy birtokán hét vadkörtefát ültessenek, de napjainkra már csak egy maradt, az öreg Gödöllői vackor.
A matuzsálem Erzsébet királyné szívének is kedves volt, minden évszakban szívesen időzött a fánál, és állítólag ott ismerkedett meg Andrássy Gyula gróffal. Ezért a gödöllőiek a szerelmesek fájaként is emlegetik. A gödöllői vackor 2013-ban az Év Fája lett itthon, majd egy év múlva második helyezést ért el az Év Európai Fája-versenyen.
Az egri platán
Az egri termálfürdő platánja 2012-ben nyerte el az Év Fája címet, majd rá egy évre az Év Európai Fája-versenyt is.
Az Eszterházy Károly által kialakított Érsekkert park része volt az a meleg vizű tó, amely immár Egri Termálfürdőként ismert, és itt áll az akkori telepítésből megmaradt, ma is jó állapotnak örvendő öreg platán.
